25

285 18 0
                                    

Egymás szemébe néztünk, ő elmosolyodott.

-Nagyon megkedveltelek. -mondta s egy hajtincsem a fülem mögé tűrt.

-Én is téged. -mosolyodtam el.

-És sajnálom, hogy majdnem verekedni kellett lássál, sajnos mindig belefutok ilyen undorító emberekbe.-kuncogott.

-Undorító emberekbe?-kérdeztem.
Akkor most is épp egy undorító emberrel van, velem.

-Igen, hülye mocskos vérűek pont nekem papolnak, hogy gyilkos vagyok meg Voldemort fia. -forgatta a szemeit Mattheo.

-Te beszélsz az előítéletekről, közben te is pont úgy viselkedsz, mint ők.-mondtam idegesen.

-Ezt hogy érted?-kérdezte.

-Úgy, hogy nem is ismered őket, de már egyből undorítóak, amiért sárvérűek..-mondtam idegesen.

-Te hallottad, hogy miket mondtak azok?! Leakartam sz@rni őket, de nem fejezték be, még akkor is utánam szólt az egyik, miután elakartunk jönni onnan. Szerinted ezt annyiban hagyom?-kérdezte már ő is idegesen.

-Jó tudom, bunkók voltak, de..-akartam mondani, de közbevágott.

-Bunkók? Ennél azért súlyosabb szóval nevezhetnéd őket. Azt hittem te mellettem állsz. -mondta idegesen.

-Melletted is állok. -mondtam.

-Mégis őket véded egész végig. -mondta idegesen.

-Csak azt akarom mondani, hogy csak azért mert nem születtek aranyvérűnek még nem kell lenézni őket. -mondtam idegesen.

-De, pontosan lefogom nézni őket, mert ők is lenéznek engem, vagy féltékenyek rám, nem tudom. Tényleg nem ismerem őket, de az alapján, ahogy beszéltek velem megtudom állapítani, hogy milyen emberek, és én nem akarok ilyen embereket magam körül. -mondta felemelt hangon, majdnem kiabálva.
Érthetően fogalmazott akkor...

-Jó, rendben akkor. -mondtam idegesen, kicsit könnyes szemekkel és az ajtó felé vettem az irányt, hogy kimenjek, de megfogta a karom s visszarántott.

-Ne csináld ezt. Komolyan ezek miatt haragszol meg rám?-kérdezte felvont szemöldökkel.

-Nem miattuk, hanem mert azt hiszed, hogy mindenkinél felsőbbrendűbb és jobb vagy. -mondtam idegesen s kirántottam a karom s kirohantam az ajtón, Theodore jött szembe.

-Kicsit lassabban. -kuncogott Theodore, a száguldásomra célozva.
Nem foglalkoztam vele idegességemben, csak rohantam le a szobámba.

Mattheo Riddle szemszöge
Ezt most nem tudtam sehogysem lereagálni, 10 perce még csókolóztunk, most meg összevesztünk. Mit csinálok rosszul?

-Neki meg mi baja?-kérdezte Theodore.

-Te meg hol voltál?-kérdeztem.

-Felkísértem Lindát a szobájába. -mondta Theodore.
Erre nem mondtam semmit, elvoltam a gondolataimmal.

-Összevesztetek?-kérdezte.

-Igen összevesztünk!-mondtam idegesen.

-Mint mindig. -kuncogott Theodore.

-Ez most más. A buliból kijőve valami idióták elkezdtek beszólogatni nekem, ezért beüttem az egyiknek egyet.-mondtam.

-Hát ez jó indok azért. Rebecca előtt kell verekedj komolyan?-kérdezte Theodore.-Akkor most min csodálkozol?

-Rebecca elkezdte védeni őket, hogy csak azért mert sárvérűek nem kéne lenézzem őket, s mindenfélét mondott, hogy mindenkinél jobbnak képzelem magam.-mondtam idegesen, erre Theodore elkezdett nevetni.

-Ne haragudj, muszáj nevetnem.-nevetett, erre idegesen meglöktem.

-Ne nevess, barom. -mondtam.

-Jobbnak képzeled magad mindenkinél, hát ebben igaza volt, valaki végre megmerte mondani neked. -nevetett még jobban, én meg érzem, hogy felfogok robbanni.

-Kösz szépen. Rebecca-val én mindig becsületes voltam. Mi a f@szt csináltam rosszul?!- kérdeztem idegesen.

-Bírom ezt a csajt, aranyvérűként kiáll a kisebbrendűekért, hősies dolog, vehetnél tőle leckéket. -nevetett Theodore.

-Oh fogd be. -mondtam s leültem az ágyamra, az arcom a tenyerembe borítottam.

-Belőle is biztos jó auror lesz, szülei is azok ha jól emlékszem?-kérdezte.

-Igen, azok.-mondtam.

-1 hét és karácsony, kikísérheted az állomásra, hogy bemutasson nekik, olyan aranyos lesz: "nézd apa, hoztam egy foglyot magammal, nyugodtan bezárhatod az Azkabanba". -nevetett Theodore.

-Nagyon vicces vagy, ha nem fogod be beverem az arcod. -mondtam.

-Nyugi, csak semmi balhé.-kuncogott Theodore.

-Jó éjt. -mondtam s lefeküdtem, s próbáltam elaludni.

Rebecca Bennett szemszöge

Tudom, hogy nem kellett volna vitatkoznom, de egyszerűen nem vagyok képes végighallgatni és eljátszani, hogy egyetértek vele. Elárulnám saját magam ezzel. Sajnos tényleg elveszítem őt, ha megtudja, hogy sárvérű vagyok. Többet hozzám sem érne, undorodna tőlem.
Amikor visszaértem a szobámba Astoria már aludt. Remélem holnap kibékülünk, az van, hogy megszerettem Mattheo-t és nem akarok nélküle lenni, még akkor sem, ha ő lenézi a sárvérűeket.

In our dreams                  ||Mattheo Riddle fanfiction||Where stories live. Discover now