[befejezett]
Vajon lehet valakit szeretni, ha még sosem láttad az arcát?
Theo két éve követte el azt a végzetes lépést, hogy véletlenszerű csapatot választott a kedvenc videójátékában, és ezzel örökre összecsatolta a nevét Augustéval. Háromszáz vide...
Oops! This image does not follow our content guidelines. To continue publishing, please remove it or upload a different image.
Theo pontosan öt percig ült szótlanul az asztalnál, miután befejezték Augusttal a hívást. Csak fél órája lett biztosítva a Crat találkozó dátuma, és Theo, ó, a buta Theo álmodozni kezdett, és ki tudja, miért, azt gondolta, talán August most mégis...
Nem is tudta, mire számított. Ha August egyszer el fog menni egy eseményre, azt minimum fél évvel előtte meg fogja tervezni. És egyébként is, August nemrég mondta, hogy még nem áll készen, de Theo mégis megengedte magának, hogy álmodozzon.
Az álmodozás utáni csalódás öt percig tartott. Utána megint csörögni kezdett a telefon. Theo megrezzent a hirtelen hangra, annyira belemerült a gondolataiba, és a készülék után kapott.
– Halló?
– Theo? Ugye nem felejtettél összepakolni? – A hang egyértelműen Audreyhez tartozott, a háttérben a külvilág zajával.
Theon végigfutott a libabőr.
– N-Nem – dadogta. – Pakolok. Nem felejtettem el. Én? Dehogy. Csinálom.
A vonal túlsó végét sóhajtás töltötte be.
– Jó, még van időd, de most már kezdd el. Ha nem leszel kész időben, nem segítek és nem viszlek ki a reptérre. Nyomás pakolni, ne a pasiddal csevegj!
Theo bosszúsan összevonta a szemöldökét.
– Addie, az agyadra ment a bevásárlá-
– Azt mondtam, nyomás pakolni! Örülj, hogy veszek neked kaját, te ingyenélő, miközben a gép előtt gubbasztasz egész nap!
– Hé, tudod, mennyi pénzt keresek a "gubbasztással"? Mi az, hogy ingyenélő?
– Egy szót se – vágta rá Audrey. – Tudtommal kettőnk közül csak én tudok vezetni, szükséged van rám, ha el akarsz jutni a reptérre.
– Te terrorista zsaroló – sziszegte Theo.
– Ingyenélő kocka.
– Itt játszod az áldozatot, miközben az én pénzemből veszel mindent.
– Oké, nézzük meg, hány napig bírnád nélkülem! Fogadunk? Három nap alatt meghalnál.
– Dehogy! – kiáltott Theo felháborodottan. – Felelősségteljes felnőtt vagyok! Remekül meglennék nélküled, neked kéne hálásnak lenned, amiért megtűrlek magam mellett.
– Felelősségteljes felnőtt? Amikor kiforrt a leves, kifutottál a lakásból, és felhívtad a rendőrséget!
– Pánikoltam! – védekezett kétségbeesetten Theo.
– Kiforrt a leves, Theo! Tudod, hogy kell lekapcsolni egy villanytűzhelyet? – Theo érezte Audrey hangján, hogy a nővére remekül szórakozik.
– Menj a fenébe.
– Menj befejezni a pakolást – felelte Audrey, erősen megnyomva a "befejezni" szót.
