Gyűlölve kívánlak

13. rész

Nataniel
01:25. Most értem haza, mellettem egy szőke kurva lépked. Muszaly levezetnem valakin a feszültséget. Éz a cafka élvezi, egyébként nagyon vékony, félő hogy eltörik alattam. De leszarom.
Belepünk a házba, gondolom már mindenki alszik. Miután beérünk a konyhába leülök a székre. A ledek megvilágítják az arcát. Csurom smink.

-Térdelj le!-Parancsoltam rá. Tette amit tennie kell, azonnal rám cuppant.

Melnai
Már korom sötét van odakint. Biztosan elmúlt éjfél is. Amikor kiszaladtam az irodából, és kiszökött egy könnycseppem, átkoztam magam.  Miért gyengültem el? Miért nem maradtam olyan erős, mint egy szikla?
Hirtelen hangokat hallottam. Kicsit kinyitottam az ajtót, de épp csak úgy, hogy ki kukucskálhassak.
Ott ül, a székben. Egy nő előtte térdel, és fel falja a hatalmas nagy feltöltetett szájával. Ahh, de gusztustalan.
De  van nekünk egy befejezetlen ügyünk Nataniel uraság.

Kilépek az ajtón egy szál törölközőbe, természetesen semmi nincs alatta.
Néha azt kérdezem magamtól, hogy begőrültem-e, és a válasz mindig az, hogy igen. Pont mint most is. Ki az a hülye, aki az elrablója elé oda áll egy száll törölközőben?  Hát én.
Mikor láttam, hogy a pszichopata elrablóm, a végét járja, elegem lett a várakozásból. Mellesleg, nehogy kielégüljön már, az túl jó lenne számára.

-A legnagyobb örömmel hagynám ezt a csodálatos folyamatot végbe menni, de sajnos nem tudok zuhanyozni. Nataniel, megengednéd, hogy nálad zuhanyozhassak le? Sajnálom-húztam ördögi mosolyra a számat.  Ohh, édes bosszú.
A ribanc azonnal abba hagyta a kis tevékenységét.
Nataniel szeme izzodt a dühtől. Én nyertem.

-Persze, gyere csak!-Mondta vigyorogva.

Na ez az a válasz amire nem számítottam.

Nataniel
A kurvának kiraktam a pénzt, és elküldtem.
Mikor ki ment az ajtón, Melanit felrácigáltam a lépcsőn, egészen a szobámig.
Túl erősen szorítottam, ezért el kezdett ficánkolni.

-Engedj már el!-Ordított rám.
-Zuhanyozni akartál nem?

Ezt ahogy kimondtam bele állítottam a kabinba, majd rá engedtem a jég hideg vizet.
Azonnal felsikoltott. Miért sikit ennyire, ennyire ahjjj!

-Befejeznéd a síkítást? -Kérdeztem, majd beszálltam mellé.
Meg mindig törölközőben áll a jég hideg víz alatt.
-Fázom!-Mondta, majd hirtelen felnyögött.
-Megérdemled, most pedig, miért csináltad ezt?-Kérdeztem.
-Hát nem egyértelmű?!

Melani
Ahogy beszállt hozzám, a már amúgy is rá feszült ing, most már rá tapadt, és az izmainak körvonalát tökéletesen láttam. Olyan tekintettel néz rám, mintha bele látna a gyomromba, majd átszakítaná a bőröm, mintha nem lenne számomra már holnap.

-Nem egyértelmű -jelentette ki.
-Bosszú, bosszút akartam állni-vallom be.
-Ahh, értem.  Viszont tudod, hogy   semmi baja nincs a zuhanyzódnak?
-Tisztában vagyok vele, igen-állom a tekintetét.
A szeme a melleimre téved.
-Engedj ki!-Ordítok rá.
-Nem, itt maradsz, addig nem mész el, amíg meg nem teszed amit parancsolok!-Suttogta a fülembe.

Hirtelen megszólal a fészjelző az agyamban. VESS BE MINDEND MELANI!
Hirtelen ledobtam magamról a törölközőt. Szűzanya meztelen vagyok, ráadásul egy férfi előtt.
Nem néz végig rajtam.

-Ezt mégis mire véljem?-Kérdezte a szemembe nézve, egy pillantást sem vetett a testemre.
-Még én magam sem tudom, hogy minek szántam-annyira szánalmas vagyok.
-Kifelé!-Ráncigált ki a karomnál fogva.
-Ne engedj el, fázom!-Ordibáltam.
-Kussolj már, a kurva faszom életbe is!
Vissza ráncigált a szobába ahol tartózkodom már egy ideje.
Ledobott az ágyra, még mindig meztelen vagyok.