9.rész "Én teljesen összetörtem."

824 86 15
                                    

"I don't exist
If I don't have her
The sun doesn't shine,
The world doesn't turn,
Alright (alright)"

One direction


Louis szemszöge:

-A kurva életbe!-rugtam arébb egy követ, amint kiértem annak az átkozott épületnek az ajtaján.

Rögtön a zsebembe nyúltam, hogy elővegyem a cigisdobozomat. Remegő kézzel, idegesen gyújtottam meg egy szálat. Amint beszívtam a nikotint, egy fokkal nyugodtabb lettem, de belül még mindig tomboltam. Nem hiszem el, hogy pont akkor nem mehetek be, amikor összeszedtem minden gondolatomat és bátorságomat.

Láttam őt, ő is látott engem..... Beszélnem kellett volna vele!

Nem sokkal később meggyújtom a második cigimet is, és bepattanok a kocsimba. Egy kis éjjel-nappalihoz vezettem.

Egy üveg whisky-t vettem, és még a hazafelé tartó úton megbontottam. Valahogy el kellett felednem az összes bánomat és szomorúságomat.

*******

Az italom egyre csak fogy, de még mindig nem érzem a hatását. A bűntudat még mindig marcangol belülről, és Faith arca még minden egyes pillanatban ott lebeg a szemem előtt. Szinte beleégett az agyamba a pillanat, amikor a tekintetünk találkozott, és gyönyörű arcán könnyek kezdtek folyni.

A szívem fájt, ahogy megint visszagondoltam erre. Egy újabb korty alkoholt nyeltem le. Égette a torkom, de már nem érdekelt. Csak felejteni akarok.

De miért ilyen nehéz...?

Fél óra elteltével a whisky-m elfogyott, és én is kezdtem kicsit jobban érezni magam. Úgy éreztem, gondtalan vagyok, mégis az agyam egyik rejtett zugában ott motoszkált a gondolat, hogy valami hiányzik. Vagy....vagy talán valaki.

Szánalmasnak tartottam magam, amiért italba folytottam a bánatom. Mert így próbáltam elfelejteni Őt.

De meg kéne tanulnom, hogy Ő nem olyan, mint a többi lány.

-Szeretlek Faith a kurva életbe!-ordítottam.

A kezem, amiben még mindig az üres üveg pihent, hirtelen lendült, és hatalmas erővel vágta a falhoz a whisky-t. Az átlátszó üveg millió apró szilánkban hulott a padlóra, én pedig zokogva estem térdre a fal mellett.

Még remegő kézzel elővettem a telefonomat, és valahogy betárcsáztam a számot. Amint felvették, beleszóltam.

-Szakítok veled Danielle!

Ezek után kinyomtam a hívást, és másodpercekkel később a telefonom is darabokban hevert mellettem.

Faith szemszöge:

Mit csinálhat ebben a pillanatbab? Tombol, tör-zúz? Vagy a barátnőjénél keres vigaszt?

Egyet tudok.

Én teljesen összetörtem. A szívem mintha darabokban heverne, és a fájdalom belülről felemészt.

Csak fekszem az ágyamon a fal felé fordulva, és hagyom, hogy a könnyeim végigfollyanak az arcomon.

Forog velem a világ, és nincs egy biztos pont se, ahova kapaszkodhatnék. Elveszettnek és reményvesztettnek érzem magam.

Az egész testem remeg. Félek.

Félek a mától, a holnaptól, a jövőtől. Félek, hogy úgy ébredek, hogy egyedül maradtam.

De várjunk.

Tényleg egyedül maradtam.

Hangosan felzokogtam a gondolatra. Fel kellett ülnöm, hogy rendesen kapjak levegőt. Arcomat a tenyerembe temettem, miközben az egész testem rázkódott.

Hallottam az őrök tanácstalan hangját. Nem tudták, mit csináljanak. Talán rájöttek, hogy csak egy megtört lány vagyok? Hogy nekem csak némi szeretet kéne? Hogy nem vagyok őrült?

Fuldokolva kezdtem venni a levegőt, de nem tudtam abbahagyni a sírást..

-Orvost!-üvöltötték mindenfelé.

Olyan éles fájdalmat éreztem, hogy legszívesebben meghaltam volna, csak legyen vége. Ne keljen tovább szenvednem!

Hirtelen lefogtak, és éreztem, hogy belém szúrnak valamit.

-Valaki segítsen! Nem bírom ezt a fájdalmat! Öljenek meg!-zokogtam irgalmatlanul.

A légzésem kezdett helyreállni, és éreztem, hogy elengednek. Még mindig sírtam, de korántsem annyira, mint ezelőtt.

Csak egy gondolat lebegett a szemem előtt.

-Szeretlek! És talán mindig is szerettelek!-suttogtam.

_______

Guys, ezt az 528 szót még én is megkönnyeztem.......

Anna xx

Just stay here with me [L.T.] (BEFEJEZETT)Where stories live. Discover now