Rockstar a párom [BEFEJEZETT]

104.

Emily

- Barb, mindennel megvagyunk a bemutatóra igaz? - kérdeztem, miközben sietve rohantam fel a lépcsőn, ő pedig mellettem a jegyzetfüzetével
- Igen, már csak a meghívókat kell kiküldenünk. Szeretnéd, ha valakit még meghívnánk?
- Tudod mit, igen! Írd fel a listára Benjamin Fair nevét, majd én hívom meg telefonon.
- A DarkBlue céges pasas? - meglepődötten nézett rám
- Ő, miert?
- Úgy tudtam nem szimpatizálunk azzal a céggel..
- Az azelőtt volt, mielőtt egy új vezetőt nem kapott a vállalat.
- Ah, értem. Felírom!
- Köszönöm! Most megyek, még elintézek pár telefont, aztán hazamegyek készülődni. Csak az estre jövök vissza!
- Rendben, itt találkozunk!

Az irodámban felhívtam Benjamint. Nem mondtam, hogy elfogadom az ajánlatát, csak szívélyesen meghívtam a tavaszi bemutatóra.

Siettem, hogy minél előbb elkészüljek, azért egyenest haza indultam.
Közben felhívtam Andy-t.

- Drágám! Most indulok haza, te még dolgozol?
- Igen, de egy órán belül én is otthon leszek.
- Ugye eljössz velem este?
- Szivem..
- Ahj, ez már rosszul kezdődik. Gyere! Ne hagyj egyedül!
- Fontos vendégünk jön a Showba, nem mondhatom le. Amint végzek én is oda megyek!
- Mindegy.. Legalább itthon leszel egy kicsit, mielőtt elindulok.
- Neharagudj rám!
- Nem haragszom szivem. Előfordulnak ilyen dolgok. - mégis rosszabb lett a kedvem
- Jólvan, megyek amint tudok!
- Szia!

Otthon Mary várt.
Éppen játszott a nappaliban Lucy-val.

- Anyaa! - futott hozzám tárt karokkal Lucy, mikor meglátott az ajtóban
- Életem! Hiányoztál! - szorosan magamhoz öleltem.
- Elmehetek kisasszony? Vagy szükségük van még rám? - kérdezte Mary
- Jön haza Andy, de megy is vissza, és én sem leszek itthon este. Tudnál maradni?
- Persze, semmi gond!
- Köszönöm! Megyek is készülődni.

- Mehetek veled anyu? - nézett rám óriási szemekkel
- Gyere, sokmindenben kell segítened!

Megfogtam aprócska kezét, és együtt mentünk fel az emeletre.

-Kicsikém, hozdd ide azt a kis rózsaszín dobozt! - mutattam Lucy-nak, aki egyből hozta is.
- Melyik nyaklánc legyen? A zöld vagy a rózsaszín köves?

Rámutatott a zöldre.

- Jó izlésed van! - pusziltam meg a homlokát. Eközben Andy is megérkezett.

- Hahó! - kukucskált be az ajtón.
- Szia szivem!
- Apuciii! - rohant Andy karjaiba
- Hercegnő! Jól viselkedtél ma Mary nénivel?
- Igen apa! - huncut mosolyt vágott
- Nagyon helyes! Emily, - nézett rám. - Tényleg nem haragszol, hogy ma nem leszek veled?

Bevallom, kicsit rosszul esett, de nem tudunk mit tenni. Munka az munka.

- Majd bepótoljuk valahogy. - válaszoltam, miközben magamra aggattam az ékszereket.
- Tudod, hogy elmentem volna.. De ez fontos.
-Tudom Andy, nincs gond.
- Biztos? - tette a fejét a vállamra
- Bizti! - megcsókoltam - Nekem most mennem kell, későn jövök.

Felemeltem Lucy-t.

- Mary néni vigyáz rád addig, rendben Lucy?
- Oké anyu! - megpusziltam, majd Andy-től is elköszöntem.

- Ah, Benjamin! - fogadtam a vendégeket, köztük Benjamin Fair-t is.
- Örülök, hogy meghívtál! Eddig minden csodásan néz ki!
- Lesznek még meglepetések!
- Na és, gondolkodtál?
- Igen, ami azt illeti ezért is hívtalak meg. Dolgozom a céggel.
- Nagyszerű! De előtte hadd mutassam be a társamat!
- Várjunk.. Azthittem egyedül vezeted a vállalatot..
- Ott jön, haláli komoly a fazon, de nagyon bírom! - mutatott a szemével a bejáratra,ahol megjelent ő.

Hirtelen a levegő is megállt bennem.

- Emily, Adam Jones, a társam - ezer wattos mosollyal nyújtott kezet nekem, mintha most találkoznánk először.
- Adam.. - gyorsan elrántottam a kezem az övéből.
- Emily..
- Adam a tél elején társult velem, miután elvállaltam a DarkBlue vezetését. Tudtommal te a cégénél dolgoztál.. - mondta Benjamin
- Igen. Így volt. - teljesen elment a kedvem az együttműködéstől
- Öröm lesz együtt dolgozni veled! - mondta Adam, aki folyton bámult
- Aha, most mennem kell az öltözőbe, megnézem a lányokat hogy állnak..

Nem akartam elhinni, hogy az élet megint elémsodorta ezt a barmot. Ilyen nincs!

- Minden rendben Emily? - kérdezte Barb - Elvagy merengve..
- Minden oké.. A lányok készen állnak?
- Igen. Talpig sminkben, a ruhákkal együtt.
- Szuper. Akkor megyek elindítom az estét..

Tombolt bennem a feszültség.
Adam három éven át nem keresett. Azt gondoltam egy életre felszívódott az életemből.
Egyre nyugtalanabb vagyok attól, hogy itt van, és ráadásul együtt fogok dolgozni vele. Megint.