Hey Angel [One Direction FF.] 18 + Befejezett

3 fejezet

-Ott vagyunk már?-nyafogok direkt, erőlétetten vékony hangon. (Írói megj.: igen, Zayn neked a herélt hangodat fanolja...)

-Nem.-néz rám csúnyán. 

-Miért hol laksz, ember? Írországban?-forgatom meg unottan a szemeimet. 

-Be kellett volna nyugtatózni...-motyogja magának. 

-Na még mit nem, ember!-háborodok fel.-Ha te belém mersz bökni valamit, akkor azt nem éled túl!-felvont szemöldökkel bámul, ami rohadtul idegesít, de komolyan. 

-Diana...-kezdi halkan, majd hátradől.-Mind a ketten tudjuk, hogy úgy lesz vége, hogy én beléd bököm valamimet.-villant egy önelégült mosolyt, a sofőr meg elkezd nevetni, hát én behalok!

-Louis, ne hallgatózz! Vezess!-szól előre mérgesen. 

-Mondd Louis...-hajolok előre hozzá.-Ha egyáltalán így hívnak... Te is tartoztál neki és megerőszakolta a seggedet, azért vagy itt?-kérdezem érdeklődve.-Vagy csak belém akarja okvetlenül ez a pöcs itt belém rakni a péniszét, mint egy kanos kis kölyök?-hátra sem kellett néznem, hallottam ahogyan egy nagyot sóhajt és éreztem, hogy lassan végem, de csak azért is húztam tovább azt a húrt.-Talán túl kicsi van neki és azzal próbálja kompenzálni, hogy fegyvert hord a nadrágjában...-éreztem, hogy elkapta a derekamat és visszahúzott az ülésre. 

-Louis, húzódj le az útról és szállj ki a kocsiból! Most!-utasítja, Louis pedig kipattan a kocsiból, jó, hogy leállt baszki, úgy ugrott ki... -Diana...-kezd bele, de félbeszakítom. 

-Ne aggódjon!-váltok hivatalos hangnemre.-Ma már erre léteznek különféle potencia növelő szerek, nem kell magának szerény jómagam...-hát, ha azt mondom, hogy ideges akkor még meg sem közelítettem az arckifejezésén dúló vihart... Szegényem nem tudja eldönteni, hogy melyik énje válaszoljon, pfff, skizo barom...

-Még egyszer mondom, Diana és utoljára! Viselkedjen és ajánlom, hogy maradjon csendben az út további részében vagy megkeserüli!-fenyeget meg. 

-Rendben.-egyezek bele mosolyogva, erre kissé meghökken.-Csak aludjál el te kéjenc állat...-suttogom magamnak. 

Az az igazság, hogy miután Louis beült, sötét volt és késő, így kissé bealudtam, akkor keltem fel amikor beértünk egy hosszú földes útra, aminek a végén egy nagy ház volt. Kinyitották nekünk a kaput és Louis beállt a garázs elé, Liam mondta, hogy szálljak ki, én pedig vonakodva, de megtettem. Kiszállva jobban meg tudtam vizsgálni a terepet, tulajdonképpen mindenhol öltönyös emberek voltak, a szökési esélyeim pedig egyenlőek voltak a nullával. A kocsinak a márkáját bámultam. Range Rover. Persze, hogy az van sznobéknak... 

Fogalmam sem volt, hogy miért én kellek neki, de viccest félre téve komolyan nem tudtam...Barna hajam volt, mint körülbelül mindenkinek, aki nem volt szőke. (na jó mégsem megy komolyan :)) Nem volt bennem semmi kiemelkedő és most az implantátumra gondolok. Egyszerűen egy átlagos csóró huszonkét éves lány voltam, akit éppen egy kreol bőrű muszlim srác akart MEGMOTOZNI... 

-HOZZÁM NEM NYÚLSZ!-visítom és az sem érdekel, ha az összes őr engem bámul. Ösztönből futottam a kapu felé és megpróbáltam megmászni. Összesen hat kéz szedett le a kapuról. Mr. Nemvagyokképeskivernimagamnak, Louis, és Allah. És természetesen ő vitt vissza az autóhoz. 

-Zayn, nem kellett volna a melleinél kezdeni a motozást...-cseszi le az a drága pöcs. 

-Én csak követtem az utasítást, haver!-von vállat.-Zayn vagyok, kedvesem!-mutatkozik be, én pedig leesett állal bámulom. 

-Én pedig az vagyok, aki megfojt álmodban.-rázom meg a kezét angyalian mosolyogva.

-Jól van, Diana, ideje mennünk.-próbál elrángatni, de nem hagyom. 

-Nem megyek sehova! Haza akarok menni! Ti mind kattantak vagytok!-makacsolom meg az utasítását. 

-Te akartad ezt...-sóhajt egyet és egy pillanat alatt a lábával szét taszítja az enyémeket és kis terpeszben állok ott. Letérdel és ő kezd el megmotozni (?)

-Szerinted ha lenne nálam kis bicska, akkor nem szúrtalak volna le a kocsiban nyolcvanháromszor?-kérdezem unottan, kissé feszélyezve érzem magam, amikor a vádlim fogdosása után, szépen lassan elkezdi végighúzni a mutatóujját a belső lábamon, teljesen libabőrös lettem amikor elérte a belső combomat, de hirtelen nem ment tovább, hanem a fenekemre rakta a kezeit és belecsúsztatta a farmer zsebembe, ekkor vettem észre, hogy mindenki elfordult és a földet szuggerálja... 

-Diana...-érzem a leheletét a fülemen, a kezei pedig a derekamról megint elindítja felfelé őket, amikor eléri a melleimet, ott elidőzik, nekem pedig a földbe gyökereztek a lábaim és azon igyekszem, hogy ne tudjon kicsikarni belőlem egy nyögést. De ez a tervem is meghiúsult, amikor összecsippentette a mellbimbóimat. -Egy hónapot adok, Diana... Addig nem nyúlok magához, mert maga lenyűgöző nő, nem mindennapi.-áll hátrébb és elkezd befele indulni. 

-A 365 nap-os faszi nagylelkűbb volt...-kiáltok utána miután felébredtem a bódulatból.