Dark Past

|Thirtyseven|

Harry Styles

Reggel anyám isteni palacsintája illatát éreztem. Átöltöztem egy melegítő pulcsi kombóba majd le battyogtam az emeltről. Anyát véltem felfedezni a konyhába mint a már jól érzett palacsintákat csinálja, míg az ebédlőbe Daniel az újságot olvassa.

-Jo reggelt - köszöntem

-Harry - nézett rám anya - hogy vagy? Minden oké? - simította hátra a még kócos loboncom

-Persze - vettem elő egy bögrét

-Akkor ezért nem voltál reggel mellettem - szólalt meg Daniel - elmondtuk már, hogy ha iszol annyit igyál amennyit bent is tudsz tartani

-Daniel, kérlek - szólt rá anya - nem volt ittas, nem érezte jól magát

-És ezért ugy kell vele viselkedni mint egy 8 évessel aki rosszat álmodott

-Daniel, Harry még mindig az én fiam, én tudom, hogy mit kell tenni. Ha a 21 éves fiammal alszom mert szüksége van rám akkor vele alszom

-Rendben, csak ne legyen rendszeres

-Daniel...

-Anya, hagyd - tettem a számhoz a kávéval teli bögrét

Ezek után csendben telt a reggelünk. Danile végig engem nézett s lemerem fogadni, hogy legszivesebben elküldene itthonról, de mivel anyám ugy se engedné, meg se próbálja. Reggeli utána felmentem a szobámba s valami filmet ami éppen a tévébe ment kezdtem el nézni. Igazából a felére sem emlékszem, mert végig Melodyn járt az eszem, s azon, hogy vissza kell mennem hozzá még akkor is ha Liam kiindulása miatt újra szótlan marad.

-Harry hova mész - jött utánam anya

-Vissza kell mennem Melodyhoz

-Vigyázz az úton - állt meg az ajtóba

Anne Twist

-Vigyázz az úton - álltam meg az ajtóba s néztem ahogy Harry lehajt a feljárónkról

-Hova megy ez az ürge? - kérdezte Daniel

-Vissza

-Hova vissza?

-Mindegy, csak vissza megy, dolga van

-Remélem tudod, hogy nem mehet ez igy tovább - állt fel az asztaltól

-Mi? - kérdeztem

-Ez a folyamatos vissza járás ide, egy nyugodt percünk sincs...

-Na ide figyelj Daniel. A gyerekem akkor jönnek ide amikor csak akarnak. Tudtommal ez az én házam és nem a tiéd, ugyhogy felejtsed el ezt az egészet - emeltem fel a hangom - különben is a te gyerekeidnek sincs meg tiltva, van egy vendég szobánk ott alhatnak. Mert ha ez a baj akkor nincs megkötve a kezed

-Egy szóval se mondtam, hogy ez a baj. - jözz közelebb - csupán csak annyi, hogy mind két gyereked idegesítő, és gyerekesek de te is ugy viseledsz velük....

-FEJEZD BE - vágtam pofon

-NE MERJ KEZET EMELNI RÁM - vágott vissza majd ellökött a földre a maga utána becsapva az ajtót ment el

Melody Royal

Kint álltam az erkélyen, hogy végre legyek levegőn is. Kihoztam a festményem, hogy lekössem magam és azt kell, hogy mondjam sokat halladtam. A nagycsend közepette ismerős kocsi hang ütötte meg a fülem. Kihajoltam a kép mögül s Harry kocsiját láttam be gurulni az udvarunkra. Tudom milyen voltam vele tegnap, azóta már észhez tértem ugyhogy lassan le sétáltam s kimentem elé.

-Melody - fordult felé Harry

-Harry - álltam meg az ajtóba

-Hogy vagy? - állt meg távolabb tőlem

-Jól vagyok, ugyhogy közelebb jöhetsz hozzám - mosolyogtam

-Most nem húzod el a kezed? - lépett elém

-Nem - vigyorogtam rá s meg fogta a kezem - merre voltál?

-Haza kellett menjek - puszilta meg a kezem - de itt vagyok - nézett rám

-Niall bejött hozzám a reggel - húztam magam utána hátra a kertbe - azt mondta, hogy megkell néznem apát - ültem le a kerti ülőalkalmatosságra - viszont nem tudom, hogy készen állok-e

-Figyelj, az lesz a legjobb ha te döntöd el és nem Niall meg Liam, meg a többiek. Neked kell tudnod, hogy mikor érzed magad jól. S mikor tudsz a történtek után az apáddal találkozni, de ha kell veled megyek csak szólj és ott leszek...

-Minden kép szeretném, hogy velem gyere, jelen pillanat veled vagyok majd nem olyan mint ezelőtt, meg Niallel. Meg talán Louissal. De csak a kezelések miatt.

-Örülök, hogy vissza tér a régi éned - mosolygott

-Probálok vissza térni, de nehéz. De még mindig vissza jönnek az emlékek, az ahogy fogdos és.... - vágott a szavamba

-Ne folytasd kérlek - fogta meg a kezem - felejtsük el e-ezt az egészet. Vége van. Az a féreg nem bánthat már, nem jöhet vissza. S remélem senki nem akar még jobban meg sérteni...

-Remélem, egyébként Marta ma felhozott egy beutalót a szobámba. Valami Dr. Wayn volt a papirra irva

-Ő a nőgyógyász akihez mennünk kell, Ella kért beutalót de ugy, hogy én is be mehessek. Jövőhéten kell mennünk