Condominium [L.S]

138.

-Szóval buli, hm?

-Úgy tűnik! - Gombolja be az ingjét.

-Annyira szexi vagy! - Ölelem át hátulról.

-Csak a fejedben vagyok szexi, a valóságban.. - Fintorog.

-Na persze.. Ha nem lennél szexi, most nem csinálnám ezt.. - Markoltam rá.

-Ha nem lennél kanos, nem csinálnád.. - Vigyorog.

-Tudod, mindig rosszkor vagy szexi, amiből az következik, hogy eszméletlen tempóban lovaglok rajtad.

-És ezzel akarsz meggyőzni, hogy essek neked, és vetkőzzek le.. Egy órája készülődöm.. - Húz magához közelebb.

-Egy órája készülődsz, de nekem egy percembe telik levetkőztetni..

-Csábító vagy. Épp ezért szeretlek.

-Szexi vagy, épp ezért szeretlek.

-Na jó.. Tíz percünk van míg jönnek a többiek.. Mennyire gyorsan lovagolsz?

-Annyira, hogy levegőt venni is elfelejtesz.

És ezzel meg is győztem.

Rögtön felkapott és leült velem a kanapéra. Le vett rólam minden ruhát, míg én direkt ügyetlenkedtem az ingje gombjaival.

-Nincs más választásom! - Mondta, majd szét tépte magán az inget.

-Mhm, apuci! - Simítottam végig a felsőtestén.

A combja közepéig lehúzta a gatyáját a boxerével együtt és pillanatok alatt magára ültetett.

Lassan mozogtam, csak azért is, hogy kikészítsem.

-Loueh!

-Mi a baj, apuci?

-Szét szakítottam miattad a kedvenc ingemet!

Pimaszul elmosolyodtam és betartottam az ígéretemet.

Olyan tempóban ugráltam rajta, hogy a lábam is megfájdult. De megérte.

A csípőmet markolászva mozgatott mégjobban magán.

-Ahpucih! - Nyöszörögtem megállás nélkül.

-Most.. kedvem.. támadt.. - elhallgatott egy kis időre, majd folytatta. -ahhoz.. hogy..

-Hogy dugjunk egésznap? - Fejeztem be a mondatot.

-De durván. - Jelenti ki.

Mire elvigyorodhattam volna, már lejjebb ült a kanapén és eszeveszett tempóban kezdett el mozogni.

-Mhmh, ahpucih! Neh hagydh ahbbah!

Magára húzott, a hajamba markolt és elkezdte húzni a hajam.

-Nyögj.. még.. apucinak, bébi!

-Ehahzh, ahpucih! Méhgh!

Nem hittem volna, hogy lehet ettől gyorsabb is, de Harry a meglepetésekről híres.

-Úrhistehn!

Hirtelen belém vágta magát. Olyan hangosan nyögtem fel, hogy olyan magas hang már nem létezik a világon.

-Ahh!

És megint megismételte.

-Harreehh!

És megint.

Aztán megint.

Egyszer csak magára húzott és csillagokat láttam. Így még életemben nem élveztem el.

Remegve álltam fel róla és öltöztem fel, ugyanis a fiúk megjöttek. A csengőt megtalálták. Nem erről híresek.

Letrappoltam a lépcsőn, habár nem voltam képbe hol is vagyok.

-Tudtam, hogy csengetni kell. - Lèp be a házba Zayn, utána a fiúk.

-Húha, ez kemény lehetett. - Állapítja meg Niall.

Aztán a tükörbe néztem, hát, nem kellett volna. A hajam szanaszét állt. Az arckifejezésemről ne is beszéljünk.

Harry ki tett magáért.