Melani
Reggel arra keltem, hogy valaki figyel engem. Vagy két méter magas ember néz rám. A felkelő nap megvilágítja az arcát. Ő az aki kihozott a pincéből.
Hunyorogva rá meredtem, majd erőt vettem magamon és felültem.-Készülődj el, vár a munka!-Mondta mély hangon.
-Munka?-Kérdeztem rekedtesen.
-Talán azért vagy itt, hogy feküdj egész nap? Törlesztened kell! 10 percet kapsz aztán irány a konyha, a főnöknek reggeli kell.Én meg a konyha? Jesszusom remélem nem fogom kigyújtani, mivel akkor tényleg prostinak kellene állnom, hogy kifizessem ezt a palota szerűséget.
Hamar elkészültem magammal. Felfogtam a hajam, a frufrum kifésültem, de még mindig úgy nézek ki, mint egy menekült. Végülis nem állok messze tőlle. Ugyan az a fekete ing és a fekete boxer van rajtam már úgy két napja. Ebben alszok, ebben kelek.
Kimentem a szobából, azonnal megpillantottam a konyhát. Eszembe jutottak a tegnap esti események, ami hatására össze szorul a gyomrom, és a sírás kerülget. Erőt vettem magamon, és el kezdtem kotorászni.
Mit eszik reggelire egy pszichopata?
Ez a kérdés fogalmazódott meg bennem. Gondolom az amit minden normális ember.
Készítettem tojást, ami kissé olajos lett, de meg lehet enni. Sütöttem bacont, viszont túl nagy lett a házban a füst, és féltem,hogy megszólal a tűzriasztó, mert gondolom az is van. Csináltam még pirítós kenyereket egy kis korommal, biztosan ízleni fog neki. Főztem teát, amibe cukor helyett csípős chilit tettem. És hogy hogyan? Úgy, hogy a cukor mellett volt a chili, és közben a pirítósra is figyelnem kellett-nem sikerült -így hát a chiliért nyúltam és azt tettem bele, kicsit csíp,-rohadtul marja a torkom-de attól még finom.Elkészültem, majd rá tettem egy tálcára a tányért.
El kezdtem fel menni a hatalmas csigalépcsőn. Mekkora ez a ház?
Az összes ajtó sötét barna volt, már-már fekete, és hatalmas, ó divatú. Azonban a hatalmas folyosó végén az ajtó korom fekete volt. Majdnem ugyan olyan színű a pirítós kenyerem. Nem akarok bemenni, de érzem, hogy ott van, bent.
Olyan biztos vagyok benne, mint ahogy én itt vagyok. Kopogtam.-Gyere!-Szólt egy mély hang.
-Hoztam a reggelit!-Léptem be.
-Tedd csak le!-Int az a dohányzó asztalra, ami mögött egy bőrkanapé helyezkedik el.
-Azta!-Suttogtam magam elé. Minden fekete, és bőr. Az íróasztal régies, mahagóni.
Na nekem ennyi ebből elég is volt. Megfordulok, és ahogy nyomnám le a kilincset utánam szól.
-Maradj, gyere csak, hallgasd meg, hogy hogy ízlik a főztöd.A kurva életbe.
-Rendben-eggyeztem bele.
Ő feláll az asztalától, majd megkerüli azt, és leül a fekete bőrkanapéra. Szemlélni kezdi a tálcán lévő tányért.
-Gyere ülj le!-Utasított ,én pedig leültem mellé.
A pirítóst nem vette észre, hogy égett, mert fejjel lefelé fordítottam. Így csak az arany barna oldalát látta.
-Jól néz ki-mondja.
-Hmm..-ez volt a válaszom.
-Valami baj van?
-Nem semmi, egyed nyugodtan.
Azzal a lendülettel bele harap a pirítósba. Rágja rágja, de nem vág semmilyen arcot. Végül megkóstolja a toját, ami szerintem borzalmas, de erre sem szól semmit, majd át tér a baconre.
Semmi fintor, mi a fasz? Végül a tea. Jaj istenem ne! Bele kortyol, majd felköhög.-Ízlik?-Kérdeztem.
-Te, szopatsz?!
-Azt te szoktad nem?-Csúszott ki a számon.
-Ide figyelj, nem tudom, hogy direkt csináltad-e, vagy csak ilyen nyomorék vagy, de ne csinálj többé ilyet!-Üvölti a képembe.Nataniel
Meg akar ez a sátán nő engem mérgezi?
Ahogy rá ordítottam össze rezzent.
Kihullott egy könnycsepp, aztán gyorsan letörölte, majd kiviharzott.
Durva voltam, talán túlságosan is.
Nem érdekel, ma biztos ,hogy nem!
A fegyvereket, és a kokaint ma fogjuk átvenni, nem szarakodhatok.
Vannak rá embereim, akik ezt megcsinálják helyettem, de ma én is ott leszek.
Márk velem tart, mint mindig. Ő a jobb kezem. Tovább csinálom a dolgom, és eltelik jó pár óra. Senkiről nem szeretnék tudomást venni, csak átveszem az árut és húzok vissza a házba, vagyis az otthonomba.
Már korom sötét van, hívtan Márkot,hogy indulhatunk.Niki
Ma egész nap csak feküdtem. Mint mindig persze. Egyszer ahogy fetrengek az ágyon nyitódik az ajtó. Márk az.-Szia!-Köszöntem.
-Gyönyörű, nézd mit hoztam neked, csak, hogy ne unatkozz-közelebb jött, majd átnyújtott egy könyvet. A kedvencem Twisted Games.
-Imádon, már olyan rég akartam ezt beszerezni!-Örültem, majd a nyakába akadtam ugrani, mire ő elugrott.
-Oh bocsánat, én, én csak, el vagyok ragadtatva-ez olyan kínos.
-Semmiség Gyönyörű, majd el jön az-az idő is, hogy nem csak ölelni fogsz, hanem kívánni is.Ezzel a mondattal kiviharzott, mivel csörgött a telefonja, és evvel a mondattal taccsra is tett.
♡♡♡♡♡♡♡♡♡♡♡♡♡♡♡♡♡♡♡♡♡♡♡♡♡♡
Íme itt az új rész 💗
Igen, tudom azt mondtam, hogy egész héten lesz rész, viszont a suli meg az írás nekem túl sok. Nem akarom, hogy az átlagom rovására menjen az írás, viszont abbahagyni sem akarom. Az írás a részem, és nem vagyok hajlandó elengedni. Ìgy hát hetente csak 1x lessz rész, az is szombatonként. Vagy ha úgy adódik, akkor maximum 2x.
Azért remélem, hogy tetszeni a sztori!😊
XOXO:Jázmin 🍒
Tiktok:DarkCherry666
(Helyesírási hibákért bocsi 🙈)
YOU ARE READING
Gyűlölve kívánlak
RomanceÁtlagos lány, átlagos élettel. Túl unalmas neki az egész élete, vágyakozik valami újra, valami felülmúlhatatlanra. Egyszóval ördögi kör az egész. Vajon találkozik valaha az ördöggel, aki maga pörgeti azt a bizonyos kereket, csak pont, hogy visszafel...