10. Asher

1.7K 49 0
                                    

Jessica feltápászkodott mögöttem a földről, majd haragos léptekkel elment James szobája felé. Mikor megcsókolt, arra gondoltam, ha nem lány lenne, leütném. Majd megláttam Camrynt, és tudtam, hogy látta. Teljesen pánikba estem, már készültem fel lelkileg arra, hogy megfordul, kinyitja az ajtót és kilép az életemből.

De olyan mázlista vagyok, hogy jól szűrte le a dolgok jelentését, és teljes mértékben hitt abban, hogy Jess csókolt meg. Komolyan mondom, nem érdemlem meg ezt a lányt.

Ráadásul olyat szólt neki, ami még engem is megszégyenítene.
Most itt álltam őt ölelve a konyhában, és a hajába kuncogtam. Olyan boldog voltam, hogy megbocsátott, hogy vissza kellett fognom magam, nehogy a levegőbe öklözzek.

Mikor elváltam tőle, megcsókoltam, homlokomat az övének döntöttem és elmosolyodtam. Visszamosolygott rám, majd elengedett és odalépett a konyhapultboz, ahova nagy hévvel ledobtam a reggelinket, mikor Jessica megcsókolt. Felemelt egy gondolom már kihűlt bacont, beleharapott, majd nyögött egyet, amire akaratlanul is a tegnap este jutott eszembe.

-Ez isteni. - motyogta, majd odajött hozzám, megfogta az állam, mire kinyitottam a számat, ő pedig berakta a falat bacont. Tényleg finom volt. Gondoltam megosztom vele. Kezem a derekára tettem, eléggé magamhoz szorítottam ahhoz, hogy érezze növekvő merevedésemet, odahajoltam a füléhez.

-Tényleg finom, de nem annyira, mint az édes kis p*ncid. - leheltem, és hallottam, hogy elakad a lélegzete, és olyan közel álltunk egymáshoz, hogy azt is éreztem, ahogy egyre gyorsabban ver a szíve. Belecsókoltam a fülébe, éreztem, hogy megborzong. Elkezdtem csókolgatni a nyakát, felsóhajtott, és itt elvesztettem az önuralmam. Felkaptam, ő a derekam köré kulcsolta a lábát, szánk megtalálta a másikét, és felvittem a szobámba. A sarkammal berúgtam az ajtót, lefektettem az ágyra, de abban a pillanatban, hogy le akartam húzni a pólóját, megcsörrent a telefonom az éjjeliszekrényen.

Felemelkedtem Camryn testéről, mire bosszúsen fujtatott egyet és felült. Vigyorogva néztem rá, de ő csak megforgatta a szemét, és hanyatfeküdt az ágyamon. Abban a pillanatban tudtam, hogy gyorsan el kell intéznem azt a telefonhívást, vagy az, aki hív, végighallgathatja, ahogy szeretkezem Camrynnel.

Felvettem a telefonom az éjjeliszekrényről, megláttam a hívó félt és elkomorultam. Marcus. Csak akkor hív, ha nagy baj van. Már nagyon régóta ismertük egymást. Még akkor találkoztunk, mikor a szüleim meghaltak. Ő volt a legjobb barátom, de az élet elválasztott egymástól. Hála a bandának, ismét bekerült a látókörömbe, és tartjuk a kapcsolatot.

Intettem Camrynnek, aki aggódva nézett, hogy egy perc. Bólintott, én pedig a szobámból kisétalva felvettem a telefont.

-Mi a baj? - kérdeztem köszönés nélkül. Egy hatalmas sóhaj hallatszott a vonal túlsó végén, és tudtam, ez nem egy perc lesz.

-Megint elvittek egy lányt. - mondta. Bassza meg. Hány lányt fognak még csak úgy elvinni? Már egy hónapja tünedeznek el lányok a bandából. Folyton új helyre szervezzük a találkozót, és berendelzünk már mindenkihez egy fiút, aki meg tudja védeni, pedig a lányok sem teljesen védtelenek, de így is, valahogy el tudják vinni őket. - Most Zoe-t rabolták el. - folytatta Marcus. - Éppen ment haza, amikor eltűnt. Jake haza akarta kísérni, de a barátnője terhes, ezért haza kellett mennie segíteni. Egy rohaadt utcányira hagyta csak Zoe-t a lakásától, és elvitték. Ash, muszáj megtalálnunk őket. A banda kezd bepánikolni. Ez így nem lesz jó. Bassza meg, mi lesz, ha legközelebb Emet viszik el? - kiáltotta. Em Marcus csaja volt. Elég komoly a kapcsolatuk, már vagy 3 éve együtt vannak. Marcus Hamarosan meg akarja kérni a kezét, de mivel baj van a lányokkal, ezért elhalasztotta a leánykérést, hogy minnél előbb megtaláljuk őket.

-Figyelj. - szólaltam meg hosszas hallgatásom után. - Meglesznek. Amígy nem találunk holttestet, addig van remény. Nyugi. Hívd a többieket, 20 perc múlva mindenki legyen a régi gyárépületben. James itt marad, hogy vigyázzon Camrynre. Oké?

-Oké. - azzal letette.

Bassza meg. Bassza meg, bassza meg, bassza meg. Mi a francot fogok én csinálni, ha még valaki eltűnik? Már így is négyen eltűntek Zoe-val együtt. A rohadt életbe!

El kell mennem a gyűlésre. Camrynt megkérem majd, hogy maradjon itt. Igen. Itt nem lesz baja.

Felszaladtam az emeletre, berontottam a szobámba, és azt láttam, hogy Camryn békésen alszik. Megpusziltam a homlokát, mire mormogott valamit és elfordult. Elmosolyodtam, majd írtam egy cetlit, hogy maradjon itt, míg vissza nem jövök. Leraktam az éjjeliszekrényre, majd mégegyszer ránéztem Camrynre. Még mindig békésen aludt. Arcán kisimultak a ráncok, békés volt. Ilyenkor imádom nézni.

Észbe kaptam, hogy indulnom kéne. Gyorsan felkaptam a tegnapi ruhám, majd lebaktattam a lépcsőn. Felkapam a kulcsom, majd kimentem. Beültem a kocsimba, és elindultam a találkozóra a bandámmal.

Szerk.: Sziasztok! Ne haragudjatok a késésért, tegnap nagyon fáradt voltam. Ma hozom ezt a részt, és majd mégegyet.
Puszii🥰

Örökké az enyém /befejezett/Where stories live. Discover now