Várva várt szerelem

Tizenhatod rész

Már vagy félóra is eltelhetett, amikor a lányokkal a mosdóban voltam megint. A szemeim könnyesek voltak, ha már Jason nem adott választ jó néhány kérdésemre bíztam benne, hogy ők majd fognak, hiszen mindent tudnak. Kivételes helyzet az, amikor nem. Ez pedig egy olyan volt, nem tudták mikor megy, és hova és mennyi időre. Pedig ez a három kérdés volt számomra a legfontosabb. Egy apa fia program lehet tíz kilométerre is innen vagy ezer kilométerre. Bármi lehetséges, ez pedig nem hagyott nyugodni. Mint egy szobor, olyan voltam.
...
-Lisa könyörgök, legalább mondj valamit-kérte Sophie, immár sokadjára. Na igen, nem egészen saját lábakon mentem vissza a mosdóba, inkább a lányok egy idő után megunták a várakozást és amikor megtaláltak, az ajtó előtt álltam lefagyva. Aztán behoztak engem a törzshelyünkre. Az hogy éppen óránk volt valahol, szokásosan nem zavart minket.
-A fiú akit szeretek, elutazik valahova, valamikor, nem tudni mennyi időre. Mégis mit kellene ezenkívül mondanom?- kérdeztem vissza Sophiera nézve üveges tekintettel.- Az is lehet, hogy soha többet nem látom, Soph.-Sophie erre nem tudott mit mondani, tanácstalan volt, ezért inkább oda jött és erősen megölelt engem. Em, csak nézte ezt a jelenetet, Hannah pedig egy idő után erőteljesen megszólalt.
-Nem értem mit szomorkodsz.-mondta nekem címezve minden egyes szót.- Lis, értem, hogy te magadban eldöntötted, hogy Jasont választod meg, hogy minden milyen jó lesz köztetek újra, de ez most nem sikerült oké? Szar, de ez van. Elmegy és talán nem fogod többet látni.Egyébként is, ő nem is tud róla, hogy őt választottad. Azt is mondtad, hogy szerinte a csók egy hiba volt. Akkor meg? Szard le.-mondta őszintén, majd folytatta.-Viszont ott van a barátod Timothy, az akivel még mindig együtt vagy, aki mit sem sejt arról, hogy a barátnője megcsalta, aki abban a hitben él, hogy a szeretett barátnőjének exe valami elvetemült perverz. Talán ez részben igaz, de ne vesszünk el itt. Lényeg a lényeg, Tim erről nem tud semmit, és nem is kell megtudnia Lisa. Ő ott van neked, ott van amikor szükséged van valakire.-mondta majd szünetet tartott, és utána folytatta, én pedig szemfülesen hallgattam.- Nézd Lisa, lehet Tim nem életed szerelme, vagy legalábbis nem úgy, ahogy Jason. De ő itt van. Jason pedig ki tudja talán már ma vagy holnap elmegy. Tim viszont nem. Úgy hogy szomorkodás helyett, én inkább hozzá rohannék, hogy megöleljem, megszeretgessem, és hogy vele legyek, mert ismétlem ő itt van.-fejezte be Hannah. Meglepődtem, ugyanis nem szokott ilyen lenni, mindig kíméletlen őszinte, de ilyen jó tanácsot még szerintem életében nem adott senkinek .
Végtére is igaza volt, Jason már a múlt, elfog menni és egyedül hagy az iránta érzett érzéseimmel, és talán ez más lenne, ha tudná mit érzek iránta, de nem tudja, és talán már nem is fogja megtudni, viszont Tim itt van. Ő erről mit sem sejt. Vele boldogan élhetem az életemet, ő szeret engem tiszta szívéből, én pedig... habár nem úgy, mint ő engem, de szeretem és ez a fontos.
Örömömben felálltam és megöleltem Hannah-t és a többieket. Majd pedig vidáman indultam volna kifelé amikor Em megállított:-Mégis mit csinálsz?
-Megyek Timhez.-mondtam mosollyal az arcomon.
-Lehet, hogy egy tanítási órát ellógtunk, de Lisa legalább még öt órát ebben az iskolában leszünk.-mondta Em. Ó, hogy az a...!
-Hát akkor megvárom az utolsó órát, és utána megyek Timhez.-mondtam kijavítva magamat. A lányok elnevették magukat, majd az utolsó néhány percet már megvártuk a mosdóban, utána pedig mentünk órára...