>> Huszonhat <<

9.6K 711 59
                                    

N I N A

- Úristen, Nina, levették a fogszabályzódat?! - ugrott a nyakamba Jess az első iskolanapon. 

- Aha - vigyorogtam, és körbefordultam az aulában összegyűlt barátaim között.

- Nagyon fura - jelentette ki Becca. - De baromi jó a fogad - vigyorodott el, mire őszintén felnevettem.

- Ezt se mondták még nekem - válaszoltam rázkódó vállakkal.

- De igaz - nevetett Lucy is, miközben megölelt.

- Menjünk már fel az órarendekért, megöl a kíváncsiság - bökdösött minket Ginger. Hát igen, ő már a kocsiban kiörömködte magát, hogy kivették a drótot a számból. Igaz, hogy csak másfél évig volt rajtam, de már nem is emlékeztem, milyenek a fogaim fogszabályzó nélkül. Konkrétan állandóan a felső fogsoromat simogattam a nyelvemmel, nem igazán hittem el, hogy tényleg megszabadultam tőle. Nem kell többé azon aggódnom, hogy mi akadt bele, és nem kell minden hónapban hozzászoknom a fájdalomhoz. A tükörből egy teljesen más Nina nézett vissza rám. Hitetlen mosolya fehér volt, nem fémes.

Jess átkarolta a vállunkat, és fojtott hangon kezdett pletykálni, míg az iskolatársainkat kerülgettük a lépcsőn felfelé menet.

- Hallottátok, hogy Matt Grayson és Jenna Parsons összejöttek?

- Komolyan? - kérdeztem vissza hitetlenül mosolyogva. Matt Grayson a kosarasok kapitánya. Klisé klisé hátán, mind tudjuk, milyen ő. Jenna Parsons viszont, hm... Fogalmazzunk úgy, hogy rá kellett varrni a legnagyobb egyenruhát a suliban. Nem kifejezetten kövér, csak icipicit túlsúlyos, fogalmazzunk így.

- Aha, a téli szünet végén - bólintott Jess.

- Akkor már járnak vagy...

- Három napja. Pontosan. 

- Hát, gratulálok nekik - mosolyogtam továbbra is, aztán még halkabbra vettem a hangomat. - Bár nem tudom, Matt mennyire gondolja ezt komolyan. Remélem, nem akarja összetörni, mint Beccát...

- Nem tudom, ti hogy vagytok vele, de engem az órarendemen kívül most semmi nem érdekel - vágott közbe Ginger, mire elvigyorodtam. Végre beértünk a tanári elé, ahová már kiállt Mrs Blake, hogy a mi évfolyamunknak osztogassa a hosszúkás táblázatokat. Beálltunk a sorba két lány mögé, és hamar meg is kaptuk a papírokat, pedig elég nagy káosz volt már. Ott álltak a kosarasok is szélen egy körben, közöttük Fleminggel, Ryannel és Luke-kal, de most a barátaim, ahelyett, hogy hozzájuk mentek volna oda, ugyanúgy körbe álltak, mint ők, csak mi már arrébb se mentünk. A saját gondolataimat nem hallottam, pedig nem járnak ám ide olyan sokan, hogy ekkora hangzavart tudjanak okozni. Míg én nézelődtem körbe - talán a szememmel kerestem valakit -, addig a barátnőim belemélyedtek a kis fecnijükbe, amire összesen ha tíz szó lehetett írva. 

- Hát, ez alig változott - fújtatott Ginger. 

- Nekem se sokat - biccentett Becca, és Lucy meg Jess is elhúzott szájjal bólogatott. Mosolyogva vettem szemügyre én is az órarendemet.

- Nekem meg lettek keverve az órák - ráncoltam a szemöldököm. Erre mind a négyen az enyém mellé tették az órarendjüket, hogy ellenőrizzük, kinek kivel lesz közös órája.

- Végre lesz egy csomó közös óránk! - kiáltott fel Ginger vidáman nézve rám. És tényleg. Úgy nézett ki, engem kivettek a saját óráimról és beraktak a másik csoporthoz.

- Engem meg a ti csoportotokhoz raktak - állapította meg Jess, akinek eddig a matek órája Gingerrel volt közös. 

- Ez izgalmas lesz - mosolyodtam el. Régebben, az alsóbb évfolyamokban tényleg többet változott az órarend, de a tantárgyakban is, nem csak abban, hogy melyik tantárgy hova kerül. Amikor még félévente adtunk le és vettünk fel tantárgyakat... Mostanra már eléggé letisztult, hogy kinek mi kell, mit szeret, ilyesmi.

OfflineWhere stories live. Discover now