A Gengszterek Városa 1.

3.-Fejezet

Tatyana

Kialvatlanul botorkálok el az autómig a Walmart parkolójában, a nap éget és izzadok. Pénzért feküdtem le a volt párommal, megalázottnak érzem magam, a tükörbe sem tudok belenézni undor nélkül. Klausszal nagyon sokáig voltunk együtt, évekig. Ő az első szerelmem, ezért is adok neki újabb és újabb esélyeket, hiszem,hogy megtud változni a kedvemért.A testem tele van zúzódásokkal, képtelen vagyok garbós felsőkben járkálni a majdnem negyven fokos melegben. Három napja igyekszem kerülni Xavier-t is, többször is sikerült látnom őt a belvárosban, mindig sietett és kapkodott. Folyamatosan egy fekete bőrkabát van rajta, amely a szőke hajához tökéletesen illik. Nyoma sincsen annak,hogy korábban meglőtték. Bűntudatom van amiatt, hogy nem segítek nekik, de túlságosan is félek ahhoz, hogy belemenjek ebbe. Marcónak kapcsolatai vannak, és ő ismer valakit a múltamból, aki elől már több, mint tíz éve menekülök. A nagybátyám, a férfi, aki hidegvérrel megölte az apámat és az édesanyámat,amikor ők aludtak, valószínűleg velem is végzett volna, ha nem éberek fel a zajra. Érzem,hogy a kezem lassan kezd elgémberedni az agyon pakolt szatyroktól, mint ha évekre vásároltam volna be holott, csak kihasználtam,hogy olcsóbban vásárolhatok. A kulcsom a zsebemben pihen, de nem férek hozzá. Megpróbálom kihalászni, de a legnagyobb balszerencsémre elejtem, és vele együtt minden mást is.

–A picsába!– mérgelődők a saját nyomoromon.– Ügyes vagy Tatyana! – csapom magam arcon

Letérdelek összeszedni a cuccaimat, amikor is egy árnyékra leszek figyelmes a hátam mögött, félve nézek hátra, és a tekintetem találkozik Xavier világos kék szemének az ítélkező pillantásával. Most sokkal magasabbnak tűnik, mint korábban, a haja kócos, fehér ing és egy fekete szakadt farmer van rajta, az arca friss sebekkel bővült, eggyel pont az ajkán. Xavier mindenféle szó nélkül elkezdi összevadászni a dolgaimat, amíg én a földön ülök. Olyan gyorsan pakol össze, hogy még időm sincsen rendesen megfigyelni őt, a következő másodpercben már az autómba teszi a bevásárlásomat és a kezét nyújtja, hogy felsegítsen, de én csak döbbenten lesek a kezére.

–Nah, felkelsz, vagy ott maradsz?! – rivall rám türelmetlenül és komoran néz a szemembe

A döbbenettől nem tudok felelni a kérdésére, a tekintetem folyamatosan az alvadt vérrel bemocskolt szájára vándorol, mint ha előző nap alaposan elverték volna, talán Marco emberei voltak, vagy ő maga, amilyen szadista barom. Xavier még mindig a kezét nyújtja és lassan engedelmeskedem, megfogom a kezét majd hagyom,hogy felsegítsen.

Kézen fogva indulunk meg az autómhoz, amely csak pár méterre van tőlünk. Xavier tenyere érdes és bizsereg a kezem ahogy fogom, de próbálok nem erre figyelni. Mihelyst elérjük a kocsimat elengedem a kezét és beülök, majd magamra csapom az ajtót. Időm sincsen arra,hogy utána kiáltsak egy „köszt" ő már el is megy. Vállat vonva indítom el Dodge-ot, amikor is a telefonom csipogására leszek figyelmes, üzenetem érkezett. Kíváncsian veszem a kezembe az ezer éves iPhone 8 pluszom,majd megnyitom az Imessaget. A szívem kihagy egy ütemet, amikor is Klaus nevére figyelek fel.

Klaus üzenete :

Este tízre gyere a lakásomra!

Tatyana üzenete :

Egy alkalomról volt szó!

Klaus üzenete :

Nálad talán igen, de a te véleményed kicsit sem számít! Ott leszel nálam és kész!

Tatyana üzenete :

Nem lehetne ezt máskor?

Klaus üzenete :