The Lost NCT Unit (NCT Dream (not really) crack)

Huszonötödik fejezet, avagy taktikai megbeszélés

Markie❤️
Szia Chanie

Markie❤️
Szeretnék bocsánatot kérni a tegnap esti üzenetemért. Részeg voltam, és rettenetesen szégyellem magam miatta, kérlek felejtsük el, hogy valaha megtörtént.

Haechanie❤️
Gondoltam, hogy ez a helyzet. Szerintem is felejtsük el.

Markie❤️
Köszönöm. És mégegyszer bocsánat.

Haechanie❤️
Semmi baj

Haechan kifejezéstelen arccal zárta be a beszélgetést, és elindított a telefonján kivételesen nem egy NCT, hanem egy EXO számot, majd folytatta a reggeli rutinját. Tudta, hogy Mark nem gondolta komolyan azt, amit írt, most mégis fájt neki a tudat, hogy a fiú tényleg nem szereti őt úgy, ahogy Haechan vágyik rá. De nincs mit tenni, ez van, tovább kell lépnie, ha nem akar feleslegesen szomorkodni, ő pedig nem akart. Így is elég ideje ment már el rá. Ma valahogy túl koránnak érezte, hogy itthon reggelizzen, így csak egy gyors szendvicset dobott össze, aztán a táskáját a vállára véve kilépett a lakásból. A novemberi időjárás most a hangulatához is illett, óriási szürke felhők takarták el a napot, a levegő éppen annyira volt hideg, hogy Feri ne érezhesse jól magát kint, a fákról meg már rég lehullottak a levelek, amik pedig maradtak, azok is ronda barnák, száradtak és fonnyadtak voltak. Ahogy lehajtott fejjel sétált az utcán, az EXO-M dalt hallgatva, egyre jobban kezdte úgy érezni, hogy el van rontva az egész élete. Direkt kínaiul ment a fülében a zene, hogy ne értse meg a fájdalmas szöveget, de már maga a dallam is annyira elkeserítette, hogy azt hitte, mindjárt sírni fog. Aztán ez végül nem következett be, mert sikerült visszafognia magát, és közben meg is érkezett a suli elé, a barátai pedig azonnal elfeledtették vele, hogy mit érzett korábban.

- Feri! De jó hogy itt vagy! - Jisung rögtön Haechan karjaiba vetette magát, ahogy meglátta őt.
- Neked is szia Ji-ji. Mi történt, hogy ilyen tapadós vagy? - kérdezte a barátjától, aki az arcát az ő vállába fúrta.
- Yuna tíz perce folyamatosan engem bámul, és ez már baromira idegesítő. Nem én tehetek róla, hogy összetört a szíve, vagy mije, vagyis hát de, részben igen, de akkor is! Igazán abbahagyhatná már.
- Értem - Feri végigsimított Jisung megfeszült hátán. - Kitartást haver, egyszer csak abbahagyja.
- De mikor? - nyüszített fel a fiú, mint egy kutya. - Nem fogom tudni ezt kibírni!
- Nem hallgat rám Jisungie. Én megpróbáltam beszélni vele, de a fejébe vette, hogy visszaszerez téged - mondta mellettük hirtelen lefékezve Chenle, mire Jisung végre elengedte Haechan-t, és az érkező barátjukra nézett.
- Azért kösz, Lele - akarta most őt megölelni, Bella azonban eltolta őt magától. - Ja persze, bocs - lépett vissza Jisung, és a földet kezdte bámulni, mindhiába, hisz így is magán érezte az exbarátnője vizslató tekintetét.
- Nem azért, mert haragszom rád Jisungie, csak nem akarom, hogy Yuna összevesszen velem. Most az az egyetlen esélyünk, ha legalább egyvalaki közülünk belelát valamennyire a fejébe.
- Miért vagy ilyen jószívű velem? Egy csomót piszkáltalak.
- Attól még barátok vagyunk. És most ebben a hülye helyzetben kettőtök közül te viselkedsz értelmesebben, így neked akarok jobban segíteni - magyarázta Chenle, mire Jisung a földről újra ránézett.
- Köszönöm - mondta neki hálásan, mire Bella csak elmosolyodott.
- Szerintem megyek vissza hozzá, hogy lebeszéljem az őrült ötleteiről. Majd még találkozunk - köszönt el, Jisung pedig csodálattal a szemében nézett utána.
- Akármennyire fura néha Bella, azt hiszem hálát kell adnom a sorsnak, hogy anno a gólyatáborban egy szobába kerültünk.
- Igen, nélküle sokkal unalmasabb lenne az élet - értett egyet vele Haechan, majd elindultak az iskola kapuja felé.

Ma Jenő és Havanana mellett Ren Jun is hiányzott a suliból, nyílván iskolaundor miatt, így az Álom csapatból csak hárman voltak jelen. Mivel Chenle egész nap nem mozdult Yuna és a másik három barátnője mellől, Haechan és Jisung kettesben maradtak a szünetekben, amiket részben beszélgetéssel, részben meg a Yuna elől való bujkálással töltöttek. A nap végén aztán Bella újra csatlakozott hozzájuk, és úgy döntöttek, hogy nála töltik a délutánt, ugyanis a csapat kettős ügynökének hírei voltak.