A balerina rosszfiúja

15. Lina

Axel az ágyra nyomott és a szám után a nyakamat kezdte el csókolgatni. Hol erősebben hol gyengédebben, majd folytatta útját a melleimre, és elkezdte őket szívogatni, s közben én a haját markolásztam. Fantasztikus érzés volt, a hideg is kirázott. Lefelé indult, és a hasamat kezdte el puszilgatni majd a bugyim határához érve, megmarkolva a bugyim megállt. Felült.

- Nem fogom most megtenni ha nem akarod - mélyen a szemembe nézett. - De tudd, hogy szeretlek. Újra akarom kezdeni, és addig várok rád amig késznek nem érzed magad. 

Én is felültem. 

- Én is szeretlek Axel - végigsimítottam az arcán. A csodaszép arcon ami annyi györtődést okozott nekem az elmúlt időben, előtte meg utána meg mennyi örömöt. A tekintete tiszta imádatot és olyan bensőséggességet mutatott amit még sosem láttam tőle. Vagy talán csak nem vettem észre. Ő a két kezébe fogta az arcom és megcsókolt.

 - Lehet kicsit tolnám még - szóltam. Úgy éreztem az agyam ellentétben van a testemmel. A testem legszívesebben eldobta volna magát Axel előtt hogy "bassz meg", az agyam meg azt hajtogatta, hogy pár órával ezelőtt még hánytál és utáltad ezt a srácot, szóval nem biztos hogy most van a legmegfelelőbb alkalom.

- Rendben kicsim - adott puszit a homlokomra. - Akkor nem ártana felkapnod valamit, mert nem biztos hogyha így maradsz bírni fogok magammal.

Elmosolyodtam és visszavettem a pólót amibe aludtam. Akkor vettem észre hogy az Axel egyik agyonmosott Metallicás pólója. Az orromhoz húztam és megszagoltam. Szappan, aftershave és Axel illata volt. 

- Megtarthatod - mosolygott. - Vagy maradjon itt, aztán ha ittalszol nem kell pizsi. Bár azt mondom, hogy amúgy se kéne - vigyorodott el. 

Megcsaptam a párnájával. - Mostmár mindig kanos leszel?

- Eddig is az voltam, csak jól titkoltam - kacsintott.

- Bolond vagy - mondtam neki szeretettel.

- Most mondjam azt nyálasan, hogy mert bolondulok érted? 

- Hmm nem lenne rossz - oldalra döntötte a fejét és édes bociszemekkel nézett rám mire én felnevettem és megcsókoltam.

- Szívesen maradnék még, de mivel miattad leégett a reggeli ezért el kéne menni venni.

- Miattam? - háborodtam fel. - Nem tudom ki támadott le. 

- Nem tudom ki szexizett az ajtóban - adott puszit. - Öltözz baby, indulunk.

---------------------------------------------------------------------------------------------

Miután elzötykölődtünk villamossal a Mekibe, megettük az irtó romantikus McReggelinket, Axel hazakísért. 

- Akkor megpróbáljuk újra? - fogta meg mindkét kezem a ház előtt.

- Igen - néztem a szemébe.

- Nagyon fogok rád vigyázni. Nem veszíthetlek el még egyszer - a szemében sérülékenység villant. Érzések rohamoztak meg. Tudtam, hogy bármi áron megvédeném, csak ne kelljen szenvednie. Talán ez maga a szeretet. Ezekkel a gondolatokkal telve felpipiskedtem és megöleltem.

- Nem fogsz elveszíteni - suttogtam a fülébe. - Szeretlek.

- Én is szeretlek Lina - elengedett, megcsókolt, köszönt és hazasétált. Tudta, hogy nem lenne okos maradnia, mert anyuéktól így is szidást fogok kapni, mivel másnap délben sikerült hazaérnem egy buliról. Ha még ő is bejönne akkor még rá is haragudnának amiért támogatott ebben engem. De ahogy becsuktam a kaput minden járt a fejemben csak ez nem. Újrakezdtem a barátommal, és még sosem reménykedtem ennyire abban, hogy nem romlik el a kapcsolatunk. Most, hogy tudom, hogy milyen nélküle, sokkal jobban ragaszkodom hozzá. Ő az én mentsváram, szerelmem, másik felem... ez nem mehet újra tönkre.