III. kör - VNUS42NA

60 8 0
                                    

Hy-y! Engem VNUS42NA személyében találtok meg wattpadon. Most azért vagyok itt, hogy megmutassam nektek pár véleményemet az általatok beküldött történetekre.

Megjegyeznék egy annyit még, hogyha valakinek kérdése, észrevétele van a pontokkal vagy a véleménnyel kapcsolatosan, akkor csakis a privát üzenteket fogadom el, és azokra válaszolok. Szeretném, hogyha azért tiszteletben tartanánk egymás véleményét.

1. Fallon

A véleményemet a térkép elemzéssel kezdem, ugyanis minden, írásban feltüntetett jellemzőjét én fontosnak tartom, így az még nálam nem ér maximális pontot, ha valaki csak úgy, ahogy van, lerajzolja a térpépet, és ezzel le is van tudva a dolog. Természetesen nem várok el művészi alkotásokat, de azért nem árt egyes dolgokra mégis oda figyelni. Az első dolog az, hogyha fényképet készítünk valamiről, akkor nem árt arra is figyelni, hogy az szépen nézzen ki. Értem itt arra, hogy a képről vágjuk le a fölösleges részeket a szélén, és ha egy lapot fényképezünk le, akkor próbáljuk valahogy teljesen fölé helyezni a kamerát, így kapunk egy tiszta fényképet róla, és nem az van, hogy míg a lap alján szereplő dolgokat ki tudom olvasni, addig a lap tetején szereplőket nem, mert elmosódtak. Most pont ez történt. A másik dolog meg az, hogy én hiányoltam a térképről a kastély és a szörnyek megjelölését, illetve nem találtam a térképen a Szépséges-tenger feltüntetését sem. Ezeket együtt én már nem tudom teljesen jó szemmel nézni, így sajnos emiatt levontam egy fél pontot. Illetve a megadott szavaknál is, mert nem igazán éreztem azt, hogy bele lettek volna építve a történetbe.

Furcsán indul a történet, az elejére beépített „minden véres" leírást én kissé erőltetettnek találom. Nem tudom, nem igazán láttam vagy olvastam ilyen harcos dolgokat, de csak így a semmiből túlzásnak gondolom. A lány csapatba való beépülése sok kérdést vet fel bennem. Biztos majd idővel kiderül, hogy ő igazából milyen lény is (mert visszanőtt fülekkel, halványlila bőrrel, kopoltyúkkal meg úszóhártyákkal nem ember, az biztos), vagy hogy miért fontos a mágia ebben a történetben, de így az elején még csak úgy lógnak a levegőben ezek az információk.

Az erdős részek, amikor megtámadta valami a főhőst, olyanok voltak, mint amikor a Madagaszkár című animációs filmben Alex, az oroszlán mindig valami kis bajba keveredett, például az öreg nővel, a dzsungelben, vagy amikor végiggördült a sziklákon, virágokon, kaktuszokon keresztül. Nem sok értelme van, de legalább színesebbé teszik az alkotást. Teljesen ez jutott róla eszembe.

Amikor a nő megjegyezte, hogy a főszereplőt másnak tartja, mert még egy folyót is átúszott azért, hogy megtudja, ki ő valójában, azt eléggé erős kijelentésnek tartottam, ráadásul egy folyó átúszása nem jelenthet nagy kihívást egy harcosnak, és nem is ezzel mérik a jó szándékot.

Eléggé furcsa, hogy Kalea-tól egy teljesen messze eső helyen, egy könyvtárban tartják számon az ottani harcos lányok adatait. Nem igazán érzem azt, hogy szépen fel van építve a történet, inkább csak sodródunk az eseményekkel.

Amikor a főhősnek a „tudással" kellett fizetnie, azt a részt végképp nem értettem. Hol van a tudás abban, amikor valaki elmeséli a saját élete történetét, sőt mindenről be kell számolnia? És ez miért fizetség a két nőnek? Nyilván szeretik hallgatni az érdekes történeteket, de az olvasó számára az, hogy a főszereplőnek nem nagyon van pénze, de ingyen vagy valami, igazából jelentéktelen holmikkal megoldja az utazást és a szállásfoglalást, eléggé egyhangúvá teszi a művet, így nincs benne szinte semmi izgalom.

„Végre megtudom mi az a szeretet." - már nem azért, de 25 évesen nem hiszem, hogy ez attól függene, ki milyen fajta életet élt, sokkal inkább attól, hogy milyen ember. Mármint, valakiben eddig már ki kellett volna alakulnia egy képnek a szeretetről, ha arra érti is, hogy őt nem szerették. Ez nem fog csak így pikk-pakk egy életválás miatt megváltozni.

Ahhoz képest, hogy azzal indítottál, hogy a főszereplőnek fogalma sem volt, milyen lehet az élet a harcoláson kívül, eléggé szép lett az övé.

A történet nagyon siet, szinte semmire nem kapunk pontos választ, hogy mi miért történik, semmit sem ismerhetünk meg egy kicsit jobban, például azt, hogy igazából milyen is volt harcosnak lenni, vagy hogy milyenek a szereplők érzései. Próbáltam a történet alapján követni a térképet is, de az sem sokat segített, mert csak egyre jobban összezavarodtam. Ezt a sztorit inkább tudnám be kaland kategóriának, mint a fantasy-nak. 

Pontozás: 

- tartalom: 14/11 

- helyesírás: 8/6 

- megadott szavak: 4/3,5

- stílus: 4/2,5

- összesen: 30/22

2. Csinii

Sajnálattal kell közölnöm, hogy én az elküldött e-mailben nem találtam térképet, így ez egy pontlevonással jár.

Kicsit furcsa volt a történet, bele is zavarodtam a végére. Már azzal kezdve, hogy a népből egy teljesen random embert választ a királynő a fia mellé megmenteni az akvarisz ékkövet. És igen, itt megjegyezném azt is, hogy amit te mindvégig „égkőnek" írtál az ékkő.

Már az elején a leírások nagyon erőltetettnek hatnak, és igazából az sem lehet tudni, hogy a főszereplő lány-e vagy fiú, csak utólag derül ki, hogy lány, ez esetben még vadabb ötlet csak úgy elküldeni őt egy veszélyes kalandra. Apropó kaland, ez a történet műfaja is inkább, és nem fantasy.

A sztoriban nem igazán jönnek át az érzések sem, ahhoz képest, hogy mennyi minden történik benne, nagyon egyhangú, szerintem a követ is elég egyszerűen és gyorsan szerezték vissza. A vége is eléggé összecsapott lett, és bár szép gesztus, de számomra mégis érthetetlen, hogy a lány csakúgy megkapta azt a nagy erejű ékkövet ajándékba, mert a király hálás neki azért, mert „megmentette az életét", ami tulajdonképpen nem is volt olyan nagy dolog. Mármint nem sokkal tett többet, mint a király, vagy akár a keresztapa.

Pontozás:

- tartalom: 14/11 

- helyesírás: 8/6 

- megadott szavak: 4/4 

- stílus: 4/2 

- összesen: 30/25

3. Lizard

Még mielőtt bármibe is bele kezdenék, szeretném megemlíteni azt, hogy a megadott maximum szóhatár átlépése miatt, le kellett vonom egy pontot azért, mert nagyon sok időt vett igénybe a történet elolvasása és annak kiértékelése, holott e helyett kettőt is meg tudtam volna csinálni. Ez nem a te hibád, de én így érzem igazságosnak a többiekkel szemben.

Másrészt meg én már itt az elején megemlíteném a térképet is, amihez csak annyi hozzáfűzni valóm lenne, hogy nagyon szépen sikerült. Gratulálok!

Végig olvasva a történetet, nagyon sajnálom, hogy le kellett vonnom egy pontot, hiszen gyönyörű volt. A fantasy-t szépen vegyítetted a romantikával, és egy nagyon aranyos, kedves, izgalmas és sokatmondó történet lett belőle. Szeretem a kiszámíthatatlan sztorikat és igen, örültem a végén annak a rossz fordulópontnak is, mert nem az történt, mint minden más szerelmes sztoriban, hogy a szereplők összejöttek és boldogan éltek, míg meg nem haltak. Scylla és Dido még csak alig ismerték egymást, de mégis olyan szép és példaértékű volt az ő kapcsolatuk. Talán meg lehetett volna oldani, hogy ez a történet ne legyen ilyen hosszú, vagy legalábbis beleférjen a 8000 szóhatárba, de még akkor is ez az egyik legjobb. A hossza ellenére egyáltalán nem unalmas, sőt nagyon is élvezhetőre sikeredett.

Pontozás:

- tartalom: 14/13

- helyesírás: 8/7

- megadott szavak: 4/4

- stílus: 4/4

- összesen: 30/28

𝙅✰𝙁𝘼𝙆𝙏𝙊𝙍 - Mi a zsűri!✓(END) Where stories live. Discover now