10.fejezet

1.9K 70 1
                                    

Danny

Hát a tegnap vegyes érzelmekkel teli este volt. Azonban még mindig úgy gondolom, hogy életem egyik-hanem a legjobb-döntését hoztam meg azzal, hogy megkértem Samet, legyen a kamu csajom.

Igazából már azt pozitívumnak könyveltem el, hogy nem képelt fel ott helyben, amikor megcsókoltam, és azt is, hogy az apja sem.

A meggyőzést is komplikáltabbnak gondoltam. Azt hittem, hogy majd pénzt fog követelni vagy valódi szerződést irat. De nem. Így hát halál nyugodtan mentem be vele az étterembe. De, amikor megtudtam, hogy össze kell cuccolnunk én is meglepődtem. Egyáltalán nem számítottam erre.

Apropó utazás, kicsit sem támogatom, de ez ugye senkit nem érdekel. Mérges vagyok, mert előtte három nappal tudtam meg, hogy a húgomat, akit a világon mindennél jobban szeretek, nem láthatom egy hónapig.
Anyámnak meg egyáltalán nem hiszek. Nem hiszem, hogy tegnap este akarták elmondani. És ekkor felmerül bennem a kérdés, hogy ha Laurie nem szólja el magát, akkor mikor szerették volna közölni? Hétfő este, hogy másnap beköltözik a házunkba egy szinte idegen lány?

Mondjuk ennek az idegennek pár percben elmondtam a fél életemet. Tényleg nem tudom, miért tettem. Egyszerűen csak úgy kijött. Zavart, hogy olyat gondol rólam, ami nem én vagyok. Ez is tök fura, mert nem érdekel az emberek véleménye. Ez persze hazugság. Senkit nem tud hidegen hagyni mások véleménye, ahogy engem se. De az, hogy Sam is egy generált problémákkal teli szerencsétlen drogfüggőnek tart, akinek amúgy nem is lenne semmi gondja, nem esett jól. Ezért inkább elmondtam neki mindent, amiket egyébként a barátaimnak sem mondtam el egyszerre. Nekik is csepegtetve adagolom az infókat és még csak a felét mondtam el nekik. Nem bízok meg az emberekben gyorsan és lehet, tudat alatt ezért is akarom, hogy közel legyen hozzám, mert így kevesebb esélyt látok arra, hogy bárkinek is elmondja.

Visszatérve "kapcsolatukra", szerintem teljesen hihető. A suliban már egyébként is shippelnek minket és amúgy tök jól mutatunk egymás mellett. Sam szerintem is teljesen illik mellém, ezért is lettünk így felkapva. Láttam eddig is, hogy csinos meg minden, de tegnap, mikor megláttam abban a vörös ruhában egy pillanatig elakadt a szavam. Az a ruha, mintha rá lett volna öntve. A dekoltázsa egyáltalán nem látszódott viszont formás lábai annál inkább. A magas sarkúban tökéletesen ment és még így sem volt magasabb nálam, ami igazolja, hogy tényleg jól nézünk ki együtt. Az pedig, hogy ,,coming out-olunk" holnap a suliban egy ok lesz, hogy leakadjanak rólunk.

-Danny, akkor most mi jön? A kivonás vagy a szorzás? - Laurie hangja ébresztett fel a merengésemből. Éppen a negyedikes műveleti sorok rejtett bugyrait ecseteltem neki mielőtt elgondolkoztam. A házival küzdöttünk nagy erőkkel. - A kivonás hamarabb van, mint a szorzás ezért azt kell előbb megcsinálni. Igaz?

-Nem. A szorzás mindig előrébb van, mint a kivonás. Mindegy, hogy hol áll - magyaráztam ebben az órában tizedjére.

-De az előbb a kivonást csináltam hamarabb - tiltakozott. Olyan cuki ilyenkor. Felhergeli magát és velem kiabál.

-Azért, mert az zárójelben volt - mondtam még mindig nyugodtan de, amikor már emeli a hangját én is elszoktam veszteni a türelmemet. Aztán sírva fakad, megvigasztalom és újra kezdjük. - A zárójel pedig minden...

-Minden előtt áll - forgatta a szemét unottan, mintha a könyökén jönne ki az egész.

-Akkor mit nem értesz? - kérdeztem ő meg grimaszolva leírta a műveletet. -Ne húzd a szádat. - Erre kinyújtotta a nyelvét. Válaszul én is megforgattam a szememet.

-Te se forgasd a szemed - csattant fel.

-Csináld a feladatot!

-Én örülök, hogy Sam a barátnőd - szólalt meg írás közben.

Az egyezség l Befejezett ✔️ lWhere stories live. Discover now