Just stay here with me [L.T.] (BEFEJEZETT)

18.rész "...tényleg boldog voltam."

"You and I and nobody else
Feeling feelings I never felt
The way you got me under your spell
Don't you keep it all to yourself"

("Csak te és én
Olyat érzek, mint még soha
Ahogy a varázslatod alatt állok
Ne tartsd meg csak magadnak")

Little Mix-Touch

Faith szemszöge:

Azt hiszem biztonságban éreztem magam. Úgy éreztem, nem történhet velem semmi rossz ezentúl.

Mintha Louis karja egy biztonsági öv lett volna, ami megóv mindentől. Úgy ölelt magához, mintha félne, bármikor kicsúszhatok a keze közül. Mintha attól tartani, hogy hirtelen eltűnök, és soha többé nem talál rám.

A könnyeim még akkor is folytak, amikor Louis hosszas ölelkezés után elengedett.

Örömkönnyek folytak az arcomon. Boldog voltam, de féltem, hogy ez bármelyik pillanatban megváltozhat.

-Nem tudod elképzelni, hogy mióta vártam erre!-suttogtam, és megint megöleltem.

Szorosan magamhoz húztam, és arcomat a nyakába temettem. Mélyen beszívtam semmihez sem hasonlítható férfias illatát, és elmosolyodtam.

Hosszú idő után végre tényleg boldog voltam.

Louis szemszöge:

Este:

-Faith-motyogtam.

A mellkasomon fekvő lány még mindig nem mozdult meg.

-Hm?

Felemelte a fejét, és álmos tekintetét rám emelte.

-Megígérted, hogy elmondod, mit mondtál a pszichológusnak.-emlékeztettem.

Az mondta, engem is beavat a részletekbe. Tisztában vagyok vele, hogy nehéz róla beszélnie, de tudnom kell.

-Én...én nem tudom mégegyszer elmondani.-hajtotta le a fejét.

Nem akart a szemembe nézni. Talán szégyellte magát?

-Kérlek! Bármi is az, soha többé nem történhet meg veled!-emeltem fel a fejét.

A füle mögé tűrt egy tincset, és beharapta a száját.

-Rendben. Elmondom.-mondta végül.

Faith szemszöge:

1 hét múlva:

Most hogy Louis is tudja az egyik okomat, ennél is közelebb kerültünk egymáshoz.

Szeretne mindentől megóvni, és egyfolytában azt hajtogatja, hogy szeret, és hogy az élete árán megvédene.

Az elmúlt egy hét talán életem legszebb hete volt. Boldog voltam, igazán boldog.

És nem mellesleg ott volt mellettem az a személy, akiért bármit megtennék, és aki a barátom.

Louis.

*****

Ma kell mennem a pszichológusomhoz. Ez már a negyedik alkalom lesz.

Az előző kezeléseken Aaron volt a téma. Mrs. Jackson segített feldolgozni a történteket, és végre úgy érzem, hogy nem kell rettegnem minden egyes másodpercben.

Az épület elé érve Louis lefékezett a fekete Range Rover-ével.

-Biztos ne várjalak meg?-kérdezte aggódó tekintettel.

Elmosolyodtam.

-Biztos Louis. Hívlak, ha végeztem!-hajoltam át hozzá, és egy csókot adtam a szájára, ami az ő jóvoltából elég hosszúra sikeredett.

-Hé! Tolerálni a szinglit! És ne nyalakodjatok már ennyit, éhes vagyok!-nyafogott a hátsó űlésen terpeszkedő Niall.

Nevetve váltam el Louis-tól, és bemutattam a szöszinek.

-Sziasztok!-szálltam ki az autóból.

-Szia kicsim! Jövök majd érted!-szólt utánam Louis, mielőtt becsaptam volna az ajtót.

Lou megvárta, amíg beérek az épületbe, majd gondolom Niall utasítására gázt adott, és elhajtott.

Mosolyogva csóváltam a fejem, és Mrs. Jackson irodája felé indultam.

Bekopogtam, mire egy "gyere" hangzott el az ajtó túloldaláról.

-Jónapot!-léptem be a helyiségbe.

-Szia Faith!

Helyet foglaltam a kényelmes bézs kanapén.

Az idős hölgy rendezgette a papírjait, majd rám emelte a tekintetét.

Arra várt, hogy elkezdjem. Ma kell neki elmondanom a második okot.

Vettem egy mély levegőt, és lehunytam a szemem.

-A második okom a bátyám. Jake.-mondtam ki.

______

Mizuuuu van emberi lényeim??

Xddd
Én fel vagyok pörögve nagyon loolll.

Btw, ha tetszett, hagyj nyomot magad után!

Anna xx