Stay Away - Charles Leclerc Fanfiction ( Befejezett )

XXV. Fejezet

Hazudnék, ha azt mondanám, hogy az elmúlt pár napban volt más gondolatom is, mint az előttem álló gálaest. Mivel, mint már említettem, teljesen szabad kezet adtam Anyának a ruhával és minden egyéb számomra totál lényegtelen dologgal kapcsolatban, még azt sem tudom, hogy mit fogok viselni. Teljes sötétségben tapogatózom, de már csak 1 nap, és túl leszünk ezen az egészen.

Szerda kora este van, kint ülök a mini teraszomon egy pohár narancslé, és egy könyv társaságában: Will Buxton: My Greatest Defeat. Ez egy dedikált példány, amit tulajdonképpen Apa kapott, de 1 nap alatt el is olvasta, így most rajtam a sor. Ebben 20 db interjú készült az F1, az Idycar, a Nascar és a Rally legendás versenyzőivel, valamint betekintést nyerhetünk a színfalak mögé is. Csak egy pár név a listáról, abszolút a teljesség igénye nélkül: Niki Lauda, Carlos Sainz, Jeff Gordon, Mario Andretti.

Annyira belemerültem az olvasásba, hogy a szívbaj jött rám, amikor megcsörrent mellettem a telefonom. Azt sem néztem meg, hogy ki hív, azonnal a fülemhez emeltem a készüléket.

-Victoria Costa.

-Hűha, de hivatalos lett valaki. Rosszkor hívlak, nem tudsz beszélni?-Nico az.

-Nem, dehogyis csak olvasok, és totál magába szippantott a könyv.

-Kinek az írása köti le ennyire a figyelmed? Örülhetek, hogy felvetted?-direkt provokál, de tudom, hogy nincs benne rosszindulat.

-Will-é. Nagyon tetszenek a storyk, már majdnem a felét elolvastam, és délután kezdtem.-úgy döntöttem elég a fecsegésből-miért hívtál?

-Mindenképpen kell, hogy legyen valami ok? Barcelona óta nem beszélgettünk normálisan, csak mindig futólag egy pár szót. Mesélj, mi van Veled mostanság-hallom a hangján, hogy mosolyog.

Én is hasonlóan teszek, nagyon jól esik, hogy gondol rám, és betartja az ígéretet, miszerint a legutóbbi beszélgetésünk ellenére sem változik közöttünk semmi.

Majdnem 1 órán át társalogtunk mindenféléről, ami most történik az életünkben. Megerősíti, hogy a jó eredmények most nagyon jót tesznek a Renault-nak csapaton belül is érezik a változást, mindenki sokkal vidámabb és motiváltabb. Daniellel is jól kijönnek, egészen összecsiszolódtak, nem egymás ellen vannak, hanem egymással, a csapatért, és ez az eredményeken meg is látszik.

Amikor rám terelődik a szó, beavatom, hogy mostanában volt pár szóváltásom Sylvia-val, aki az év elején megbeszéltek ellenére sem engedi, hogy egy kicsit lazábban fogjuk fel ezt az egészet, és próbáljunk kevésbé „elérhetetlennek" tűnni a média és a rajongók számára is. Lucie is szóba kerül, mint az az ember, aki bármikor képes felvidítani, pusztán csak a jelenlétével.

-Ha ennyire rosszul érzed magad, akkor miért nem váltasz, nálunk elkélne a segítség. Aurelie egyre nehezebben bírja, és én sem vagyok már kibékülve a jelenlegi sajtósommal.-Will Hings együtt érkezett Nicoval a Force India-tól, de már a múlt évben is akadtak közöttük ellentétek. Ezek szerint ez nem változott.

-Nem érzem rosszul magam, csak vannak súrlódások. De van egy gyakornokod is, nem? Miért nem beszélitek meg, hogy változtatni szeretnél a jelenlegi felálláson?

-Van igen. James egy nagyon jó srác, és érti is a dolgát, de még tapasztalatlan. Nekem profi kell. Mondjuk Te.

-Na ne nevettess Nico. Nekem fotográfus diplomám van, nem kommunikációs vagy marketinges-totál elment az esze. Én, mint sajtós?

-Azért csak gondolkozz el rajta, én örülnék neki, és szerintem Cyril és Aurelie is támogatná az ötletet.

Miután letettük, még percekig nem tértem magamhoz. Most komolyan, cseppet sem burkoltan Nico állást ajánlott nekem a Renaultnál?! Ezt mégis hogyan gondolta? Csak úgy fogom magam, és mondjuk, az idény közepén csapatot váltok, és mindenféle végzettség, és PR maganger-i tapasztalat nélkül a sajtósa leszek? Micsoda eszement ötlet!