Házi buli

510 20 0
                                    

-És? Az semmit sem jelent.

Amikor be értünk az orvosiba egy másik szukával találtuk magunkat szembe.

A lánynak nem volt izlése csupa rózsaszinben ült egy széken. Mind ketten  el fintorodtunk...

-Minben segíthetek?-A lábamra mutattam.

-Foglaljatok helyet.

Le ültettek a Barbi baba mellé...

Mit ne mondjak úgy le sápadthattam mint aki 2hete semmit sem audt.

-Ti miért vagytok itt?-nézett ránk kérdőn. A hangja normális volt, legalább nem kényeskedett.

-Mint láthattad a lábammal van probléma.-és a te izléseddel. Gondoltam magamba.

-Olyan sápadtnak tünsz....mi a baj?

-Alergiás vagyok a színekre.

-Hűha...mi bajod lessz töllük?...

-Ki pattogok töllük és le rohad róllam a hús.-a lány félve nézett rám.

A fiú el kezdett röhögni és közben pedig a hasát fogta.

-Ez jó volt....-hagyta abba nehezen a röhögést.

-Viszont...-vágott hirtelen komoly arcot.-Mennem kell mert a végén én is úgy járok mint te. Nyuszi.-nézett rám le nézően.

Nagy nehezen fel áltam és utánna mentem.

-Attól, hogy még le sérültem tudok rúgni te idióta!-rogtam a levegőbe, a lábam szinte súrolta az arcát.
Háttal le csúszott az ajtó mentjén és le ült.

-Bazzd meg...jó hajlékony vagy....-gubasztotta ki a szemeit.

-Mi vagy te valami ninja!?

-Nem baszdki ez adotság! De ha mégegyszer egy hülye nyulhoz fogsz hasonlítani esküszöm, hogy a következő célpont a lábad közt lessz!

Bicegve ki mentem a folyosóra. El indultam a kijárathoz mire 3 nagy gorilla jött velem szembe.

-Szia nyuszi van gazdád?

Meg torpenntam.

-Én a helyetekbe futnék....nagyon hajlékony!

-Nekünk pont meg fe...

-Anyádat hívd nyuszinak!-rugtam a lábai közé.

-Mi a baj picinyem?!

-Keményen szereted!?

-Hoppá...én csak nem szeretem ha nyuszinak neveznek el nézést kérek és most megyek is!

-Itt maradsz csibém!

-Nahát nahát ez aztán a jó fogás!

-Ne! Hagyjatok!-el kezdték a ruhámat piszkálni... mit ne mondjak szarul esett.

-Nem hallottátok a lányt!? Azt mondta, hogy hagyjátok!-a semmiből hirtelen oda jött futott hozzánk a fiú és ki terítette őket.

Ámulva néztem rá mivel egy kicsi fiú le terített 3 gorillát.

-Ahhoz képest, hogy milyen kicsi vagy nagyot ütsz és ugrassz.

-Kösz...-durcázott be viszont komoly tekintete volt.

-Köszönöm, hogy...ho...-ne vagyok hozzá szokva, hogy köszönetet mondjak.

-Igen...-vigsorodott el miközben a képembe hajolt.

-Jaj, muszály ki mondanom!?

-Igen!

-Hát jó....köszi, hogy segitettél.

-Szivesen...-hervadt le a mosoly az arcáról.

-Most mi van? Nem ezt akartad hallani?!

-De. De miattad még jobban fáj a kezem.

-Minek? Mit csináltál, hogy már előtte is fájt?

-Edzeni járok.

-Hát nem látszik meg...-össze húzva a szemöldökét meg fogta a polója alját és fel húzta.

-Mi a...-hátráltam egyet. Mell izom, has kocka....

-Na mi az? Kívánsz engem?

-Ezt meg...honnan...veszed!?-kezdtem el hirtelen dadogni.

Miégis mi a fene ütött belém!? Mi ez a hirtelen dadogás? És miért szorult görcsbe a gyomrom? Meleg van...és olyan mintha égne az arcom...mi ez a szánalmas viselkedés!?

-Hahó!?

-Mi az!?

-Jól meg bámultál te ki pimasz!-húzta le a polót.

-Neved?

-Lív.

-Tehát Olivia.

-Minek baj?!

-Nem. De rohadtul nem illik hozzád ez a név.

-Fogadjunk, hogy hozzád se illik a neved!

-Noah.-nagyot tévedtem...meg fordultam és kifelé indultam.

-Na mi az!? Nem merünk meg szólalni Lív?

-Kabd be te gyász!

☠️☠️☠️☠️☠️☠️☠️☠️☠️☠️☠️☠️☠️☠️☠️☠️

-Szia. El jössz a bulimra?-kérdezte meg a pinki miközben a tatsómba pakoltam.

-Nem.

-Kár pedig lessz sok pia meg ital.

-Wyskey?!

-Az is lessz.

-El megyek! Mennyire kell mennem!?

-17:00. És a körforgónál szembe egy nagy fehér ház. 42 ház szám.

-Rendben.-rá néztem az órámra ami 16:38 mutatott. Szerencsére pár lépésnyire van a sulitól a házam.

☠️☠️☠️☠️☠️☠️☠️☠️☠️☠️☠️☠️☠️☠️☠️☠️

Fekete dzseki, fekete koponyás poló, fekete torna cipő és egy heg a karomat csak azért, hogy emlékesztessem magam, hogy milyen szar az élet. De legalább esik az eső. És a helloween is közeleg.

-Szóval 42 ház szám.-a lámpa pirosan világitott ami azt jelezte, hogy nem mehetek át. Soha nem vigyáztam magamra.

Át mentem a zebrán. Hiába világitott pirosan. Egy kocsi éppen el hajtott előttem. Pár cm-re voltam a haláltól, de valaki vissza rántott.

Amikor hátra néztem Noah-t találtam ott.

-Minek nem altál meg!? Piros a lámpa!

-Mindig úgy megyek át mintha 10 életem lenne.

-Majdnem el ütött egy kocsi! Meg áltál előtte! Minek!?

-Gondoltam legalább érdekes halálom lessz.

-Idióta. Még egyszer ne csinálj ilyet!

-Egy nem te mondod meg. Kettő minek követsz.

-Nem követlek. Meg hívtak egy házi buliba. És te?

-Dettó.

☠️☠️☠️☠️☠️☠️☠️☠️☠️☠️☠️☠️☠️☠️☠️☠️

-Ez lessz az.

-Na jó essünk túl rajta.-ki nyitottam az ajtót...már alapból bömbölt a zene.

-Te atya úr isten!

VéletlenWaar verhalen tot leven komen. Ontdek het nu