Megpróbáltam a mintát követni a karom mindig a melléhez ért...
19 percel később:
-Én szerintem ha ez megszáradt meg próbálok aludni.
-Dettó.
Lív:
Ez rohadt kínos volt, ezért is örülök, hogy végeztünk. Minden érintésétől kirázott a hideg.
Közbe bepakoltam. Csakis egyetlen egy dolgot a kistaskámba. A "bizonyítékot", hogy ártatlan vagyok.
-A csoportba kirták, hogy az utolsó hét azaz a holnapi hét tele lessz programokkal.
-Végre nem kell tanúlni. Nem mintha eddig is azt csináltuk volna.
-Jól tudod, hogy az utolsó két hétben már alig tanulunk. Egy csomó jukas óra és több szabad foglalkozás.
-Alig várom a nyarat.
-Hova mész majd tovább?
-Művészetibe. De az is lehet, hogy már nem fogok tovább menni.
-Ugyan így vagyok vele.
-Te is a művészetibe szeretnél menni?
-Lehet, de lehet, hogy nem megyek tovább tanulni mert már elegem van a tanulásból. Ha pedig menni fogok akkor az is azét lessz mert te is ménsz. És gondolom jó ha ismersz valakit.
-Értelek.
-Az jó...
-Na jó átveszem a pizsit. Mivel nem lehet kimenni ezért most nemfoglak hibásztatni.
-Juhu ez is megéltem!
-De be ne gyere a fürdőbe!
-Eszem ágába sincs...
-Aha...-hunyorítottam.
🔹🔹🔹🔹🔹🔹🔹🔹🔹🔹🔹🔹🔹🔹🔹🔹
Most tényleg nem kukkolt. Amikor kijöttem a fürdőből egy alvó fiút láttam az ágyamban. De ki tudja, hogy alszik-e vagy sem.
Az ő hennája már meg száradt. Elkezdtem letörölni. Szerintem tök jó lett.
Megfogta a kezemet és maga mellé fektetett. Átkarolt és aludt tovább.
Hevesen kezdett el verni a szívem. Olyan meleg a teste...és olyan jó az illata.
Az enyémet majd reggel letörlöm.
Nem sokkal később én is elaludtam.
🔹🔹🔹🔹🔹🔹🔹🔹🔹🔹🔹🔹🔹🔹🔹
Az este volt egy nagyon rossz álmom.
Amikor felkeltem Noah öltözött fel. Egyből vissza becsuktam a szememet.
-Jó reggelt.
-Reggelt. Minek van nedves kendő a fejemen?
-Az este volt egy kis hőemelkedésed. Onnan tudtam meg, hogy az éjszaka fojamán annyira belém bújtál, hogy rendesen lehetett érezni a forróságodat.
-Nem én bújtam hozzád! Amikor kijöttem a fürdőből aludtál. Letöröltem a hennát rollad, utánna megfogtad a kezemet és magad mellé fektettél és átkaroltál.
-Mégsem mentél el.
-Mindegy.
-Fájt a kezed?
-Nem volt vészes. Meg se éreztem.
-Akkor jó, mert nem szeretnék fájdalmat okozni neked.
-De kedves.-kinyujtotta a nyelvét.
-Na jó. Mostmáe engedjetek ki!-elkezdet ütni az ajtót. Ki nyitották az ajtót.
ŞİMDİ OKUDUĞUN
Véletlen
Rastgele-Szevasz te fa sz! Jössz 6ra edzeni?-olvastam el az üzenetet a bátyám telójáról. -Szevasz te fa sz! David itthon hagyta a telefonját.-irtam vissza ennek a lökött fiúnak. -Mi!? Akkor te ki vagy?!-az írásából azt nézem ki, hogy meg ilyedt. Kuncogva ír...
