Stay Away - Charles Leclerc Fanfiction ( Befejezett )

XIV. Fejezet

Hátrafordulva azonnal elvesztem a szürkés-kékes szempárban. Őszintén szólva, a mai napig nem tudom megfogalmazni, hogy mi fogott meg benne ennyire. Arca most is, mint mindig enyhén borostás, haja tökéletesen belőve. Lassan ez már a védjegyévé válik. Láttam róla 10 évvel ezelőtti fotókat, biztos vagyok benne, hogy az utcán simán elsétáltam volna mellette. Jót tettek neki az évek.

Azonnal a karjába zár, érzem a testéből áradó meleget. Úgy érzem, a végtelenségig így tudnék maradni. Itt. Vele.

-Nagyon hiányoztál-suttogja-meleg lehelete csiklandozza a nyakamat, miközben arcát a vállamba fúrja.

-Te is nekem-annyira szorítom magamhoz, hogy érzem, a vér lassan kifut a kezeimből.

Ezt a pozíciót talán pár másodperccel tovább tartjuk, mint szükséges lenne. Kezei talán egy fokkal lentebb simogatják a derekamat, mint szükséges lenne. Talán.

Örökkévalóságnak tűnik, mire elválunk, és én utána sem tudok megszólalni. Csak nézzük egymást, mintha 3 éve találkoztunk volna utoljára, és nem 3 hónapja.

Az idilli pillanatot az éppen a home-ból kilépő Camille zavarja meg.

-Victoria!!!-akkora lendülettel ölel meg, hogy pár lépést hátrálnom kell, nehogy elessünk mindketten.

-Camille, de jó újra látni!

-Ne hívj Camillenek!

-Ne hívj Victoriának!

-Várj még egy kicsit, mielőtt elindulunk, Danielék is mindjárt jönnek, be akarlak mutatni az Adoniszomnak-lelkendezik. Franciául beszélünk egymással, éppen javasolnám neki, hogy váltsunk angolra, hogy Nico is értsen minket, de erre már nem jut idő, ugyanis 2 eddig számomra (személyesen) ismeretlen ember lép ki a fotocellás ajtón.

Egyikük gyönyörű napbarnított bőrű, Renault-os sapkában, térdnadrágban, mintás zokniban, és Vans cipőben lépked felénk. 32 fogas mosolya már a védjegye, ahogyan a laza, és mindig viccelődő stílusa is. Sokszor láttam már az elmúlt években, de még soha nem váltottam egy szót sem Daniellel.

A tőle pár lépéssel lemaradó férfit ugyan nem ismerem, de szempillantás alatt rájövök, hogy Cam róla mesélt. Hmm, a barátnőm tud magának férfit választani, ezt meg kell hagyni. Pólón keresztül is tökéletesen látszik, hogy a testén minden egyes izom ki van dolgozva, pont amennyire kell. Arca hosszúkás, intenzív arcszőrzet borítja, de ez egyértelműen csak az előnyére válik. Ő is megvillantja tökéletes mosolyát. Most már tudom, mivel vette le Camillet a lábáról.

-Hali srácok! Neked külön is szia új lány, akit nem ismerek. Ferraris ruhában vagy. Ez valami James Bond-féle kémkedés lesz? Ugye engem is bevontok?-na, erről beszéltem az előbb. Totál komolytalan.

-Ugyan már Daniel-löki oldalba Nico-nálunk volt gyakorlaton 3 évig, most pedig már a Ferrari hivatalos fotósa.- Érzem a hangsúlyából, hogy büszke rám ezért.

-Ja az más, akkor kémfotós vagy. Mégjobb.-kacsint, majd kezet nyújt-Daniel Ricciardo, nagyon örülük a találkozásnak Mrs Bond.

-Victoria Costa, de hívhatsz Mrs Bond-nak, tetszik az új nevem.

-Michael Italiano, én vagyok Daniel felkészítő edzője-vele is kezet rázok, és majdnem zsigerből rávágtam, hogy tudom, ki vagy. Mindkettőjükön hallani az ausztrál akcentust, most talán Michael-nél jobban hallom, hogy orrból beszél, de szerintem ez aranyos.

-Bocsi fiúk, de el kell rabolnom a barátnőmet. 3 hónapnyi pletykálást kell bepótolnunk, és az időnk csak fogy. 20 futam lesz idén, majd még társalogtok. Pá-hirtelen megszólalni sem tudtam, csak egy alig hallható sziasztok-ot tudtam odadobni nekik, már félúton voltunk a kiléptető kapukhoz.