|Thirtynine|

58 1 0
                                    

Harry félórával a beszélgetésünk után, felküldött a szobámba, mondván, hogy készül a meglepetés vacsora. Még több mint 7 órám volt az elkészüléshez igy inkább megnéztem egy filmet. Marta többször nyitott be, megnézni, hogy minden oké-e. Minden alkalommal bólogattam, hogy igen, s neki ennyi elég volt becsukta az ajtót és letipegett.
_______________________________________

-Harry üzeni - nyitott be Niall - hogy kezdhetsz készülődni

-Minek vagy igy ki öltözve? - utaltam a csokornyakkendőjére

-Készülődj - zárta be az ajtót

-Oké!? - nevettem majd elmentem lezuhanyozni, s addig gondolkozni hogy mit vegyek fel

Zuhanyzás után ültem le sminkelni, és a hajamat meg csinálni, igy megint volt időm gondolkozni a ruha választáson. Se túl elegánsat nem akartam, de túl egyszerűt. Annyira rövidet sem, de nagyon hosszút sem. Feketét sem akartam, viszont a nagyon szineset, most annyira nem kedvelném. Már eljutottam odáig, hogy a szekrényem előtt álva néztem a ruháim. Annyi ruhám van, de egyszerűen nem tudom mikor mit vegyek fel, mivel vegyek fel. Nehéz nőnek lenni.
_______________________________________

Teljes pompában álltam a szobámba a tükör előtt. A döntésem egy fehér ruhán és hozzá illő tűsarkú lett. A hajam egy laza kontya kötöttem némi hajtűvel rögzítve.

-Kész v... - jött be Zayn - waoo

-Nagyon rossz? - fordultam felé

-Dehogy - ölelt meg - elképesztően nézel ki Mel - adott puszit a hajamba

-Félek - néztem a szemébe

-Nem kell - simított egy az arcomba lógó hajszálat - mindent elintéztünk. Neked csak ott kell lenni, Johnnyval beszélni

-De akkor is - hajtottam a fejem a vállára

-Nyugii - ölelt át még egyszer - gyere - fogta meg a kezem s levezetett a vacsora helyszínére - ne izgulj - szorította meg a kezem

Kinyitotta előttem az ajtót s apa ott ült öltönybe a megterítezt asztalnál. Az ajtó felé kapta a fejét, s csak bámult. Felállt a helyéről pár lépést közelebb de nem többet.

-Melody te vagy az? - kérdezte

-Igen - mosolyogtam - Melody Royal, a lányod

-Nem haltál meg - tett a szája elé a kezét

-Nem apa, itt vagyok - öleltem meg - itt vagyok

-Annyira sajnálom - sirt - annyira annyira sajnálom - szorított magához

-Semmi baj - sirtam én is - semmi baj. Vége van - nyugtattam meg - most már biztoságban vagyok - néztem a szemeibe

-Jól vagy? - simította kezeit arcomra

-Soha jobban - nevettem

-Nagyon szeretlek - puszilta meg a homlokom

-Én is! - pusziltam meg

-Gyere ülj le - húzott az asztal felé - mesélj mi történt? - ült le velem szembe

-Huh - fújtam ki a levegőt - először is...

-Hozhatok valami italt? - jelent meg Liam költözve

-Liam - nevetem - amm igen - néztem apjára aki bólintott

-Esetleg egy pezsgőt? - kérdezte

-Jó lesz - felelt apa

-Fél pillanat és itt vagyok - ment vissza a konyhába

-Hol tartottál? - nézett rám apa

-Amm elraboltak - mondtam - vagy 3 napig semmit nem tudtam a külvilágról. De az elrablóm felhívta Harryt hogy életben vagyok.. - töltötte ki a pezsgőt Liam - aztán értem jöttek. Dee az a szemét - emlékeztem vissza életem legborzalmasabb estéjére - szóval megerőszakol - halkultam el

-Édesem - fogta meg a kezem apa

-Aztán találkoztam Harryékkel egy raktárba. Ott verekedtek, míg Harry és Niall eljöttek pénzért. Majd az a mocskos még egy éjszakát akart velem - nyeltem nagyot - de a srácok nem egyeztek bele. Ő akaratos volt, de Harry elintézte a baját. Utána haza jöttem sokáig nem mertem beszélni, csak Louval. Ő jött megvizsgálni, mert a másik orvosnak nem engedtem - kortyoltam a pezsgőmbe - utána szépen lassan enyhültem. S most úgy érzem teljesen jól vagyok - mosolygtam

-Örülök neki - mosolygott apa is - és van valami baj a meger.. - kezdett bele

-Semmi, voltam orvosnál. Semmu baj nincs. Fogamzásgátlót kell szedjek egy hétig, utána minden rendben lesz

-Istenem. Legközelebb szólj rám ha ilyen ötleteim vannak - mondta komolyan

-Rendben. Te hogy vagy?

-Most már jól. De borzalmasan voltam. Bele betegedtem a hiányodba...

-Felszolgálhatom az ételt? - mosolygott ránk Harry

-Úristen - lepődtem meg

-Mi a baj? - kérdezte

-Semmi, jól nézel ki - vigyorgtam - meg a fiúk is - lestem mögé

-Köszönjük - mosolygott. Melody próbálj nyugodt maradni. - Nos?

-Persze - mondtam

-Rendben - ment el.

Gyerünk Melody sikerülni fog. Meg kell tenned, ez igy nem mehet tovább.

-Itt vannak - tette le apa elé majd elém a tányért, s óvatosan meg simogatta kezem - jó étvágyat

-Köszi - mondtam

-Ez nagyon finom - mondta apa

-Marian csinálta - néztem rá

-Legjobb döntés volt hogy felvettem

-Igen - helyeseltem - oké - kezdtem bele - elkell mondják valamit.....

Dark PastWhere stories live. Discover now