Dark Past

|Twentynine|

-Nem fogok tétlenül itt ülni, míg a hugom bent van egy ilyen szarba - borult ki Liam

-Ki fogjuk, hozni... - mondtam

-Mikor, mikor Niall? Majd két hónap múlva mikor már lehet nem lesz életben? Akkor akarod kihozni?

-Nyilván, nem.....

-Akkor meg? Csak szeretném felidézni újra a szavait - vettem fel a papirt

Tegnap este hangos síkolyokat, és ütéseket hallottam. Nem mertem kimenni, hisz féltem, hogy velem is történik valami. Aztán másnap reggel fura pasasok járkáltak a folyosón. Ebéd után rögtön bekellett mennünk a szobába, viszont ilyenkor szokott lenni az 1 órás kinti lét. De most nem. Próbáltam leskelődni, valahogy információt szerezni sikerült is. Az egyik szobából egy lány letakart testét hozták. A fehér takaró anyag itt-ott véres volt. De nem sokáig álltam ott, hisz valaki befogta a szám s elhúzott a folyosó végéről. Egy magas fekete kabátos férfi. Azt mondta "ha valakinek mersz erről beszélni, úgy jársz mint ő". Halkan vissza mentem a szobába és lefeküdtem. Nem tudtam tovább aludni.

M

-Csak, hogy szóljak ott bent valakit megöltek. És Melody ott van...

-Igaza van - értett vele egyett Zayn

-Köszönöm

-De akkor se hozhatjuk ki most - folytattam  - ha most oda megyünk, hogy kiakarjuk szedni nem fogják engedni. Még kell információ, többet kell látogatnunk

-Jézusom - fogta a fejét Liam

-Van benne valami - mondta Harry

-Komolyan te is egyet értessz velük? - nézett Harryre

-Liam, én s itt mindenki ugyan úgy kiakarjuk, hozni Melodyt. De ha mindent elkapkodunk nem fog sikerülni. Ezzel a levéllel bizonyította Melody, hogy nem egy szokványos intézetben van. Ha több ilyen, és ehez hasonló hangvételű levelet kapunk, akkor azonnal megmutatjuk Johnnynak, s kihozzuk onnan

-Igy van - mondtam

-Legyen - egyezett bele - de következőnek én megyek egyedül - szegete nekünk tekintetét

-Felőlem - mondtam

-Nekünk oké - mondta Harry s Zaynre mutatott

-Csodás, akkor majd ütközünk - köszönt el, majd kiment az ajtón

Liam Payne

Hihetetlen. Hihetetlen, hogy ennyire nem látják a bajt. Muszáj volt egyet érteni, s eljönni hogy kicsit többet tudjak meg erről a csodálatos helyről. Elindultam az épülethez, de mindezek előtt felvettem pár fegyvert, meg egy golyó állómellényt, hogy ha valaki ugy érezné, megakarna lőni ne érjen meglepetés. Beültem az egyik fekete mercibe, majd elhajtottam.

Egészen az épületig meg sem álltam. Egy viszonylag eldugott helyen, de ugy hogy én tisztán lássam mindent megálltam s csak néztem. Néztem, hogy hátha lárok valamit. Valamit ami furcsa. Elő vettem a kesztyűtartóból a kamerát s elkezdtem fotózni. Az első kb fél órába nem történt semmi. Aztán megláttam. Meg láttam Melodyt egy magas fazonnal aki éppen kirángatta az épületből. Nem úgy nézett ki mint aki kedvességből akarta el vinni. Beültette egy fekete terepjáróba majd elhajtott. Gyújtást adtam a kocsira, majd követni kezdtem. Végig a főúton majd utána letért egy föld útra. Oda már nem mehettem be, hisz feltűnő lett volna, ha követem. Igy csináltam pár képet a helyről majd haza mentem.

Beérve a házba a többiek a kanapén ültek s valami meccset néztek.

-Fiúk, gyertek fel - néztem rájuk s felviharoztam a szobámba

-Mi az? - nyitott be Zayn, mögötte Niall és Harry

-Ez - mutattam az asztalomra le tett a kamerával

-Igen, ez egy kamera - vette fel Harry

-Csak nézzétek meg a képeket - ültem le a székre

-E-ez Melody - mondta Niall - hova vitte? - kérdezte

-Nem tudom, ezt kell kideríteni

-Te komolyan elmentél? - nézett rám Zayn

-Igen, mert ha azt csinálom amit ti akkor nem jutunk semmire - álltam fel idegesen - Melodyt elhurcolták valahova. Le vitték a földútra be majd be az erdőbe, szerintetek ez normális? - kérdeztem

-Nem - mondta Harry

-Louis

-Mi van vele? - néztem Zaynre

-Hivjuk fel, hogy segítsen

-Családja van, biztos nem fogja ott hagyni őket - mondtam - felejtsd el - intettem le - holnap kimegyünk és megnézzük azt a helyet - mondtam majd kimentem a szobából, le egészen az udvarig ahol beültem a kocsiba és elhajtottam a legközelebbi kocsmába.