|Fourteen|

57 2 0
                                    

Melody Royal

Oops! This image does not follow our content guidelines. To continue publishing, please remove it or upload a different image.

Melody Royal

Apa irodája felé mentem hisz fontos beszéde van velem. A szívem majd kiugrott a helyéről, hisz nem szokott csak úgy a semmiből behivatni. Halkan benyitottam. Apa ott ült a székében s egy képet nézegetett. Felteszem az én tabló képemet nézte ami az asztalán ékeskedett.

-Baj van? - mentem közelebb az asztalához

-Csak ülj le - mondta halkan, kezd meg íjeszteni a viselkedése

-Mi a ba..... - valaki be nyitott - Harry?

-Melody - néztünk egymásra értetlenül

-Harry kérlek ülj le - könyökölt az asztalra - szóval, Harry már tudja az eset egyrészét, viszont most hívott. Calvin a fegyvereinket akarják, kevés időt adott egy hónapot. De ha nem adom meg akkor - halkult el s rám mutatott, tudtam hogy mit akar mondani - tudjátok, igy Harry arra szeretnélek kérni ha Melody valahova megy kérlek menj vele

-Apa, megt....

-Melody, szivem. Tudom jól, hogy megtudod védeni magad, viszont Calvin nem olyan aki megelégszik annyival, hogy elrabol majd - megint elhalkult - tudod, kirak valahol s haza sétálsz. Calvin nem ilyen, ő képes megölni téged, ezt viszont nem hagyom. Könyörgöm, kicsim

-Rendben - mondta halkan hisz igaza volt

-Harry, ugye nem teher számodra?

-Ugyan dehogy - mondta majd felállt s kiment

-Utána megyek - álltam fel s Harry távolodó alakja után mentem, egyenesen az edző terem felé ment ahol nem tartózkodott senki - Harry - kiabáltam utána - mi a baj?

-Semmi - állt meg

-Látom - simítottam meg a hátát - mond el

-Téged, meg-megerőszakoltak? - tért a lényegre

-Harry, kérlek....

-Melody.....

-Igen meg, tavaly nyáron jöttem haza s egy már őszülő hajú pasas elhúrcolt, majd feltehetősen a fiával kellett.....

-Ne-ne folytasd - fordult el

-Most undorodsz tőlem? - kérdeztem

-Nem, csak.....hugommal ugyan ez volt, csak őt nem elrabolták hanem a saját barátja tette

-Sajnálom - mondtam halkan

-Ígérem, hogy nem követem el azt a hibát most mind 3 évvel ezelőtt, ha bármi baj van - fordult felé - kérlek mond el, vagy ha menni szeretnél valahova - fogta meg a kezem - csak mond, s megyek

-Harry - tettem kezem az aggódó arcára - nyugi. Szólni fogok, de nem vagyok az a csavargós lány - mosolyogtam s ez az ő arcára is mosolyt csalt

Lassan közeledni kezdett felém, s kezét a derekamra vezette. Lassan simogatta a területet egészen addig, míg ajkai nem értek az én ajkaimig. Finoman csókolt s nyelvével bejutást kért. Megadtam neki, miközben hajába túrtam s göndör fürtjeivel kezdtem el játszani. Fenekem alá nyúlt s fel emelt, majd a közelünkben lévő padra leült, se így az ölébe csúsztam. Megéreztem magam alatt keménységét, ezért muszáj voltam bele mosolyogni a csókunkba.

-Ne mosolyogj, ezt te váltod ki - beszélt bele a csókunkba

-Sssss, ne beszélj - mondtam s folytattuk a csókunkat

Egészen sokáig lent lehettünk, viszont rájöttünk, hogy elég feltünő, hogy hirtelen mindketten el tűntünk és huzamos ideig vissza se jövünk. Benyitottunk apa irodájába de nem volt bent, így vissza mentünk a szobánkba. Azonban nem hagyott nyugodni az a tudat, hogy ennyi év után miért kéri Calvin az új fegyvereinket. Hisz több mind másfél éve hogy nem is keresett sőt még jelet sem adott arra hogy életben van. Itt valami más is van a háttérben, csak hogy ezt senki nem tudja.

Dark PastWhere stories live. Discover now