~ Part.18 ~ (1/2)

6.1K 247 3
                                    


~ 18.rész ~ (1/2)


Halii
Most itt az elején írok nektek:D

Mivel a rész rövidre sikeredett, ezért (2/2) lesz.
Bocsiii
Remélem ez tetszeni fog:)
Jó olvasást
várom a komikat és a szavazatokaat:)
Natiixx



Visszafelé a hátán vitt szőke hercegem. Ez olyan tipikus dolog nálam. Mindig lusta vagyok a lábaimon menni. Mikor már szegény kifáradt, kuncogni kezdtem.


- Na, mi van? Kifáradtál?


- Nem, csak azt hiszem lenyeltem pár szúnyogot. - köhögött.


Egyből kitört belőlem a röhögés, amin elmosolyodott.
Nyomtam egy puszit arcára és szorosabban átöleltem nyakát.
Nem érdekelt, ha netán megfojtom. Csak magamnak akartam.
Minden egyes vele töltött pillanat olyan, mintha hirtelen minden tökéletessé vált volna. Nincs probléma, nincs veszekedés, nincs aggodalom, semmi rossz dolog. Csak mi ketten.


- Bella, ma is velem alszol, ugye? - tett le és felém fordult vigyorogva.


- Csak, ha szeretnéd. - mosolyogtam.


- Az előbb sem kérdeztem, csak egy újabb parancs volt. - játszott piercingjével.


- Hmm, ki vagyok, hogy mostanában ennyit parancsolgatsz nekem? - tettem keresztbe kezeim.


- Nem is tudom, taláán.. - húzott magához és átölelt. - a hercegnőm. - fejezte be.


Ajkaimba haraptam és elmosolyodtam szavain.


- A hercegnőknek nem szoktak parancsolni. - nevettem fel.


- Oh, tényleg? - tolt el.


- Ühüm. - mosolyogtam


Huncut mosoly jött elő száján és derekamnál fogva magához húzott. Ajkaimra pillantott majd vissza a szemembe. Közeledni kezdett, homlokát enyémnek döntötte. Elmosolyodott és újra piercingjével kezdett játszani.


- Oh, csókolj már meg, Hemmings. - türelmetlenkedtem.


Édesen felnevetett és ajkait enyémre tapasztotta.
Egy forró csókot lehelt ajkaimra, amitől elmosolyodtam.
Mikor elváltak ajkaink, szemébe néztem. Nem kellett egyetlen egy szó sem, éreztem, ahogy elpirulok. Nem mondott semmit, de csak az, hogy szemébe nézek, zavarba hoz. Hüvelyk ujjával végig simított arcomon és összekulcsolta ujjainkat. Egész úton csendben voltunk, kézen fogva mentünk ki a nagy erdőből.
Az erdő szélénél mikor léptem volna egyet, lassan visszahúzott, mivel még mindig a kezét fogtam.


- Mi van? - mosolyogtam.


- Kapok egy csókot? - vágta be a cuki mosolyt, ami következtében megjelentek gödröcskéi.

" Just Friends " |l.h| Befejezett Where stories live. Discover now