Best of me II кσσкν✔️

ღ 04 ღ

2016 Augusztus 14

Már pontosan hat hónapja, 
hogy el lettem ütve egy meggondolatlan sofőr miatt.
Hat hónapja, hogy azt mondták,
talán nem leszek 
képes újra járni. Hat hónap szenvedés
és depresszió. Hat hónap 
meghalni vágyás.

Ebben a hat hónapban 8 
műtéten voltam. Négy a
gerincvelőm miatt,
kettő a jobb combcsontom miatt,
és az utolsó kettő azért,
mert belső vérzésem volt.
Azóta a kórházban vagyok. Hazamenni már nem volt opció. Csapdába estem. 
Csapdában valahol, ahol elméletileg
segítenek nekem, de miért érzem magam ketrecbe zártnak?

Biztosan csodálkozol,
miért akarok meghalni,
ha életem szerelme, vagyis Lisa, 
az életemben van.

Elhagyott.

Egy hónappal a baleset után összetörte a szívem.
A személy, akire a legjobban
szükségem volt, összetört,
mikor már próbáltam helyreállítani, 
ami összetört. Egyébként nem 
hibáztatom őt, ki akarna egy 
barátot, aki nem képes megmozdítani 
semmit a derekától lefelé?

Haszontalan vagyok.
Egy csalódás vagyok.
Undorító vagyok.
Egy helypazarló vagyok.
Kudarc vagyok.

Utálom magam.

Utálom a világot, amiben élek.

Utálom ezt a kórházat.

Utálok mindent magam körül.

Utálom azt az embert aki elütött,
és elhajtott, mintha nem tette volna
tönkre az egész jövőm.

Kinéztem az ablakon, a kezeim az ölemben, ahogy néztem
az ablakon lefolyó esőcseppeket,
épp ahogy a könnyeim
csorogtak az arcomon.

Miért én?

Istenem, miért én?

Mit tettem, hogy ezt érdemeltem?

És ekkor Jungkook letörölte a könnyeit,tolószékével
elment az ablaktól és 
lassan a fürdőszoba felé
vette az irányt.
Szipogott, amint megfogott 
egy üveg gyógyszert és 
megtöltött egy bögrét.

Most vagy soha.