Novemberben 30. (3.0)

1.1K 37 0
                                    

Melani:

-Hogy, Carlos uralja az egész világot, azt azért erősen kétlem-nevettem el magam.
-Elég már Melani, ne nevess, inkább mond, hány órakor kell mennünk?
-Asszem, 18:45.
-Ahh, akkor még bőven van időnk, nem vagy éhes? Az előbb voltam lent a boltban, vettem pár kaját.
-De igen, az vagyok, de nincs kedvem főzni-vallom be.
-Szerintem mindenki jobban jár, ha te nem mész a konyha közelébe, de nekem sincs kedvem főzni, úgyhogy, rendelünk?-Kérdezte félénken.
-Aha, mit zabálunk kurvim?-Kérdeztem, miközben a telefonomon kezdtem el böngészni a gyors éttermeket.
-Egy jó nagy adag mekit be tudnék tolni, miközben nézünk valami jó filmet. Amúgy imádom mikor kurvim-nak szólítassz-mosolyodott el.
-Oke, és egyébként tudom, hogy imádod a beceneveket amiket neked adok, én beszélgethetnénk inkább, nekem most ahhoz jobban van kedvem.
-Legyen ahogy akarod, úgy is van pár könyv amiről beszélnem kell neked.

Amíg én rendelem a kaját, Niki adott a kutyusoknak enni.

-Ahjj, én éhen döglök!-A barátnőm annyit nyafog, de sebaj.
-Készitsek neked egy pirítóst?-Javasoltam nevetve.
-Köszi, de nem akarok kormot enni-nevetett ő is.


Idő közben megérkezett a kaja, már azt hittük balesetet szenvedett a futár. Vagy lehet csak mi vagyunk ilyen bélpoklosak?
Annyira jól esik a kaja, hogy amikor megízlelem felnyögök.


-Barátosném, én nem értem, hogy egy fiú sem vetett még rád szemet, ez a hang, mmmm-mondja mosolyogva, kb teli szájjal.
-Ajj, te is tudod, nekem nem fiú kell, hanem férfi.


Megint a kurva telefonom csörög. Hát ez kész. Híresebb vagyok lassan mint Jenifer Lopez.

-Vedd már fel Melani!-Üvölti Niki.
-Hagyál már, Carlos az, semmi kedvem a szaros dumájat hallgatni.

Annyira hamar elrepült az idő, hogy észre sem vettem. Már indulásra készen vagyunk, kifizettem a taxit.
Pár perc múlva a bár előtt állunk. Mikor beléptem, a hely tele volt emberekkel, mi a fasz? 21:00-kor nyit a bár most pedig 19:00 van. Igen egy kicsit késtünk.

-Mi a jó büdös szar? -Kérdezte Niki, inkább magától mintsem tőllem.
-Azta kurva-sziszegem a fogaim között.

Mire kettőt pislogtam, már Carlos előttem állt. Hogy, én mennyire utálom ezt az embert. Eldobta a feleségét, és a három éves kisfiát, Ketrinért, a kurváért.
Szánalmas egy dög, az biztos.

-Hol a kurva életben voltatok?!-Üvölti az arcomba.
-Otthon voltunk, aztán mekit zabáltunk-mondtam higgadtan.
-Ohh valóban? Ha ennyire rá értek, akkor kétszer annyi munkát kaptok.
-Biztos, hogy nem! A kurva életben megbeszéltünk egy időpontot, tartsd magad hozzá!

Niki szokása szerint ledermedt. Jellemző.

-1 óra-mutatta fel a mutató újját- 1 órát kaptok, hogy patyolat legyen minden, elkéritek a pénzt, aztán elhúztok, világos?-Tiszta nyugodt hangon mondta, mi van evvel az emberrel, szerintem roggyant.
-Mint a nap-mondtam mosolyogva. Még jó, hogy a roggyantsága rám nem hat.

-Ez mégis mi volt?-Kérdezi Niki, ledermedt arccal.
-Csak a szokásos, valakinek mindig helyre kell rakni ezt a gyökeret, és általában mindig én vagyok az.
-De kirúghatnak-még mindig nem adja fel.
-Ez az én vesztem, te is tudod.

12 éves koromban jöttem rá, hogy imádok másokkal lekezelően beszélni. Nyilván azóta el telt pár év, és ennek hatására megtanultam hol a határ.
Na jó nem mindig de ez már mellékes.

Kitakarítottunk mindent patyolat tisztára, ahogyan azt a mamut kérte.
Most pedig megyünk Santiagohoz a pénzért.

-Kérlek ne csinálj jelenetet!-Figyelmeztet a barátnőm.
-Na itt is vagyunk-úgy teszek mintha nem is hallottam volna amit mond.

Elkezdtem kopogni az ajtón, de semmi.
Egyre erősebben kopogok, már- már ütöm az ajtót. Még egy érdekes tény rólam, nem vagyok egy türelmes ember.
Niki ennek a szöges ellentéte, baszott türelmes egy ember.Már teljes erőmből ütöm a baszott ajtót amikor végre Santiago megszólal. Pontosabban üvölt.

-Takarodj!-Üvölti.
-Ezer örömmel, csak add ide a kurva pénzünket!
-NEM HALLOD, HÚZZ MÁR EL TE UTOLSÓ RIBANC!

Az idegeimnek annyi, kampec. A legszomorúbb az, hogy nem tudom kontrollálni.

-NA, HOGY A FASSZOPÓ..-nem bírtam befejezni, mert a kurva ajtó nyitodott.

Egy magas izmos pasas volt előttem. Fura volt, mintha eddig láttam volna már. Ilyesztő  volt a termete, bár magamban semmi félelmet nem éreztem.
Mivel ezt észre vette, álltam a tekintetét, így inkább Nikit vette szemügyre. De őt nagyon.

-Mit akarsz?-Kérdezte a számunkra ismeretlen alak, nagyon mély hangon.
-Santiago, pattogj és add ide a pénzünket!-Mondtam vagyis még mindig ordibáltam.

Ránéztem Nikire, akit még mindig a  téglatestű férfi figyelt, viszont ő sem vette le róla a szemét.

-Nesze itt van-nyújtotta oda a csekket. Közben megragadta a karom, és magához húzott, majd suttogni kezdett a fülembe.

-Kurva nagy szarban vagytok-tagolta el nekem, majd felhúzott szemöldökkel rá néztem, és kirántottam a karom a keze közül.

-Rohadék állat!- Ezzel a mondattal viharoztam  ki az irodájábol.

♡♡♡♡♡♡♡♡♡♡♡♡♡♡♡♡♡♡♡♡♡♡♡♡♡♡
Nagyon, de nagyon hosszú fejezet lett belátom. Viszont ennyi eseményt sűríteni egy napra.😂 Szerintem változik a terv és nem 4 hanem 5 rész lesz összesen a november 30.
Így is sok részletet kihagytam, de szerintem így érthetőbb.
Igaz nem olvassák sokan a sztorit, sőtt szinte senki,  de nem adom fel! Küzdenünk kell!
XOXO:Jázmin 🍒
Tiktok:DarkCherry666
(Helyesírási hibákért bocsi🫶🏽)

Gyűlölve kívánlak Where stories live. Discover now