Kissed by the ocean {H. S.} Befejezett

63.fejezet

Szenvedve ficánkolok ültömben, félek attól, hogy a többiek észreveszik, mit okozott Ally bikinibe burkolt felsőteste a nadrágomban. Mégha csak fiúk lennének itt, akkor oké, de nem úgy, hogy csajok is ülnek velünk ráadásul az egyik pár perce hagyott faképnél a saját szobájában.

Miután Ally végszóként fejemhez vágta azt a mondatot, nem törődve az utat eltorlaszoló testemmel, finoman arrébb lökött és eltűnt a látóteremből. Én meg csak álltam ott mereven és lefagyva, fejemben undorodva dolgoztam fel az elhangzottakat. Kénytelen voltam belátni, hogy közel sem lesz olyan egyszerű visszaszereznem Allyt, mint gondoltam. Ha valaha még vissza tudnám őt szerezni... Azt hittem higadtan megbeszéljük a dolgokat és egy csókkal tisztalappal kezdünk. Azt hittem, hogy egy bocsánatkéréssel rendezem a dolgokat és újra egy boldog pár leszünk. De Allynek nem ez volt az elképzelése. Közel sem. Még ha akartam volna sem láttam volna az akaratot a szerelmünk fennmaradása iránt benne. Nem úgy ült le velem beszélgetni, hogy 'na akkor most majd vége ennek a pár nap pokolnak és szépen ugrunk is vissza a mi kis megszokott, békés világunkba' . Nem. Ő úgy ült le messze tőlem-hisz még a közelébe sem kívánt- hogy meghallgat és átkalkulálja a véleményét,de semmiképpen sem a megbocsátás volt a cél. Ő csak az igazat akarta, hallani mik a mentségeim és aszerint vádaskodni. Én meg nem is olyan válaszokkal állítottam be ide, hogy egy nehéz szócsatán kell majd helytállnom, hanem csak elmakogok egy bocsánatkérést, megölelem őt és ha nem figyel, megcsókolom, hisz úgysem tolna el. Allyvel sokkal nehezebb a kibékülés, mint gondoltam volna. Végig meg voltam győződve arról, hogy meg fog bocsátani ma, mindent helyreteszünk, mert szeret és mert nem tud megálljt parancsolni se nekem, se a szívének. De Ally sokkal keményebb nő ennél. Annak ellenére, hogy valóban kötik hozzám az érzelmei, nem fogja csak úgy beadni a derekát, csak mert szerelmes. Most látom csak, hogy mennyire racionális, mennyire az eszével gondolkodik minden helyeztben, ami a szerelemben ellenem lett. Biztos vagyok benne, hogy legalább egy kicsit nehéz volt neki távol tartania magát tőlem, viszont olyan határozottan és ridegen taszított el magától mint fizikailag, mint lelkileg, hogy el is hittem, hogy nincs tovább számunkra. Nem tudom mivel kéne őt visszaszereznem, eddig a betonbiztos terv az volt, hogy majd szépen besétálok a szobájába, ránkcsukom az ajtót, bedobom a dögelsztő mosolyom és voila, vége is a csatának. Ally viszont olyan ridegen ült ott, mintha egy bíróságon lennénk. Talán lelkileg ott is érezte magát. Minden érzelmét a háttérbe szorította, és próbálta meggyőzni magát hogyan döntsön. Két egymásnak ellentmondó oldalt hallgatott meg, engem és a saját tapasztalatát és érzésiet, és a kettőt összegezve kellett döntenie, mi legyen tovább. A kalapács csattant, a bíró meghozta az ítéletet: nincs helyem az életében.

- Srácok- hívja fel magára a figyelmet a gyönyörűség, mire mindenki elhallgat.- Remélem nem gond, de áthívtam az egyik barátomat. Szeretném bemutatni őt nektek. Liamnek hívják és nemsoká itt lesz.

Élesen beszívom a levegőt. Ismerős a név, Ally megemlítette már nekem, de a hiányos névmemóriámnak hála nem tudom hova rakni a srácot. Egy biztos: nem jelent jót, hogy egy fiúval olyan közel kerültek egymáshoz, hogy áthvíja őt hozzájuk.

Kinyitnám a szám, és a fejéhez vágnék valami cinikus kommentet, vagy gúnyolódnák a fiún, de tudom, azzal nem javítanák a heyelzetemen. Ígyhát az idegeimmel táncot lejtve ökölbeszorítom a kezem, és próbálok nem szúrósan vagy felháborodva nézni Allyre.

- Nem vele dolgozol együtt?- Kérdi Alex, aki láthatóan több figyelmet szentelt Ally mondandójára, mint én. Most az egyszer bánom, hogy nem mentettem el magamnak ezt a srácot.

- De,de.- Bólogat.

- Hány éves?- kérdezi Naomi.

- Nem tudom, azt hiszem tizennyolc múlt- gonolkodik Ally.

- Akkor veled egyidős. Nem csoda, hogy kijöttök- mosolyog rá Louis.- Itt is fog aludni?

- Én itt aludnék- nyitom ki a szám hirtelen. Ha én lefoglalom a vendégeknek félretett ágyat, akkor nem aludhat itt ez a Liam gyerek. Aludjon csak szépen a saját szobájában, távol Allytől!

- Igazából kétlem, hogy maradni akarna- válaszol Louisnak Ally meg sem hallva engem.

- Oké, Harry- fordítja felém figyelmét Louis.- Akkor neked vessem be az ágyat?

- Jó lenne.- Köszörülöm meg torkomat.

Oldalra nézve elkapom Alex rejtélyes tekintetét. Nagyon kattognak a fogaskerekei, ide látom. Próbálja összerakni a képet a kirakósunkból Allyvel. Annyi mindenkinek leeshetett, hogy nem a legrózsásabb a helyzet köztünk, mert a megszokott ülésformánkat, miszerint Ally az ölemben kuporog, most mellőztük. Alexet és talán még Louist érdekli csak annyira a mi kapcsolatunk, hogy a történteken agyaljanak.

Hirtelen csengettek, mire Ally felkapta a fejét.

- Ez Liam lesz, megyek kinyitom- állt fel a nyakig érő vízben. Szemem automatikusan csupasz lábát kezdte mustrálni, ám megakadt tekintetem az oldalánál, miközben a lány mászott kifelé.Egy óriási kék folt éktelenkedett a csípőjénél, amiről már hallottam korábban, viszont élőben látni sokkal megrázóbb élmény.

- Uff- borzad el Zayn.- Jól beverte a csípőjét. Minek mehetett neki, egy ágyúnak?

- Pár napja már ott van neki a seb- válaszol Louis.

- Mit csinált?- teszi fel a leghasznosabb kérdést Alex.

- Nem tudom- hazudja Louis.

- Kérdezzük meg tőle- javasolja Alex.

Ally és az újonnan szerzett fiúka kitántorogtak a friss levegőre, Allyn egy törölköző, hogy ne fagyjon halálra, Liam rendesen felöltözve. Egyből végignézem a srácot, felmérem a vetélytársamnál a terepet. Izmai vannak, azt meg kell hagyni. Talán nem is tudnám egyből legyőzni egy verekedésben. Magasabb is Allynél, amit a lányok általában szeretnek. Barna a szeme, amit nem tudok hova rangsorolni. Számomra csak előny, hogy ilyen közönséges a srác, de Allynek lehet, hogy bejönnek a mogyoróbarna szemű fiúk. Csak remélni tudom, hogy nem. De akkoris, mi az az orr? Mint egy darab cékla! És az a nyomi alakú feje! Uramisten, hogy nem látja Ally hogy miylen irritálóan néz ki ez a srác? Nem lehetek én az egyetlen, aki csak a látszata miatt is beverne neki hármat!

- Liam vagyok- nyújtja a kezét a fiú sorra mindenkinek. A fene abba a csúnya fejébe, hogy még illedelmes is! Kis szaros, nyújtsa csak felém a gecis kezét és nyomban kitöröm.

- Á, te vagy Harry- bólogat okoskodva a fiú. Flegmán felhúzom a szemöldököm, csakhogy lássa ki a főnök. Még mindig nem értem, hogy lehetett egy ilyen fiút elhívni ide!

- Ez meg mit jelentsen?- kérdem kihívóan.

- Ally már sokat mesélt rólad.- mosolyog befordítot ajkakkal. Szívem hirtelen meglágyul, oldalról Allyre pillantok. A lány már be is mászott a vízbe, nehogy halálra fagyjon. Viszont nem szándékozik tudomást venni a meghatódott tekintetemről, semlegesen nézi Liamet, ahogy továbbra is kínosan a kezét nyújtja.

- Remélem csak jókat- fogom meg lassan a kezét, hogy fokozzam a szégyenérzetét. Állam felszegem, vállam szétnyitom, hogy keménynek tűnjek Liam mellett.

- Aha...- válaszol olyan hamissággal, hogy mindenkinek leesik, hogy Ally nem áradozni szokott neki rólam.

- Ez mit jelentsen?- ülök feljebb harcra készen.

- Nyugi haver, annyit mondtam, hogy aha- borzolja össze szemöldökét.

- Ajánlom is- köpöm felé a szavakat. Liam egy értetlen pillantást vet felém, majd átnéz Allyre, aki amolyan "én megmondtam" pillantással bólint Liamnek. Egyre jobban megy fel bennem a pumpa, amiért ezek ketten összejátszanak mögöttem.