CHANLIX (tanár x diák)[Befejezett]

♡ 8 ♡

Amikor beléptek a már ismerős modern házba Felix elvesztette az egyensúlyát.

Legalábbis úgy tett, mintha.

Ahogy Bangchan megfogta a fiút az úgy alakította a dolgokat, hogy a férfit nekilökje közben a falnak és fölé kerekedjen.

– Akkor nincs jegyesed? – kérdezte még mindig azzal a maró féltékenységgel a mellkasában. A tudat, hogy Bangchan másé legyen...!

– Nincs.

Felix végigsimította a másik izmos mellkasát, ahonnan lassan a bicepszeire terelődött a keze.
– Akkor mit szólnál...

Bangchan ekkor erősen megragadta a fiú vállait, majd gyengén ellökte magától.
– Részeg vagy és én a tanárod vagyok! – Bizonytalansággal volt tele ez a mondata.

– Már nem is vagyok részeg! És a tanárom? Komolyan? Azt hiszed nem tudom mi vagy? – A fiatal nem hagyta magát.

– Mi vagyok?

Felix elfordult. Ha kimondja akkor igazivá válik.
– Felejtsd el – megindult az ajtó felé.

Résnyire kinyitotta, de ekkor egy erős lökés Bangchantól rögtön visszateremtette azt a helyére.

– Mi vagyok? – tette fel ismét a kérdést az idősebb.

Felix még mindig nem akart a másik szemeibe nézni.
– Semmi. Semmi vagy.

Bangchan megragadta a fiút és neki lökte a falnak. Most ő tornyosult a másik felé.
– Semmi?

Felix hallgatott, mire Bangchan megragadta a felsőjét és hirtelen durvasággal magához húzta épp annyira, hogy összeérjen az ajkuk.

Heves csókolózásba kezdtek. Felixnek a fejébe szállt a vér. A részegsége régen elmúlt már, így valamennyire zavarba jött. Persze ezt sose vallaná be a másiknak. Egyikük sem akart először elhúzódni. Ha abbahagyják el kell magyarázniuk, ha folytatják, akkor nem kell gondolkodniuk a részleteken.

Folytatták, miközben Felix lerángatta a férfiról az ingjét, az pedig a nappali kanapéjához vezette magukat. Itt elszakadtak egy pillanatra, míg az idősebb le nem lökte a puha bútorra a fiatalabbat.

Aztán már rajta is volt. Gyengéden a nyakához hajolt és belesuttogott, miközben szinte lefogta a fiút maga alatt.
– Részeg vagy. Ez nem helyes.

– Nem vagyok részeg...

– Tudod mit csinálsz? – Bangchan gyengéd puszikat adott a másik porcelán bőrére.

– Tudom és azt is, hogy kivel.

Erre a férfi megrántotta Felix ingjét, mire azon sorjában leszakadtak a gombok előtárva a fiú mellkasát. Lejjebb vándorolt a szájával és csókolta tovább lágyan a másik selymes bőrét.

– Te tudod kivel csinálod, Tanárúr? – Jött a meglepő kérdés Felix szájából.

Bangchan abbahagyta, amit csinált. Felnézett a másik szemeibe.
– Egy tolvajjal.

Erre a fiatal halkan felnevetett. Bangchan sem tudta visszafogni magát. Ahogy látta ebben a szituációban a másikat felnevetni az őt is mosolyra kényszerítette. Felix szemei felcsillantak a sötétben. Most látta a férfit először őszintén vidámnak lenni.

A fiú mosolya erre még szélesebb lett.
– Tudtad, hogy amikor nevetsz nagyon cuki gödröcskék jelennek meg az arcodon?

A másik erre nem válaszolt. Megfogta Felix arcát és a sajátjához húzta. Az ajkát ismét összérintette a sajátjával. Nem félt a nyelvét sem használni. Mindent megtett, hogy kényeztesse a másikat vele. Aztán, hamar félbe is szakította ezt az egészet.