Október 3. Kedd
Ma van a tárgyalás napja. Ma mindenki megtudja az igazat. Ha nem is a bírótól, akkor tőlem. Este nem nagyon tudtam aludni. Féltem, mert Zoe szülei befolyásosak. Azt is el tudom képzelni, hogy lefizetik a bírót, és akkor hiába a bizonyíték.
Több ilyen gondolat futott át az agyamon a reggeli készülődés közben. A fürdőszobából kilépve a ruhásszekrényemhez léptem, és a már tegnap kiválasztott fekete rövid ujjú egyberuhámat vettem a kezembe. Az alsó fiókhoz hajolva egy színben egyező harisnyát vettem elő. Mivel a britt időjárás télen-nyáron sem túl meleg, ezért muszáj az aláöltözet.
A ruhákat az ágyamra dobva kezdtem átöltözni. Nem kell sietnem, mert a tárgyalás 10-kor kezdődik és még maradt két órám, de jobb előbb elkészülni, mint sietni. Miután kész lettem, már csak a hajam maradt hátra, amit gyorsan kivasaltam és tulajdonképpen már kész is voltam.
- Én készen vagyok, te hogy állsz? -kérdeztem anyát, miután lementem a konyhába a reggelimért. Haja még kócos volt, és ahogy felém fordult láttam meg, hogy még a pizsamájában van.
- Most kezdek neki, csak megiszom a kávémat. A reggelid ott van a pulton! - mondta, miközben a terasz felé indult.
***
Már a rendőrség felé tartottunk. Apa a volánnál, anya az anyós ülésen, én pedig mögötte. Csend volt, egyikünk sem szólalt meg. Az ablakon kitekintve az elsuhanó tájban az elkövetkezendő órák lehetőségeit láttam. Pár percel később már az épület parkolójában voltunk. A tárgyalás fél óra múlva kezdődik, és mivel egy gyilkosságról van szó, a parkolóban igen nehéz volt helyet találni.
- Kicsim, minden rendben lesz.- fordított magához anya. Bármi is lesz a végkimenetel, én tudom, hogy igazad van. És ők is tudni fogják. - mondta bíztatóan.
- Köszönöm, anya. - mondtam, majd ölelésbe húztam.
- Gyerünk, ideje indulni!
A tárgyalóterem viszonylag nagy volt. A fal vajszínű árnyalata miatt nagyobbnak tűnt a tér, mint amilyen valójában. A padok egymás mögött, két oszlopban voltak elhelyezve, és a nagy részüket már el is foglalták. Az ülőhelyekkel szemben, a már filmekből jól ismert padok foglaltak helyet. Középen a bíró helye magasabban, kétoldalt pedig a per tagjainak a helye volt. Mi az első sorban foglaltunk helyet. Nem kellett sokat várni a bíró is megérkezett. A szívem kezdett hevesebben dobogni ahogy az órára néztem. Még húsz perc a kezdésig.....márcsak tíz.....és végül az óra pontosan tíz órát ütött. Ebben a percben huppant le menném Nick, akit még sosem láttam ilyen elegánsan felöltözni. Egy gyors köszönésnél többre nem volt már idő ugyanis a tárgyalás hivatalosan is megkezdődött.
A mellettünk lévő oszlopban már Zoe és a szülei is helyet foglaltak. Nem néztünk egymásra, a mi szemünk és valószínűleg az övék is a bírón voltak.
- Tisztelt emberek, üdvözlöm önöket a Whimsille-i Bíróság tárgyalótermében, a mai 2023. október 3-án megrendezésre kerülő peren. Mint arról már önök is értesültek, Amiee Dawidson feljelentést tett Zoe Flowright ellen. A feljelentés oka, gyilkosság mégpedig Emily Smith ügye. Dawidson kisasszonynak bizonyítéka van, hogy Flowright kisasszony gyilkosságot követett el Emily ellen. Kérem Ms. Dawidson, mondja el miből jött rá erre. -fejezte be monológját a bíró.
- Köszönöm bíróúr! Először is ott kezdeném, hogy nem egyedül jártam utána az ügynek. Nick barátom is segítségemre volt.- mutattam a mellettem ülő fiúra. - Emily halála nagy nyomot hagyott bennem, nemcsak egy barát volt, hanem a legjobb barátom. Mikor bejelentették, hogy miért halt meg, egyszerűen nem tudtam elhinni. Úgy döntöttem, hogy ha az az igazság, ha nem, én elkezdem a nyomozást. Egyik nap, mikor hazafele sétáltam egy papircetlire lettem figyelmes a kabátzsebembe. Amikor elővettem egyből tudtam, hogy a lány rakta oda, hiszen szokásunk volt kódolvan beszélgetni. A papíron egy számsor állt. Nem kellett sok, hogy megfejtsem. Egy kis vers volt benne, utalásokkal. A következő nyom szintén egy vers volt. Majd egy újabb levél amiben leírta, hogy nem baleset volt ami történt. Az utolsó levelében leírta, hogy reménykedik abban, hogy valóban nyomozok, és ha igen, akkor most elmondja ki is valójában a tettes. A levél közepén Zoe nevét véltem felfedezni, ezután már nem kellett sok. Aznap este amikor meglátogattuk Zoe-t mindent bevallott, amit felvettem a hangrögzítőmmel, és megmuattam maguknak.
- Köszönöm kisasszony. Tehát valójában, Ms.Smith is segített magának.
- Igen bíróúr. - mondtam halvány mosollyal az arcomon.
-Remek. Hallgassuk meg kérem a hangfelvételt, és aztán Flowright kisasszonynak is szót adok. -monda az úr.
A hangfelvételt már ugyan sokadjára hallgatom meg, de minden egyes alkalommal ugyanúgy megfájdul a szívem a barátnőmért. Miért érdemelte ezt? Egy buta válás miatt? Azért mert a két lány szülei nem tudták a saját kereteik között rendezni a dolgokat? Akárhogy is nézem, igazságtalanság!
- Nos, a rendőrség állítása szerint a hangfelvétel nem hamis, így az abban elhangzottak is igazak. Mint önök is hallhattàk, Flowright kisasszony beismerte bűnét, Emily Smith meggyilkolását. Ms. Flowright, beismeri bűnösségét a bíróság előtt? - tette fel a kérdést a bíró.
Csend következett. Zoe nem szólt egy szót sem. Ha azt mondja, hogy nem ő volt, senki sem fog neki hinni. Erős bizonyíték van a kezünkben.
- Igen, bíróúr. Beismerem. - a lányra néztem, aki a földet bámulva mondta ki a szavakat, amik oly sokat jelentettek most.
- Rendben, kisasszony. Mondja el a tett végrehajtásának menetét.
- A Whimsille-i Gimnázium mosdójában töltöttem vizet Emily üvegébe. A lány kért meg rá. A normális nyugtató adag öt-hatszorosát oldottam fel a vízbe. Az öltözőben itta meg a vizet, majd egy óra múlva már a tornateremben találtunk rá.
- Köszönöm, kisasszony. A büntetése várhatóan a tizennyolcadik életéve betöltéséig való nevelő otthonban tartózkodás lesz. Ezen kívül kettő év börtön. - olvasta fel a bíró Zoe büntetését.
A lány egyből sírva fakadt. Hol a bírónak kiabálta, hogy enyhítsenek a büntetésén, hol pedig a szüleinek mondogatta, hogy nem akar tőlük elszakadni. Pár szava hozzám is volt. Kivételesen nem szidott, hanem a bocsánatomért könyörgött.
- Aimee, kérlek ne haragudj! Hirtelen felindulás volt az egész! Nem akartam a halálát! Kérlek, bocsáss meg! Én...tényleg nem...nem akartam így!
Szemeiből patakokba folytak a krokodil könnyek, még sem tudtam megsajnálni a lányt. Emily-vel ellentétben neki még lehet jövője a büntetés letöltése után. A lány aki számomra olyan volt mint egy testvér, már nincs. Méghozzá amiatt a lány miatt, aki a bosszúvágytól fűtve az életére tört.
- Aim, büszke vagyok rád. Mindent amit véghezvittél, amit elértél, és most itt vagyunk. Vége van.
- Nem, Nick. Nélküled nem sikerült volna! A kezdettől fogva támogattál, és ha nem tetted volna, lehet most nem ülnénk itt. Köszönöm. - mondtam a fiú szemébe nézve, majd szorosan magamhoz öleltem.
- Kicsim, mi is nagyon büszkék vagyunk rád! - mondta anya, majd ő is szoros ölelésbe vont.
- Ügyes voltál Aimee! Gratulálok. - ismerte el apukám is a sikerem.
- Köszönöm nektek, hogy végig támogattatok! Nagyon hálás vagyok! - mondtam a körülöttem lévőknek.
Már éppen indulni készültünk amikor egy erős kéz húzott visszább. Kissé megijedtem és ezt valószínűleg a bíróúr is megérezhette, mert egyből elkapta a kezét vállamról.
- Elnézést, Dawidson kisasszony, ha megijesztettem! Csak gartulálni szerettem volna, és elismerésemet kifejezni. Nagyon komoly ügyet nyomozott ki, és a maga korában ez csoda! Mégegyszer gratulálok!
- Köszönöm szépen, bíróúr! Megtisztelnek a szavai. - válaszoltam mosolyogva.
- Most, hogy vége ennek az egésznek, nem lenne kedvetek megünnepelni a kislányom sikerét egy finom ebéddel? - karolta át a vállam apa. - Nick, téged is szívesen látunk! - tette hozzá, majd a fiú bólintva jelezte, hogy elfogadja a meghívást.
- Hát, úgy látom, mind megvagyunk! Irány és ünneplejünk! - mondtam egy hatalmas mosollyal az arcomon.
——Vége——
Sziasztok! Köszönöm mindenkinek aki végig támogatott. Sokat jelentett számomra ennek a könyv megírása. Úgy éreztem, itt az ideje lezárni a történetet. A jövőben tervezek még írni, szeretnék fejlődni. Ha van öteletetek szívesen meghallgatom őket.
Boldog új évet kívánok mindenkinek! Még egyszer köszönöm a támogatást! 🧡🧡
- Detty Calthorpe
أنت تقرأ
Titkok a túlvilágról /Befejezett/
غموض / الإثارةEmily Smithet holtan találják a tornaterem kellős közepén. A rendőrség feladta a nyomozást. Aimee, a lány barátnője, viszont arra esküszik, hogy ez nem szimplán baleset volt, valaki megölhette a lányt, ígyhát saját maga kezd el nyomozni az ügyben. F...
