RÉMÁLOM AZ EXOMBAN /𝒏𝒐𝒗𝒆𝒍𝒍𝒂/ ✓

17.

boldog kezdetek

S A V A N N A H

"Kibaszott szép estét" lép be a közös házunkba River késő este.

Elmosolyodom, miközben a lasagne-t a sütőbe teszem.

A pasim az udvariasság mintapéldánya. Figyelem, ahogy belép a konyhába, és beleszimatol a levegőbe.

Két hónapja költöztünk be, amikor megmenekültünk Corey kastélyából. Úgy döntöttünk a városban maradunk, hogy szemmel tarthassuk Lucifer által elátkozott kastélyt, ahová Corey-t elásták. Meg persze be kell fejeznem a sulit, ami szintén nem utolsó.

Ebben a házban lakott River, amikor találkoztunk, és bár akkor azt hazudta a szülei utaznak folyton, kiderült, hogy nem is ismeri őket. Az exom tündérek ritkán ismerik szüleiket, és ezzel Croix is így van. Állítólag egy olyan tündér volt az apja, aki egy harc során mártóztatta meg magát egy démon nőben.

Fúj...

River haja kissé rövidebb, de ugyanolyan túrnivaló, a sebhely pedig helyes arcáról eltűnt, mindörökre. Még mindig hevesen dobog a szívem a jelenlététől, és ezzel ő is tisztában van, amikor végigpillant az otthoni rövid pólómon, és shortomon.

"Szia, szivi" lép oda hozzám, és kezét a tarkómra simítva mélyen megcsókol. Beleremeg a térdem, és pihegve nézek fel rá.

"Szia, milyen volt a bukottak tanácsa? "

River sok időt tölt azzal, hogy új rendszert építsen ki, és pár napja, nem hazudok, saját magát királlyá koronáztatta ez a seggfej... Mint kiderült, a herceg címet, csak a követői aggatták rá, ezért volt olyan gúnyos Corey, amikor így hívta őt.

"Sok idióta, de legalább nem olyan reménytelenek, mint az exom tündérek" sóhajtja, majd a sütőre pillant. "Mikor értél haza az órádról? "

"Késő délután, szóval volt időm összedobni valami vacsit. "

"Megveszek, olyan éhes vagyok" harap bele az ajkamba.

Jer is hivatalos a pénteki vacsoráinkra, aki a menekülés óta is a kaszinóban pótolja be játék függőségét...

"Hm... még húsz perc kell neki. "

"Akkor kezdem az előétellel" ragadja meg a derekam, és a pultra ültet.

Otthonos érzés fogott el itt az első pillanattól fogva, mégis valami újdonságot éreztem, főleg, miután felújítottuk a házat. Az ilyen újítások közé tartozik ez a hatalmas fából készült konyhapult is, amire előszeretettel ültet fel River esténként.

"Nem tudom, mivel szolgálhatok" cinkelem, miközben magamhoz húzom, és viszonzom a csókját.

Kezeivel a csípőm két oldalán megtámaszkodik, zöld szemeivel pedig mélyen fogva tart.

"Még mindig van egy kérdésem."

"Micsoda? "

Orrával végigsimít a torkomon, amitől halkan felnyögök.

"Leszel a királynőm? "

Megmerevedem.

"Nem túl melós? Csak most ott van a suli, az órák, majd a diploma, a gyakorlatról nem is beszélve és..."

Egy szenvedélyes csókkal hallgattat el, amivel pontosan eléri, amit akar.

"Leszek a királynőd" mosolygok rá kábultan, mire hátra dönt a pulton.

"Jó kislány. "

És aztán megmutatom neki, hogy mennyire nem vagyok jó kislány...

VÉGE