Véletlen

Minden a terv szerint halad

-Ejnye Noah...túl najív vagy. Csak nem hitted, hogy tényleg hagyom, hogy meg csókolj...

-Értelek...megyek is a csajomhoz.

-Az előbb még azt mondtad, hogy hazudtál. Akkor most mi van?

-Lisa volt az a lány akivel tegnap este voltam, hozzá megyek.-ált fel a székéből.

-Én is megyek a dolgomra. Sok sikert barátom.-köszöntem el tölle. Noah el indult valamerre. Bekulcsoltam a ház ajtaját és elindultam sétálni.

-A rohadás fogná el ezt a pinki lányt....

-Elnézést...

-Mi az!?-fordultam idegesen hátra.

-Emlékszel rám? Én voltam az aki szurkolt neked tegnap este.

-Tényleg...-le gugoltam elé.-Ne haragudj, hogy rád förmedtem. Mi a baj?

-El tévedtem. A bátyámat keresem Luke-ot...haza kisérnél?

-Persze. Hol laktok?

-Szőlőskert út. 13 ház szám. Nem tudom, hogy merre kell menni...

-Gyere.-meg fogta a kezemet és el indultunk.

-Láttam egy hozzád hasonló fiút. Mérgesen baktatott az úton aztán talizott egy rozsaszín lánnyal akivel smacizni kezdett.

-Ő a barátom volt....de nem baj. Úgyis a bátyáddal akarok találkozni.

-De jó!!! Tetszik neked a bátyám!?

-Nem, nem nem!

-Csúnya?

-Nem! Helyes srác meg minden. De én csak beszélni akarok vele. Ennyi.

☠️☠️☠️☠️☠️☠️☠️☠️☠️☠️☠️☠️☠️☠️☠️☠️

-Itt is vagyunk...aztán, de szép házatok van!

-Aha. Gyere Luke a szobájában lessz...asszem.

-Csókolom.

-Ahogy látom szereztél végre egy barátot. Hogy hívnak.

-Olivia, de szólitson nyugottan Lív-nek.

-Rendben. Én Sofia anyukája vagyok. A nevem pedig Emma.

-Örülök a találkozásnak...-akkor ölrünék ha nem lennél itt! Lehet, hogy a féltékenység beszél belőllem...hajjj...

-Gyere. Erre van Luke szobája.-kopogott háromszor mire egy félpucér Luke nyitott ajtót.

-Lív beszélni akar veled!

-Igazán?-nézett rám mire elkezdett méregetni. Kényelmetlenül éreztem magamat...

-Gyere beljebb. Te pedig menj a babáidhoz.-be mentem a szobájába.

Olyan jó sötétség volt bent, hogy a szemem egyből hozzá szokott. A szoba egy kicsit rumlis volt. Körbe néztem egy kicsit.

-Tetszik?-amikor meg fordultam neki ütköztem a melkasának amitől majdnem hátra estem, de szerencsére elkapott.

-Kösz. Egyépként igen tetszik...csak egy valami nem.

-Mi?-nézett rám kérdőn.

-Hol vannak a pengék?

-Pengék?-kérdezett vissza.

-Igen. A zsebkés gyüjtemény vagy a hegyezőnek a kivehető pengélyi, zsilet!?

-Minek kéne nekem peng?...oh...ugye nem...

-Talán. De mindegy. Annyit akartam kérdezni, hogy segitenél nekem?

-Miben?-dölt neki a falhoz.

-Te vissza akarod kapni a pinki lányt?

-Igen de csak a seggem miatt. Az egész suliban neki van a legjobb feneke. Ne értsd félre! Mondjuk a tieddel versenyzik.-nézett rá a fenekemre mire eltakartam azt.

-Legalább őszinte vagy, hogy mit szeretsz a lányokban...

-Térj a lényegre.

-Mi lenne ha te megvén meg játszanánk, hogy járunk? Úgy értem, hogy hátha vissza jönnének hozzánk.

-Végülis...oké.

-Tényleg!?

-Tényleg.

-Ez az!

-Mit csináljak?

-Hát pl: holnap után vigyél el a suliba ott pedig ölelj meg. Utánna vigyél haza, de ezt mindd akkor kell csinálni amikor ők is látják.

-Jó de csók is legyen.

-Mi!?

-Gondolj bele. Ha csak ölelgetjük egymást nehezen hinnék el, hogy mi ketten "járunk".-fáj beismernem de igaza volt...

-Jó...nem bánom. De ezek semmit nem fognak jelenteni.

-Semmit.

-Akkor jó. Igazából ennyit akartam mondani.

-Már ménsz is?

-Igen. Szia.-éppen nyitottam volna kifelé az ajtót mire meg szólalt.

-Lív!

-Igen?

-Jó a segged.-kacsintott rám mire ki nyújtottam rá a nyelvem.

☠️☠️☠️☠️☠️☠️☠️☠️☠️☠️☠️☠️☠️☠️☠️☠️