Gyűlölve kívánlak

21. rész

Márk
Niki még édesen szuszogott amikor eljöttem otthonról. Hajnalban elindultam a klubba, hogy átnézzem a szállítmánnyal kapcsolatos dolgokat, illetve a kiadások és a bevételek számát. Még mindig megy a Bad Cat bár helyrehozása. Azt is én intézem. Hamarosan készen lesz, és újult erővel mehet tovább, jobban mint ezelőtt. Lesznek újítások, de többnyire majd minden marad a régi. Amikor beérek a klubba csak Jessica volt bent. A fogyatékos ribanc a rágóját pattogtatja a miniszoknyájában és a poharakat törölgeti. Felé sem pillantok, de neki muszály hozzám szólnia.
-Jó reggelt szépfiú.
-Fogd be a pofád és dolgozz!
-Jaj, de morcos valaki. Tudok egy két technikát a nyelvemmel amivel felvidíthatlak-mondta olyan magas hangon, hogy kiszakad a dobhártyám a helyéről.  A bárpulthoz megyek, majd ahogy hajol közelebb olyan nagy pofont adok neki, hogy meginog az egyensúlya.
-Ha mégegyszer nem azt csinálod amit mondok felakasztalak! Te egy rohadt kurva vagy itt ne felejtsd! Most pedig szépen pattogsz a dolgokra, mint egy kisbolha máskülönben számolsz a következményekkel.
Válaszra nem várva mentem az emeletre az iroda felé. Általába véve Nataniel van itt, de most, hogy ő nincs így én vagyok.
Nagyon sok idő eltelt mivel én 05:00-kor jöttem a klubba és most 10:54-van. Minden rendben volt a számlákkal, és eddig az áru szállítása is tökéletesen megy. Arra gondoltam, hogy meglepem egy telefonnal az én Gyönyörűmet. Tudom, hogy nem nagy ajándék, de azért mégis. El fogom mondani Natanielnek az igazat. Miszerint mi együtt vagyunk. Bevallom, kicsit félek a válaszát, de lesz ami lesz.

Niki
Eléggé korán felkeltem. Márk már elment a házból, és ismét magamra maradtam. De a mai nap takarítani fogok. Hiába, hogy tisztaság van, azért csak nem ülhetek egész nap. Plusz ma főzni is fogok. Ahh tiszta házi asszony lettem, de komolyan mondom. De engem nem zavar. Végre elégedett vagyok mind magammal, mind pedig az életemmel. Megnézem, hogy mit találok a hűtőben. Csirkemell, fagyasztott zöldségek, na ebből lesz párolt csirkemell és mellé párolt zöldségek.  Kutakodni kezdek egy kis rizs reményében, hátha találok, és találtam. A mai nap megtestesítettem Dóra a felfedező kislányt. Neki is álltam a remélhetőleg a finom éteknek, amit amúgy hamar elkészítettem. Nem volt valami ördöngőség, de Melani ezt is tuti elrontotta volna. Annyira hiányzik! Nem tudom, hogy mi van vele, de aggódom érte. Együtt raboltak el minket és ő ott én itt. Csak az a különbség, hogy én boldog vagyok. Mármint amennyire lehet ilyen helyzetben. Megterítem  az asztalt, és valami óramű pontossággal lép be az ajtón Márk.

-Mik ezek az illatok?-Kérdezte mosolyogva, miközben egy hatalmasat szippant a levegőbe.
-Ez kérlek szépen párolt csirke mell, párold zöldségekkel és rizzsel.
Oda jött hozzám majd megölelt és a hajamba csókolt.
-Az én is konyhatündérem.
-Igen az vagyok, de most ülj le és együnk.
-Miután megettünk elviszlek valahová.-Ült le a székre.
-Hová? -Kérdeztem izgatottan.
-Tudod drágám azért mondtam azt, hogy valahová, mert nem mondom el, hogy hová-vigyorodik el.
Erre csak olyan pillantással méltatták, hogy :Ez most komoly?
Leültünk enni, közben beszélgettünk. Kérdezte, hogy Hogy telt a napom?.
Én szintén, és így elment az idő.
Elkezdtem mosogatni amikor Márk kiabálta a nevemet, én pedig a hang forrása felé fordultam. Mire hátra néztem már előttem állt.
-Niki!
-Hm?
-Tessék-nyújtott át nekem egy kisméretű dobozt.
-Mi ez?-Kérdeztem mosolyogva.
-Nyisd ki és meglátod.
-Telefon. Minek az nekem? Hasznalhatom?
-Hogyne használhatnád! Akkor szerinted miért adtam oda te butus?-Mosolyodik el.
-Nem is tudom. Melaninak is van?-Erre a kérdésemre felsóhajt.
-Nincs. Ne kérdezz többé rólla, hiszen nem beszelhetek semmit. A számon lakat van.
-Megölték?!
-Dehogy! Nem ölték meg!
-Akkor miért nem beszelhetsz?
-Mert nem szabad, és most menj öltözz!
-Oké 20 perc.

Melani
Miután belém tömte a tojást kimentem a szobából. Furcsa érzések kavarognak bennem. Valami elképesztően fura érzések. Tegnap este rettegtem, de mellette nyugalomra lelt a lelkem. Miközben az ő közelében lenni még félelmetesebb, mint az a hülye álom volt. Érzelmek cikáznak bennem. Utálom őt. Még mindig, de ...
Na itt a baj, ott van az a rohadt de.

Itt ülök a nappaliban a hatalmas nagy kanapén és bámulom Izabellt miközben sütkérezik.
-Mit tetszik csinálni?
-Kakaós csigát.
Szinte azonnal felpattantam, és oda szaladtam hozzá.
-Uuu, anyukám ezt olyan finoman megcsinálta mindig -elkezdett bekönnyezni a szemem.-Olyan szeretettel sütött nekünk mindent.
-Ne sírj bogaram! -Ölel meg lisztes kezével.-Jaj, összekentelek!
-Ohh nem baj!-Törölgetem könnyeimet nevetve.-Nekem úgy is mindegy, nem megyek sehova. Bevagyok zárva egy aranykalitkába.
-Jobb lesz bogaram, hidj nekem! Egyszer minden jóra fordul!
-Miért mondogatja mindig ezeket nekem?
-Mert tudom,hogy így lesz.
-Remélem.  Nagyon remélem. Egyébként meddig marad itt?
-Nemsokára lejár a munkaidőm, sőtt már le is járt, de még ezeket kisütöm.
-Hagyja csak rám?-Legyintettem.
-Tényleg?
-Persze, tudja profi vagyok!-Mosolyogtam, s egyben hazudtam is.
-Nem hagyhatom. A főnök ideges lenne, és azt nem szeretném.
-Jaj, kérlek! Csak be kell tenni a sütőben és kész. Hiszen már feltekerted.
-Nem úgy van az bogaram. Menj nyugodtan pihenj!
-Ahj! Nem, itt maradok és nézem magát, hogy milyen gyönyörű.
-Jaj te lány! -Neveti el magát, majd vicces kacajától én is el kezdek kuncogni.

Izabell már elment, és az egész házat finom kakaós csiga szag uralja. Annyira jó!
Most szintén a nappaliban vagyok és bámulok magam elé. Úgy van elhelyezve, a kanapé, hogy a hatalmas ablak felé néz.  És mivel, hogy erdőben van ez a "kastély", vagy mit tudjam én mi ez, ezért a hatalmas udvar mellett a sűrű erdőt látom. Így sokáig nézve eléggé unalmas a látvány. Ráadásul itt ez a hatalmasas TV, aminek a távirányítóját elnyelte a föld. Vagy csak nem engedik, hogy nézzem. Pontosabban Mr.Maffia nem engedi.

Nataniel
Reggel óta bent ülök az irodában. Nagyon sokat dolgoztam, természetesen Márk megkönnyítette a dolgom, mert ő is egy csomó mindent megcsinált. Természetesen akinek a világ szinte minden táján van egy vagy több bárja, annak nem egyszerű a helyzet. Vannak erre embereim, nem mindent én csinálok, de azért szeretem, ha ellenőrizve vannak általam a dolgok. Vagy Márk által.
Érzem, hogy kattog az agyam, így szünetet tartok. Kortyolok a jég hideg whiskymből majd ránézek a biztonsági kamerákra. Melani már egy ideje egyhelyben ül a kanapén, félek, bekattant. Ahogy nézem, észreveszem, hogy él kezd mocorogni. Bekapcsolom a vele szembe lévő kamerát és látom, hogy elkezdi dörzsölni az agyékát. Sóhaj hagyta el a száját és mikor kinyitotta a szemét egyenesen a kamerába nézett. Elkapja a kezét, majd közelebb megy a kamerához. Oldalra dőlti a fejét majd a szájával csücsöríteni kezd. Én könyökölve, kezem az asztalom ökölbe szorítva és azt a számhoz emelve nézem őt. A kis szüzike nem is olyan ártatlan.
Valami belső hang súghatja neki, hogy figyelem, ezért beszalad a szobájába. Szinte azonnal felpattanok, és kimegyek az irodából. Lemegyek a lépcsőn, majd elkezdem enni a kakaós csigát, mint aki mit sem sejt az egészről.

Kinyitja az ajtót és fal fehér lett az arca, ahogy meglátott.
Bele haraptam a kakaós csigába, és porcukros lett a szám széle amit én le is nyaltam. Majd a szemeibe néztem, ami eddig a számon vándorolt.
Ahogy tekintetem találkozott nagy szemeivel  elkopott egy érzés, ami szerintem már soha az életben nem ereszt el. Egy burok ami erősebb bárminél.
Valahogy, valami vonz hozzá. Isten tudja mi , de már az elejétől éreztem. Ő más mint a többi...

♡♡♡♡♡♡♡♡♡♡♡♡♡♡♡♡♡♡♡♡♡♡♡♡♡♡
Íme itt az új rész💗
Remélem, hogy tetszik ☺️
Nagyon szépen köszönöm a megtekintéseket illetve a ⭐️-at.
Nagyon hálás vagyok🩷
Ha tetszett nyomj egy ⭐️-ot!
XOXO:Jázmin 🍒
Tiktok:DarkCherry666
(Helyesírási hibákért bocsi 🙈)