The Lost NCT Unit (NCT Dream (not really) crack)

Első fejezet, avagy kik is ezek a Dreamyk

Lee Donghyuck, ismerősöknek Haechan, barárainak csak Feri, komótosan kelt ki reggel az ágyból. Első útja a konyhába vezetett, ahol legnagyobb sajnálatára nem talált mást, csak egy üres XXL-es pizzásdobozt, és pár valaha nem feltétlenül gyümölcslevet tartalmazó szintén üres palackot. Na igen, előző este átjöttek az idiótábbnál idiótább barátai, az összejövetel célja pedig ezúttal nem az irodalomtételek kitárgyalása volt, bár Haechan azt se bánta volna, ugyanis élt halt az irodalomért. A többiek viszont az ivást tartották előrébbvalónak, így szegény Feri sem tehetett mást, minthogy csatlakozott hozzájuk. Fájt is emiatt a feje kicsit, amit egy pohár csapvízzel próbált enyhíteni, miközben körbejárta parányi lakását emberek után kutatva. Senkit sem talált, ami azt jelentette, hogy tegnap este sikerült mindenkit kiebrudalnia a házából, emiatt pedig nagyon meg volt elégedve magával. Végül visszatért a konyhába, hogy megegye azt az egy szelet száraz kenyeret, amit a polcon talált, aztán mivel rájött, hogy késésben van a suliból, gyorsan magára kapott valami ruhát is. Bő, széles csíkos pulóverében és vörösbarnára festett hajával nem is nézett ki rosszul, bár kifejezetten helyesnek sem volt mondható, legalábbis ő erre következtetett abból, hogy már évek óta senki nem nézte meg magának kétszer. Úgy tízpercnyi séta után meg is érkezett az iskola épülete elé, ahol már ott várta őt a legrégebbi barátja Jisung, vagy ahogyan mostanában nevezte magát, G-Sung. Igen, a srác ennyire nagy G-Dragon stan, bár valójában a rajongás része volt a személyiségének. Amióta csak Haechan ismerte, Jisung mindig rajongott egy hírességért, egy szép, nála idősebb lányért, egy kitalált könyves, vagy filmes karakterért vagy éppen egy random emberért, akivel együtt szokott utazni a buszon. Hát igen, az egy vicces időszak volt, de szerencsére túllépett rajta. A G-Dragon-os korszaka viszont már lassan három hónapja tartott, ez idő alatt pedig annyi merch-öt sikerült a szüleitől kapott pénzből felvásárolnia, hogy egy külön szekrényt is megtölthetne velük. Az egyetlen probléma az volt, hogy a ruhák nagy részében egyedül a kpop királya, GD nézett ki jól, Jisung pedig igencsak messze volt a király léttől. Jelenleg a paraszt szinten állt, így hát eléggé nevetségesen festett ott a korlátnak támaszkodva, térdig érő sötétszürke ingében, ezerwattos mosollyal az arcán, Feri azonban nem véletlenül tartotta őt a legjobb barátjának, G-Sung ugyanis a végletekig hűséges volt, minden furcsasága ellenére.

Egy perccel később befutott a híres társaság másik nagy rajongója is. Junie, ahogy mindenki ismerte, már kiskora óta imádta a Star Wars-t, kedvenc szereplője pedig sok más emberhez hasonlóan Darth Vader volt. Emiatt azonban soha nem tartotta magát átlagosnak, hiszen állítása szerint a témában valaha megjelent összes könyvet és képregényt elolvasta már legalább egyszer, szabadideje nagy részét pedig számítógépes játékokkal és Lego űrhajók építésével töltötte. A nemrég kijött új filmek miatt változtatta meg a régi jól bevált becenevét Darth Jun-ról Ren Jun-ra, mert jobban tudott azonosulni a nagyapjáért rajongó sötét erőhasználóval, mint magával a legendás karakterrel. Mások talán elkerülnék őt emiatt, de az Álom csapat tagjai nagyon kedvelték az ő Junie-jukat, örökké kócos fekete hajával és félrecsúszott kerek szemüvegével együtt, Jun pedig mindig szakított időt a barátaira. Akármennyire idegesítették is őt néhanapján, minden reggel odacsapódott a társasághoz, hogy megvárja velük a Dream unit többi tagját.

Jaemin és Jeno együtt érkeztek, ahogy mindig. Utóbbit mindenki csak Jenőnek hívta, amit a barna hajú srác egy cseppet sem bánt, hiszen jelenleg is épp az átlagosnál jóval boldogabb életét élte, így nem volt ideje a hülyén hangzó neveken rágódni. Boldogságának oka mellette állt az ő derekát átkarolva, és egy-egy pacsival köszöntötte a többieket.
- Hello srácok mi a helyzet? Ji-ji meghallgattad a számot, amit küldtem tegnap?
- Persze - válaszolt a csapat legfiatalabbja. - De GD még mindig jobb.
- Ja - mondta csalódottan Dzsé. - Tudod maknae, sokkal jobb volt veled beszélgetni, amíg neked is az NCT volt az első. Ha így folytatod, a végén még kirakunk a bandából.
- Nem hagynád már abba ezt a hülyeséget? Mi nem egy kpop fiúcsapat vagyunk, ne hívj maknae-nek!
- Dehogynem! Mi vagyunk a Dream unit! - boxolt a levegőbe Jae. - Igaz? - nézett végig a többieken megerősítést várva.
- Igaz - vágta rá Jenő készségesen.
- Hát persze - mondta Feri is.
- Junie? - néztek kérdőn Ren Jun-ra, aki eddig nem szólt hozzá a beszélgetéshez.
- Ja - bólintott ő is, Dzsé pedig diadalmasan nézett G-Sung-ra.
- Na látod. Ha nem viselkedsz, kitagadunk.
- Hol van Chenle? - fordult körbe a hiányzó embert keresve Jenő.
- Késik, ahogy mindig - adta meg a választ Feri.
- De amúgy se lehetnénk NCT unit Havanana, mert van egy Bellánk a csapatban. Ő pedig minden kétséget kizáróan lány.
- Chenle még mindig fiú, Jisung. Mégha egy kicsit furcsa fiú is - jelentette ki Haechan, hogy megvédje hiányzó barátjukat.
- Ja, kicsit - röhögött saját poénján G-Sung, majd elkezdte a szokásos reggeli monológját GD nagyszerűségéről, amire ma Feri is csak fél füllel figyelt oda, a többiek pedig másról beszélgettek egymás között, teljesen ignorálva túlbuzgó bandatársukat.

Chenle Bella, a hiányzó láncszem, igen érdekes jelenség volt. Egy biztos, a Bella nevet nem a semmiért kapta, mert bár biológiailag egyértelműen fiú volt, a viselkedését tekintve már nem lehetünk annyira biztosak ebben. A ruhái már messziről szemet szúrtak mindenkinek, így az egész suli ismerte a feltűnő pink pólós srácot, aki színes csatokat hord a hajában, és a legfurább társasággal barátkozik. Na igen, talán miatta sincs több tagja a Dream unit-nak, bár a többiek sem panaszkodhatnak. Jaemin becenevei például bárki épeszűt elriasztanának a közelükből. De visszatérve Chenle-re, ő nem csak az Álom csapat tagjaival lógott állandóan, az iskolán belül ugyanis volt egy "rajongói klubja" , ami rajta kívül csak lányokból állt. Velük általában a helyes pasikat beszélte ki, vagy néha egész délutánt felölelő shopping túrákra ment, egyszóval egyértelműen lányként viselkedett és annak is érezte magát. Sminkelni ő magát nem sminkelte, a barátnőinek azonban szívesen megengedte, hogy kifessék, így általában ő nézett ki a legjobban az egész suliban, mind a lányokat, mind a fiúkat beleértve. Ha viszont a Dream unit tagjaival töltötte az idejét, akkor kevésbé volt lányos, nem beszélt idegesítően magas hangon, és bármikor szívesen leült velük videójátékozni vagy random hülyeségeket csinálni. Innen gondolta Feri, hogy mások előtt csak megjátsza magát. Pár éve kezdte el ezt az egészet, kicsit régebben, minthogy Jenő és Havanana járni kezdtek, és bár Haechan nem ismerte jól a korábbi énjét, bátran ki merte jelenteni, hogy a híres Bella nem viselkedik őszintén az emberekkel. Igazából persze Feri semmit sem jelentett ki senkinek, hiszen a unit tagjain kívül nem voltak más barátai, idegen emberek előtt pedig mindig zavarban volt, ha beszélnie kellett.

Becsöngetés előtt pár perccel aztán végül Chenle is befutott, így mindannyian felvonulhattak a termeikbe. A hat fiú mind egy évfolyamba járt, azonban külön osztályokba, Dzsé és Jenő Ren Jun-nal járt együtt, Haechan pedig G-Sung-gal és Bellával. A délelőtt során valamennyi szünetet együtt töltötték Chenle-ék osztálytermében, azonban nagyon érdekes dolgok nem történtek, azt leszámítva, hogy Jaemin-nek és Jisung-nak ma is vissza kellett szólnia pár a csapattársaikon gúnyolódó évfolyamtársuknak. Mivel túlságosan eltértek a normális emberektől, csak úgy vonzották a piszkálódókat, ezek a megjegyzések pedig különösen Jenőnek és Haechan-nak estek rosszul, mert ők voltak a legérzékenyebb lelkűek a társaságból. Régen mindig Mark védte meg őket, de az Álom csapat legidősebbje tavaly leérettségizett, így vele most már csak délutánonként találkozhattak. Sokan nem is értették, hogy Mark miért barátkozott velük egyáltalán, hiszen ő a diákok többsége szerint a normálisak közé is tartozhatott volna, mert nem voltak kívülről látható furcsaságai. Emiatt tetszett sok lánynak is, valamiért menőnek tűnt nekik akkor az Álom csapat legértelmesebb tagjával járni, Mark pedig mindig szingli, vagyis szabad préda volt. Felvetődhet a kérdés, hogy ugyanezek a lányok miért nem vették észre a Dream unit jelenlegi legnormálisabb tagját, a válasz pedig az, hogy azért, mert Feri láthatatlan volt. Az embereknek átsiklott rajta a tekintete, és mivel a haverjain kívül senkivel sem beszélt, a legtöbb diák még a létezéséről sem tudott. Ha hiányzott a suliból, nem jelentették hiányzónak sőt, néha még a tanárok is átugrották a nevét a névsorban. Ezért is volt óriási szerencse, hogy annak idején általánosban Jisung mellé ültették, akivel karöltve már könnyebben talált barátokat, és végül az évek során lassan kialakult Álom csapat egyik oszlopos tagja lett.

A tanítás végeztével aztán visszatértek a törzshelyükre, a feketére festett korláthoz, hogy megvárják Mark-ot. A leader, ahogyan Dzsé néha nevezte, hamarosan be is futott, szó szerint, ugyanis fontos hírt kellett minél hamarabb közölnie a csapattársaival. Feri vállán megtámaszkodva kifújta magát, majd végre valahára megszólalt.
- Comeback-el az NCT! Jövő hónapban! - közölte csillogó szemmel, mire a társaságban kitört a káosz. Jisung Haechan-t ölelgette ujjongva, aki közben úgy vigyorgott, mint egy idióta, Junie örömtáncot járt Jenővel karöltve, Chenle sikítozott, Jaemin pedig nemes egyszerűséggel sírva fakadt. Mark jóízűen nevetett rajtuk, majd megölelte Dzsét, hamarosan pedig Jenő és a Ferit is magával vonszoló G-Sung is csatlakozott hozzá. A középen ragadt Chenle és Ren Jun szerencsére nem szenvedett maradandó sérüléseket a csapatölelés következtében, Junie pedig kivételesen még élvezte is a társai közelségét. Hiába, ma örömünnep van.