Gyűlölve kívánlak

December 5.

Niki
Amikor felébredtem ki voltam kötözve egy oszlop szerűséghez, vagy talán gerenda, nem tudom eldönteni. Egy padláson vagyok, amitől elfog a pánik. Előttem egy láncfűrész van, illetve kalapács. Csak a kínzást ne.

-Felébredt a mi kis gyönyörűségünk.-mondta egy mély hang. Teste izmos. Ceo stílusa van. A szeme, a szeme ismerős.
-Te, te vagy az, akit az iroda előtt láttam.
-Pontosan.-helyeselt.
-Hol vagyok?-kérdeztem reszketve.
-Hallgass!-utasított-Itt fogsz maradni.

Elsírtam magam, vagyis sokkal inkább zokogtam.

-Sss, gyönyörű ne sírj!-vigasztalt.
-Engedj el!-könyörögtem-Miért vagyok itt?
-Nem tehetem, emlékszel mit csináltatok te és a kis barátnőd, tegnap este a Bad Catben?

Kurva élet, Melani!

-Hol van Melani?-abbahagytam a zokogást, különben nem tudtam volna megszólalni.
-Arról sem szerezhetsz tudomást, viszont én hálát adnék a helyedben, hogy én vagyok veled és nem a főnököm.-mondta, közben törölgette az arcom.
-Nagyon fáj, auhh!-suttogtam, miközben az agyam dolgozta fel a tényeket, hogy bármikor meghalhatok.
-Micsoda?-kérdezte.
-A csuklóm.-ráztam meg a láncot.

Márk
Még mindig a padláson vagyunk. Ez a nő emlékeztet valakire. Gyönyörű. Nataniel azt mondta, hogy büntessem meg, de helyette a láncot szedtem le a csuklójáról.
-Jobb már?-kérdeztem.
Hevesen bólogatni kezdett.
-Állj fel!-utasítottam
-Nem tudok, valahogy a bokám nagyon fáj, megmozdítani sem bírom-mondta allig hallhatóan.
Felvettem menyasszony pózba az ölembe, mire ő meglepődött. Remegett a kezeim között. Bevittem egy szobába ami az emeleten volt.
-Várj itt, el ne merészelj mozdulni!-tettem le az ágyra-Megértetted?
-Igen.-felelte remegő hangon.

Melani
Kezdek tisztán látni, viszont még mindig egy kicsit homályos a kép.
Csak egy ismerős alakot láttam magam előtt. Carlost.

-Majd csak felébrettél már te ribanc!-ordította.

Az kizárt,hogy ő rabolt el. Vagy én nem tudom, tényleg ennyire elmebeteg?

-Miattad az én családom élete forog kockán!-folytatta az ordibálást.

Ez a pince szerűség kurva jó hangszigetelt lehet, mivel egy cseppet sem vízhangszik, sőtt.
Olló, kés, lánc,kard,fűrész,pisztoly és még sok más amiket nem is ismerek, sorakoztak fel az előttem lévő asztalon.
Miután körbenéztem Carlost láttam magam előtt.

-Mi a faszt csinálsz?-kérdeztem, amikor
a kés, a nyakam bal oldalára siklott, az ütőér felé.
-Amit megérdemelsz.
Hirtelen a vállamba szúrta a kést, egyre többször, amit én álltam. Nem adom meg magam SOHA!

-Ugye kurva jó érzés?-kérdezte, és most a másik vállamba vágott bele.
Majd nyitódott az ajtó.

Egy rohadt székhez vagyok kötözve.
Ahogy nyitódott az ajtó, egy férfi lépett be rajta.
Széles váll, izmos test, borosta, fekete szemek, stílusos haj.
Tipikus maffia fajta.
Carlos mikor meglátta, hogy ez a férfi jön be, összerezzen, és eldobja a kést.
Meglehetősen be volt szarva, a már előttem álló férfitól.

-Carlos, elmehetsz!-utasította.
Jézusom, milyen mély hangja van, a gyomrom összerándul. Hánynom kell. Valamit még Carlos fülébe súgott, viszont fogalmam sincs, hogy mit. Ránézett a két vállamra, ömlött belőlük a vér.

-Mmm... a kis táncosnőnk.-mondta mosolyogva.
-Rohadj meg!-ordítottam elhalt hangon a vállamba nyilaló fájdalomtól amit a kések okoztak, na meg persze Carlos, amikor végig szurkált vele.
Csattant a pofon az arcomon. Akkorát ütött, hogy felszakadt a pittyem, ezáltal vas íz vette uralmába a számat. Könnyek gyűlnek a szemembe, de még tartom magam.

-Válogasd meg a szavaidat, megértetted?!
-Nem, nem értettem, ki vagy te, és én miért vagyok itt?-kérdeztem már-már haldokló hangon.
-Nalaniel vagyok, de te csak uramnak szólíthatsz , a Bad Cat vezetője vagyok, és mivel tönkretetted vagyis csődbe vitted fizetni fogsz nekem.
-Fizetni? Kizártnak tartom, hogy csóró vagy, jah és nem csináltam a bárban semmit, ami csődbe vitte volna. Alap nem te vagy a tulajdonosa, mivel Carlos az.-bizonygattam az igazamat.
-Oh, szóval nem csináltál semmit, akkor ez mégis micsoda?-nyitotta fel az asztalon lévő notebookot, majd elkezte lejátszani rajta a videót. Vegignézeti velem, ahogyan végig simítók a testemen, egészen az ágyékomig.

-Basszameg.-suttogtam magam elé-Nincs annyi pénzem, hogy az egész bárt kifizessem.
-Nekem nem a pénzed kell.-mondta nyugodtan.
-Akkor?-tényleg nem értem ezt a férfit.-A testemről ne is álmodj!
-Jó kis ötletet adtál, de sajnos nem, ez nem az a mese. A házamban törlesztessz. Főzés, mosás,takarítás.
Te leszel az én kis szobalányom, aki senkit nem szolgálhat ki, csakis kizárólag engem.
-Te beteg vagy, a zsaruk megfognak találni!-fenyegetőztem, vagy is próbáltam.
-Londonban, kétlem.-majd ezzel a mondattal kisétál az ajtón.

♡♡♡♡♡♡♡♡♡♡♡♡♡♡♡♡♡♡♡♡♡♡♡♡♡♡
Íme itt van az új rész, remélem tetszik 💗
Izgalmas lesz az biztos, tudom nem olvassák sokan, ezt abból gondolom, hogy nem nagyon van visszajelzés, viszont nem adom fel!
Mindennek eljön a megfelelő ideje..
XOXO:Jázmin 🍒
Tiktok:DarkCherry666
(Helyesírási hibákért bocsi 🙈)