2 fejezet

3.7K 123 7
                                    

Nyilván a könyvekben minden máshogy történik. A szende csaj találkozik álmai fiújával akiről kiderül, hogy az ördöggel kezet foghatna, annyira hasonlítanak, majd a srác elpicsázza a csajt, a lány szakít, ezzel érzelmi nyomást gyakorolva a fiúra, aki a picsa miatt megváltozik és boldogan ajándékozzák meg kerek e Földet egy focicsapatnyi kölyökkel... Igen, azt is tudom, hogy a sztorikban, ha egy dögös pali akarna elrabolni, legalábbis adósságot behajtani rajtad, akkor nekem ezekből tanulva, önként és dalolva kellene visszaadnom a bilincset, mondván, hogy jövök én magamtól is szexrabszolgának, de mégis... Én mégis úgy pofán basztam volna,  hogy ott marad. 

-Pardon?-kérdezek vissza egyből. 

-Látok benned potenciált.-nyalja meg az ajkát. -Igazán az ínyemre való vagy.-mér végig pofátlanul. 

Mi vagyok én bazdmeg, egy cseszett süti?!

-Biztos, hogy nem leszek kurva!-tiltakozok hevesen.-Ez a halott szüleim adóssága, én pedig nem is tudtam róla, így nem tudtam fizetni! Ezért nem tud felelősségre vonni! Nem leszek holmi sznob köcsögnek a szexrabszolgája! Ajánlom a figyelmébe, hogy vegyen magának egypár dekoratív lányt, akik készségesen szopják le az arany falloszát és húzzák ki a karót a seggéből!-vágom a fejéhez a véleményemet.-És csak, hogy tudja...-nem hagyja, hogy befejezzem, mert megragadja a nyakamat és a falnak nyom. 

-Soha senki nem vert még át. A pénzemet akarom. A pénzemet nem kaptam meg a határidőig, ezért viselje a következményeket, Diana! Meg kéne csókolnia a talpamat amiért így ledolgozhatja és nem kínoztatom meg, kár lenne magáért, Diana, egy ilyen fiatal nőért...-hajol közelebb és enged a szorításán.-És csak, hogy tudja, nem kellenek holmi örömlányok, nekem maga kell. Magát akarom. És én mindig megkapom amit akarok, mindig! Ez alól pedig Ön sem lesz kivétel, azt garantálom! Negyed órája van elkészülni.-hátrál egy lépést. 

-Szűz vagyok.-cincogom. 

-Akkor ezt a problémát egyszerűen és gyorsan orvosolhatjuk.-nyúl a törülközőm felé, de megállítom. 

-Mégsem vagyok az.-árulom el magamat, hogy hazudtam. A reakciója láttán pedig kedvem támadt volna felképelni... Elmosolyodott. 

-Ezt örömmel hallom, Diana. Negyed óra, se több, se kevesebb. Ha mégsem lenne az ajtóban, akkor annak súlyos következményei lesznek. -mondja halál komolyan. 

-Na jól van, menjen kifelé a szadista hajlamaival együtt!-tolom kifele és becsukom az ajtót.

Gondolkodj, Diana! Legelőször is felrángattam magamra a fehérneműmet, egy farmert és egy fekete pólót, meg az egyetlenegy bent lévő sportcipőmet. Most mit akarhat? Mit vigyek magammal? Egyáltalán meddig maradok nála? Most mit kellene tennem? Baszki, már csak nyolc percem volt és sehogy sem álltam. Hirtelen viszont belém csapott a felismerés. Mi a kutyaszarért engedelmeskedek ennek a jött-ment pénzeszsáknak? Az ablakhoz futottam. A földszinten vagyok, simán kiugorhatok. Ó, Istenem, add, hogy ne törjem ki a bokámat! Kinyitottam és gondolkodás nélkül kimásztam, azzal viszont nem számoltam, hogy a ház előtt áll egy kocsi és a sofőrje annak dőlve cigizik, legalábbis cigizett volna, mert amikor meglátott a szájában maradt a cigi és a kezében az öngyújtó, úgy nézett rám, mintha nem is látott volna embert életében, aki az ablakon át menekül egy srác elől, aki meg akarja dugni... Pff... Kis tudatlan... 

Igazából nem  nagyon tudtam mit kezdeni a helyzettel, egészen addig amíg valamilyen jeladóba bele nem szólt. 

-Főnök... Asszem szökik a csaj.-jelenti, mire én is észbe kapok és elkezdek rohanni, ahogyan csak tudok, nagyon gyorsan, amikor meghallom ahogyan kicsapódik a ház ajtaja. 

Nem tudom, hogy melyik követett, de már bőven a földes út körül jártam, amikor nem láttam senkit, ezért megálltam levegőt venni, hátranéztem, de nem láttam senkit, ezért egy kicsit megnyugodtam, de hirtelen valaki oldalról belém jött olyan erővel, hogy mind a ketten a földre kerültünk. Fel sem tudom fogni, hogy mi történt, de már felettem térdel és a kezeimet a talajhoz szorítja. 

-Negyed óra, mi?-kérdezi gúnyosan.

-Súlyos következmények, mi?-viszonozom. 

-Ezért még számolunk!-ránt fel.-Most maga miatt koszos lett az öltönyöm!-mérgelődik.

-Jaj, el ne bőgjem magam!-forgatom meg a szemeimet, erre inkább nem reagál helyette pedig a vállára kap és elindul velem vissza az autóhoz.-Nem! Nem hagyom magam! Nem hagyom, hogy gerincre vágjon az akaratomon kívül!-vergődök a kezében. 

-Főnök, segítsek?-fut felénk az előbbi srác. 

-Menj az utamból!-parancsol rá.-Ezt elbasztad, Louis...- jegyzi meg, mikor lerak.-Üljön be!-nyitja ki az ajtót.-Akkor nem hoz magával semmilyen cuccot, ezt mégis hogy gondolta?-teszi fel a kérdést.

-Gondoltam, ha már annyi csicskája van, mint a királynőnek, majd valakivel összepakoltat.-vicsorgok, miközben rám csapja az ajtót. 

-Nyugodjon le, Diana, hosszú még az út hazáig...-száll be mellém. 

Hey Angel [One Direction FF.] 18 + BefejezettWhere stories live. Discover now