COLD AS ICE

• 11. rész •

𝑫 𝑬 𝑳 𝑰 𝑳 𝑨 𝑯

•

18+

Még mindig remegek attól a csóktól.

Nate jó fiú volt, mert miután hazaértünk, tartotta tőlem a távolságot. Amikor elhaladtam mellette egy szál bő pólóban a konyhában éjszaka, eleresztett pár káromkodást, majd elhúzott az emeletre. Nem sokkal később hallottam a zuhany hangját.

Fogalmam sincs mit gondoljak erről az egészről. Amikor megkaptam ezt a munkát, nem gondoltam arra, hogy majd összegabalyodom a főnökömmel, aki nem mellesleg az NHL egyik nagy sztárja...

Nate pontosan kiadta az utasítást, miszerint pontban hétkor lent találkozunk a nappaliban. Nem akarom megkönnyíteni a dolgát, így úgy döntöttem nem adom alá a lovat a szexi öltözetemmel. Egy kék garbót választottam, a kedvenc koptatott farmeremmel, és magassarkú bakancsommal. Szolid, visszafogott, így nem kell attól tartanom, hogy a kezei elkalandoznak a tiltott randink alatt. Az már más kérdés, hogy az én tekintetem úgyis megtalálja a formás hátsóját, izmos, vastag combjait, amit még mindig érzek a lábaim között... Bakker, teljesen elvette az eszemet, és ez nem jó. Mégis mi lesz, ha ez az egész nem jön össze? Ez a munka fontos számomra, és nem szeretnék Nate fiával játszadozni. Ők még sérülékenyek, és érzékenyek. Nem értené, hogy miért lépek majd le egyik napról a másikra, ha ez az egész nem jönne össze...

Elhesseget a borús felhőket a fejemből, és felszívom magam, miközben lefelé tartok a földszintre. Amikor leérek, egyből belebotlok Nate-be, akinek bódító illata tisztára lezsibbasztja az agyamat. Ott állok, bámulok a fölém magasodó hokis izomtoronyra. Nagyot nyelek, ahogy megfordul, mély tekintete pedig megtalál. Figyelem, ahogy lassan végigmér, miközben egyik lábamról a másikra állok. Ádámcsutkája mozog, ahogy nagyot nyel, és alig láthatóan megrázza a fejét.

- Nem könnyíted meg, mi? – kérdezi reszelős hangon. – Menjünk, mielőtt túl hamar véget érne az este.

Meglepetten pillantok rá, és óvatosan kikerülöm őt. Hallom, ahogy mögöttem felmordul, és még el sem érem az ajtót, amikor a derekamnál fogva magához ránt. Hátam a kemény mellkasának csapódik, ajkai pedig finoman a fülcimpámat érintik.

- Azt hiszed, túl jártál az eszemen, kislány? A feneked ebben a farmerben könyörög azért, hogy rácsapjak a kezemmel, de erről gondolom fogalmad sincs. – Nagyot nyelek. – Csak a végén nehogy lekerüljön rólad idő közben.

Aztán hátrébb lép, én pedig kábán nézek magam elé. Hangosan nevetve kerül ki, és sétál a bejárati ajtóhoz.

Ezt a seggfejet...

*

Nos, Nate kitett magáért.

A platóskocsi hátulján felsorakozott piknik kosarak és plédek visszaidézik a tinédzseréveimet. Persze sosem volt részem ilyen randiban, de vágytam rá a csillagos ég alatt. Nos, ez félig-meddig sikerült is, mert egy régimódi autósmoziban vagyunk, ahol a Vissza a jövőben-t adják.

- Hát, azt hiszem, elvagyok ámulva – vigyorodom el, miközben beburkolom testemet a meleg takaróba.

Nate követi a példámat, és szerencsére tisztes távolságot hagy közöttünk, miközben kipakolja a kosárból a vacsoránkat.

- Ez a minimum, amit érdemelsz Del – mosolyodik el.

- Sosem csináltál, még ilyet, mi? – vonom fel a szemöldököm.