A tűz próféciája

15. fejezet

Morena az első kopogásra kiszólt, ezek szerint már visszaérkezett a gyógyboszorkányoktól. Amelia óvatosan besurrant a feketére festett tölgyfa ajtón, amire Hexia jelképét, egy hatágú csillagban ülő baglyot festettek. A lány megérintette a szimbólumot, gyors fohászt mormolt az istennőnek és belépett a szobába.

A rend vezetője az asztala mögött ült, rajta néhány nyitott varázskönyvvel, mágikus főzettel és különböző boszorkányeszközökkel. Amelia sosem értette, hogy tud ennyi mindennel egyszerre foglalkozni, és közben nem összekeverni a bűbájokat és igézéseket.

Morena fel sem pillantott egy papírlapból, amit olvasott, csak intett a lánynak, hogy üljön le.
A vörös bársonnyal párnázott szék hatalmas volt, leginkább egy óriási ládához hasonlított, ami képes lenne elnyelni a figyelmetlen boszorkányokat.

Amelia a szék szélére ült, inkább nem akart hátradőlni, bár így megvolt a veszélye, hogy tönkremegy a szaglása.
Az egyik üveg főzet ugyanis zölden bugyborékolt, és a rothadás szagát árasztotta magából. Vajon mióta lehet itt ilyen förtelmes bűz? És Morena hogyhogy nem érzi? Vagy nem is zavarta?

Amelia kissé hátradőlt a székben, tulajdonképpen a levegőben egyensúlyozta magát, amikor a nő végre felnézett. Letette a lapot, amit a lány valamiféle levélnek nézett, a kezeit pedig összekulcsolta rajta, elrejtve az írást a kíváncsi tekintetek elől.

– Mesélj el mindent a tegnap éjszakáról!
Semmi bevezetés, semmi bemelegítés. Hát jó. Amelia megköszörülte a torkát, és annyi igazságot kevert a meséjébe, amennyit csak bírt.
Igen, együtt volt a drakonnal, minden értelemben.
A rengeteg rászabaduló mágiától valóban megszédült, és Kyrinthos volt olyan kedves, hogy elkísérje a kertbe friss levegőt szívni. Itt érezte meg a férfi a vérszagot, amit követve megtalálták Pattyt, majd a drakon a gyengélkedőre, Amelia pedig Morenához indult.

A békáról természetesen nem beszélt.

A rend vezetője hosszasan hallgatott ezután. Amelia nem tudta, hogy meg kellene-e szólalnia, vagy várjon, amíg a nő átlát valamelyik féligazságán, úgyhogy inkább fészkelődni kezdett a széken. Kezdett zsibbadni a kényelmetlen testtartástól is, remélte, hogy Morena hamarosan megszólal.

– Mit akar tőled a drakon?
Amelia nagyot pislogott. Ez kissé váratlan kérdés volt, és nem volt kitalált válasza rá.

– Semmit. Vagyis, ott voltunk egy orgián, mellém sodródott, és csak úgy megtörténtek a dolgok. – Talán ha nem forrósodik át az arca, Morena még be is vette volna. A nő természetesen megrázta a fejét.

– Nem, már korábban is. Tudom, hogy együtt sétáltatok a kertben, és korábban is találkoztál vele.
– Korábban? – nyelt nagyot a lány, aztán eszébe jutott. – Ó, a könyvtárban? Igen, összefutottunk, de az teljesen véletlen volt. A kertbe pedig csak azért mentünk…

– Tudom, hogy akar tőled valamit! – csattant fel Morena és nagyot vágott az asztalra. A főzetekkel teli üvegcsék összecsörrentek.

– Nem tudom. Valahogy mindig ott van, ahol én – vonta meg a vállát Amelia, ami tulajdonképpen igaz is volt. Túl sok a véletlen.

– Vigyázz nagyon magadra. Az egész drakonlátogatás egy vicc. Kitalálták, hogy a boszorkányok és a drakonok fűzzék szorosabbra a kapcsolatot, hogy megszilárdítsuk az Egyezséget. Ráadásul minden boszorkányrend erejére szükségük van, ami egyáltalán nem lesz egyszerű. Aztán ott van a könyv.

Amelia eddig levegőt sem mert venni, most azonban kíváncsian hajolt előre, nem törődve a szagokkal.
– Milyen könyv?

Morena csak legyintett, mintha semmi jelentősége nem lenne.
– Egy elveszett könyvet keresnek, azt gondolták, talán mi őrizzük, de ellenőriztem a könyvtárunkban, itt sosem tárolták.
– Mitől olyan fontos ez a könyv? – erősködött tovább a lány, mire Morena oldalra biccentette a fejét.
– Tudsz róla valamit?
– Nem! – vágta rá gyorsan Amelia. Talán túl gyorsan is. Morena összehúzott szemmel méregette.
– Fogalmam sincs – mondta végül, mire a lány alig hallhatóan felsóhajtott. – Állítólag az öreg király mániája, és rendkívül sokat segítene a kapcsolatunk építésén, ha vissza tudnánk szolgáltatni.

Amelia bólintott, bár valahogy sejtette, hogy ennél nagyobb jelentősége van a könyvnek. Mégsem mondott semmit, mert azzal könnyedén lebuktatja magát, hogy többet tud, mint amit eddig elárult.
– Ha megint megkörnyékez Kyrinthos, vagy bármelyik másik drakon, azonnal jelented nekem! Úgy érzem, túl sok mindent hallgatnak el előlem, és nem tűröm, hogy a saját rendem falai között ármánykodjanak.
– Persze, Morena. Ami az éjszakát illeti… Sikerült átkutatni a kastélyt?

Morena felkelt, és az ablakhoz lépett. A szobája a kertre nézett, ha kinyitotta volna az ablakot, talán némi friss levegő ki tudta volna mosni az egyre kellemetlenebb záptojás szagot.
Persze Amelia semmi pénzért nem jegyezte volna meg, hogy büdös van.

Inkább feszülten várta a választ. Bár a nő nem mondott semmit róla, nagyon remélte, hogy megtalálták a mocskot, aki elbánt Pattyvel.

– Átkutattuk a kastélyt, a lezárás még mindig érvényben van, de eddig semmi. A szertartásra érkező másvilágiakat jelenleg is kikérdezik, hogy ki merre volt.

Amelia elnyomott egy vigyort. Sok sikert hozzá. Abban a túlfűtött, mágiával átitatott csarnokban lehetetlen volt megmondani, hogy ki kivel volt. Valószínűleg a résztvevők sem tudták biztosra mondani, hogy kikkel töltötték az éjszakát.

A maga részéről ő kizárta volna a meghívottakat, és inkább egy külsős betolakodót keresett volna. Azt nem tudta elképzelni, hogy valaki az itt lakó boszorkányok közül támadta meg a szobatársát, ráadásul ott van a halott drakon őrszem is. A lány biztos volt benne, hogy van összefüggés a két eset között, főleg, miután Kyro is hasonlóan gondolkodott.

– Mi történt az őrszemmel? – kérdezte Morenát, és rögtön tudta, hogy hibázott.
Morena sosem jelentette be az őrszem halálát, csak és kizárólag azok tudtak róla, akik részt vettek az előző éjszakai megbeszélésen.
És persze azok, akik őrvarangyot küldtek be hallgatózni.

– Amelia a Hollófészek klánból! Követelem, hogy azonnal mondj el mindent, amit akkor hallottál!
Amelia tudta, hogy nincs értelme tagadni, ráadásul semmi újat nem hallott, amit Morena ne mondott volna el az előbb magától.
– Csak a beszélgetés végére értem oda – mondta, és Pattyt inkább kihagyta a balhéból. A lánynak épp elég dolga van jelenleg. – Akkor jött a másik őrszem a hírrel, aztán leléptem.

Morena úgy tűnt, hogy bevette. Persze, amikor Pattyval kitalálták, hogy holdújévkor kell asztrológiatanra adatot gyűjteniük, miközben az erdei férfitündérek párkeresési szertartására lopóztak ki, akkor sem fogott gyanút. Mindketten rettenetesen sajnálták, amikor végül befejeződött a tantárgy, és el kellett búcsúzniuk a tündérektől. Morena sosem jött rá a turpisságra, főleg, mivel néhány fiatalabb boszorkánynak átadták a tudásukat, így mindig volt, aki a csillagok állását akarta tanulmányozni pont ebben az időben.

– Az sajnálatos baleset volt. Lezuhant az egyik torony ablakából.
– Egy drakon? Lezuhant? Miért nem váltott alakot? – értetlenkedett a lány. Még ha drakon alakban is ér földet, a becsapódástól nem biztos, hogy rögtön meghal, ahhoz rendkívül szerencsétlenül kell esnie és a nyakát szegnie, mindezt úgy, hogy a feje is leszakad. A drakonoknak ilyen esetben azonnal alakot kellene váltani és a szárnyaik megoldanák a kérdést. Vagy legalább a termetük.

Morena megvonta a vállát.
– Fogalmunk sincs. Talán elaludt. Balesetek történnek, Amelia, nem kell mindenbe összeesküvést látni.
– Pattyvel nem baleset történt. Valaki meg akarta ölni, csak megzavartuk.
– Patty családjának is sok ellensége van, talán valakinek nem tetszett, hogy a lány örökli az erőt. Ha Patty meghal, másra száll az ősök mágiája.
– Akkor maga szerint nincs összefüggés a két… eset között?
– Nincs. És ne is gondolkodj ezen. Egy feladatod van: ha a drakonok felkeresnek, azonnal hozzám jössz! – adta ki az utasítást Morena, egyúttal az ajtó felé mutatott.

Amelia feltápászkodott, a karja elzsibbadt, ahogy már egy órája tartotta magát a széken.
– Úgy lesz, Morena! – hajtott fejet a lány a rend vezetője előtt, majd otthagyta a nőt továbbra is az ablak előtt.

Esze ágában sem volt azonban betartani, amit ígért. Egyenesen a drakonok lakrésze felé indult, abban reménykedve, hogy Kyro több információval szolgál, mint Morena.
Ha egy mód van rá, Amelia kideríti az igazságot, bármilyen forrást is kell hozzá felhasználnia.