A balerina rosszfiúja

8. Axel

Másnap délben Bendivel a mekiben ebédeltünk. Este szétvertem Fifában, természetesen.

- Hallod - kezdte.

- A bajnokhoz szóltál?

- Leütlek! - fenyegetett Bendi. - Szóval, ugye mondtam a lányoknak, hogy majd ma bulizunk.

Bólintottam.

- És szerintem legyen nálunk házibuli, amíg apáék konferencián vannak - vigyorgott izgatottan.

- Oké, király - mosolyogtam. Király lenne, ha anya se akarna serpenyővel leütni vasárnap hajnalban, amint hazaérek.

_______________________________________________________________

Ahogy Bendiék utcájába értünk, Bendi becsöngetett Zsaniékhoz.

- Ha nem személyesen szólunk nekik, esélytelen hogy eljöjjenek - magyarázta még a mekiben.

Bendi addig nyomogatta a csengőt amíg résnyire ki nem nyílt az ajtó.

- Jövök már, na - hallottam Lina hangját, majd pár pillanat múlva kijött egy szál kabátban és bakancsban. A kabát alól kilátszódott a csíkos pizsamája.Egyszerűen nem tudtam levenni a szemem a hosszú lábairól. Sosem láttam még ennél szexibbet.

- Basszus - kiáltotta. Hát, az októberi időjárás nem épp a bugyiban szaladgálásra alkalmas. Milyen kár! - Nagyon gyorsan mondjátok, vagy gyertek be!

- Odaadjam a kabátom? - kérdeztem és már vettem is le.

- Van kabátja, Rómeó, a gatyádat meg le ne vedd, mert lecsuknak zaklatásért - forgatta a szemét Bendi. - A lényeg - nézett Linára. -Ma tízkor házibuli nálunk! Ha nem jöttök, elrabolunk titeket!

El sikerült szakítanom a tekintetem Lina tökéletes lábairól, és az arcára néztem. Mintha kissé vörös lett volna, és beharapta a száját. Láttam rajta, hogy nem akar jönni, de ha vitatkozik megfagy.

- Ahj. Ott leszünk - adta be a derekát. - Na sziasztok - fordult sarkon. A mozdulattól felröppent a pizsamája, és kilátszott a rózsaszín csipkés bugyija. Te jó ég, ez a lány megöl.

- Tesó, már rég nincs mit nézni - röhögött Bendi, ahogy ott álltam lefagyva a járdán. - Gyere - rángatott a házukba.

____________________________________________________

Tizenegy órára tele lett a ház vendégekkel. Osztálytársak, vízilabdás haverok, emberek akik csak beugrottak és mentek... nem tudtam követni. A Galantistől szólt a No Money én pedig a kanapén ültem. Emberek táncoltak a nappali közepén, néhányan csoportokban beszélgettek a fal mellett. Zsolti pattant le mellém két üveg sörrel a kezében.

- Kérsz? - kérdezte.

- Aham - egy sörtől nem lesz bajom. Zsolti mindkettőt felbontotta, majd az egyiket átnyújtotta.

- Hogy állsz a fogadással? - kérdezte.

- Amit látod, sehogy -utaltam arra, hogy egyedül ülök egy bulin.

- Nem kell elsietni a dolgokat! Majd a szalagavatón meg lesz minden! - biztatott. Jaj, miért is engedtem hogy fogadjanak. - Itt is van a csajod! - nézett az ajtó felé. - Csak ügyesen - mondta és elment táncolni.

Felálltam én is, majd a bejárathoz sétáltam, ahol épp Zsani és Lina lépett be.

- Sziasztok! - köszöntem. - Fantasztikusan néztek ki! - jelentettem ki, de csak Linára néztem. Magassarkú bőrbakancsot viselt, magasszárú fekete farmerrel, és csillogó trikóval. Nem úgy nézett ki mint általában, a csendes, cuki szomszéd lány. Ez a lány lazán leteperhetett volna a földre, majd kitéphette volna a szívem, és én akkor is azt csodáltam volna, hogy milyen gyönyörű.

- Köszönjük - mondta Zsani. Lina nem igazán nézett ki úgy, mint aki meg tudna szólalni. -Gyerekek, hát ti aztán elfoglaljátok az ajtót! - nevetett rajtunk. - Lina, hozok magunknak egy-egy Somersby-t, oké?

- Okés - szólalt meg, de nem nézett a lányra. Zsani elszaladt az italokért.

- Akarsz táncolni? - kérdeztem.

- Tudsz a keringőn kívül mást is? - kérdezett vissza.

- Majd mondd meg te - leraktam a söröm az asztalra, és elhúztam a táncoló emberekhez.

A No Money helyett a pörgősebb Light It Up jött. Lina először egyedül kezdett ritmusra ringatózni, majd megfogtam a kezét és megpörgettem. Aztán mindkét kezét a nyakam mögé tettem, a kezeimet pedig a derekára.

- Lassúzós pozíció erre a zenére? - nézett rám furán.

- Nem panaszkodik, a fiú vezeti - mosolyogtam. Együtt mozogtunk a zenére. Lehajtottam a fejem, és beszívtam a parfümje illatát. Egyszerűen őrjítően közel volt.

- Azért lehetne kreatívabb a fiú - hajolt rá a mellkasomra. A You Don't Own Me remixe következett. A zenére köröző csípőink egyre közelebb kerültek egymáshoz. Lina hátracsapta a fejét.

- Húha - nem hiszem el hogy ezt hangosan kimondtam.

- Mi van? - nézett a szemembe.

- Hát ezt ne sok fiú előtt csináld.

- Mert?

- Mert még letepernek - néztem el Bendiék konyhája felé, mintha olyan érdekes lenne.

- Akkor te miért nem tetted? - éreztem a kezét az arcomon, ahogy visszahúzott, hogy csak rá figyeljek.

- Talán kedvességből - én is megsimítottam az arcát a hüvelykujjammal, majd az alsó ajkát is. Jajj, ezek a gyönyörű telt ajkak.

- Talán most nem kellene kedvesnek lenned.

- Igazad van - nem bírtam tovább. Lehajoltam, és egy csókkal simítottam végig a száján. Legnagyobb meglepetésemre visszacsókolt. Közelebb húztam magamhoz, ő pedig lábujjhegyre állt hogy jobban elérjen. A kezeim végigszaladtak a fenekén, ő pedig megmarkolta a hajam. Felbátorodtam, és megmarkoltam a fenekét, amire ő belenyögött a csókba. Nagy nehezen elszakadtam a szájától és felfedezőútra indultam a nyakán. Csókokkal hintettem végig, majd a kedvenc pontomon elkezdtem szívni. Lina hátravetett fejjel nyögött újra. Már éppen visszatértem a szájához, amikor üveg csörömpölését hallottam pont mellettem. Lina elrebbent. Baszki, ki ez a fasz aki elrontotta a pillanatunkat? Bendit láttam meg mellettem.

- Uhh, bocs, csak szólni akartam hogy üvegezni akarunk, jöhetnétek - nézett ránk nagy szemekkel, majd az eltört sörösüvegre. - Bár így lehet, hogy mégse.

- Ne aggódj, mindjárt felszabadul egy üveg - gondoltam arra, hogy dühömben biztos kiiszom a sörömet. De valami erősebb se ártana.

- Vagy kettő - fonta karba a kezeit Lina. Azok a kezek nemrég a hajamat markolászták. - Megkeresem Zsanit - fordult sarkon.

- Lina! Várj! - kiáltottam utána. Vagy nem hallott, vagy nem foglalkozott velem. -Megöllek - sziszegtem Bendinek. Hirtelen én is szívesen eltörtem volna egy üveget. Mondjuk a fején.

- Bocs, tes'. Tudod konkrétan négyet láttam belőletek, és abba se voltam biztos hogy egyáltalán azt látom ami van szóval.. - Bendi billegett a részegségtől.

- Mindegy. Gyere a konyhába, innod kell valamit!

- Hát, ahogy mondod, de akkor lehet, hogy lehánylak.

- Vízre gondoltam, agyas - magamnak viszont egy vodkára. Vagy kettőre. Vagy hatra. Annyira, amennyi segít felejteni.