48. fejezet

2K 91 7
                                    

- Magyarázd el kérlek, hogy a francba szeretheted az ananászt a pizzán? - Harap bele a sonkás-kukoricás pizzájába Harry.

- Nem értem mit nyafogsz.- nyammogok a finom ananászokon.- Valami mennnyei párosítás. Én azt nem értem te hogy tudod megenni a csípős szószt.

- Micsoda?- mered rám gülüszemekkel- Ki a frász nem eszi meg a csípőset?

- ÉN!- pislogok dermedten.- Leég a szám és mégcsak különösebb íze sincs. Ha van valami, amit még a paradicsomnál és a paprikánál is jobban utálok, az ez.

- Há' mi bajod a parival?- Harap egy újabbat Harry.

- Nem is tudom.- rántom meg  a vállam.- Jóformán nem tudom megmagyarázni, inkább csak az íze rossz.

- Hát én ugyanígy vagyok a sajtokkal. Undi az ízük.

- TESSÉK?!- fakadok ki nevetve.- Hogy lehet a sajtokat nem szeretni? A füstölt a legjobb. Vagy a mozzarella!

-A-a. Egyszerűen csak nem bírom őket.- Tömi be a pizza végét egyszerre. - Egyébként nem megyünk valami filmet nézni, kicsinkóm?

- Jaj, csak ne horrort!- döntöm hátra fejem megborzadva.

- A francba...-suttogja orra alatt azt gondolva nem hallom őt.- pedig szerettem volna nézni, ahogy egész éjjel belém kapaszkodva alszol mert félsz egyedül.

- Persze, aztán keltegethetlek kettőkor, hogy kell mennem pisilni és gyere velem.- kuncogok.

- Még a vécére is elmennék érted.- Vigyorog teli pofával.- Csak hogy tudd, milyen fontos vagy nekem!

- Hát ez nagyon aranyos tőled.- Utánzom le túljátszott, gúnyos grimaszát.- Na, gyere szépen, Göndörke, mert a végén bealszok a filmeden.- Fogom meg az összes pizzát és átsétálok a nappaliba. Magam mögött még valami olyasmit hallottam Harrytől, hogy " hogy te mindig álmos vagy! ", de szó nélkül követett a maga sonkás-kukoricás pizzáját markolászva.

- Na de komolyan, mit nézünk?- huppanok le a kanapéra.

- Választhatsz.- vonja meg vállát és ő is ledől mellém.- Csak ne a Titanikot mert helyben elásom magam.

- Rosszul döntöttél, öregharcos.- veregetem meg kezét.- ugyanis ha én választok filmet, tuti hogy Barbiet nézünk.

Harry hanogsan felhorkan. Fejét rázza, majd nevetve felém fordul. Meglátva ártatlan, szendén pislogó tekintetem, lefagy a fejéről a vigyor. Helyette egy aggodalmas, szörnyethaló veszi át a helyét.

- Várj. Te... most...

- Bingó.- Bólintok.- Csak Babriet vagyok hajlandó nézni, vagy esetleg Baltót.

- Mit?

- Baltó. Egy kutyusról szól. Már régen láttam, de talán kanadai mesefilm?

- Nézzünk Jimjam-et, az is gyereknek való.- nevet fel piszkálódva Hazz.

- Jól van na, te Világítótorony.-tettetem a sértődöttséget kezemet összefonva a mellkasomon.- Akkor nézz amit akarsz, én megyek aludni.- és azzal felálltam a kanapéról.

- Nem, nem, nem.- Tekeri csípőm köré Harry rögtön karjait.- Csak vicceltem, kicsinkóm, azt nézünk amit te akarsz, oké? Csak ne legyél mérges.

Harry olyan aranyos, hogy legszívesebben közölném vele, hogy egyáltalán nem haragszom, csak tettettem az egészet. De akkor mi értelme lett volna, hisz így legalább elértem a célom: babusgat engem.

- Hát jó...- sóhajtok drámaian.- De csak ha egész végig az öledben lehetek.

- Oké.- bólint aprón mosolyogva.- De nekem is van ám egy feltételem...

Kissed by the ocean {H. S.} BefejezettWhere stories live. Discover now