Just stay here with me [L.T.] (BEFEJEZETT)

11.rész "...nem volt egyedül..."

"Akit szeretsz, arra előbb-utóbb rátalálsz, egyszerűen azért, mert össze vagy hangolva vele."   Müller Péter.

Faith szemszöge:

Nagyon féltem, hogy Louis mit fog szólni, ha meglát. Nem akartam, illetve nem tudtam több fájdalmat elviselni.

Összerándult a gyomrom, amikor a taxi lefékezett. Fizzy bíztatóan megszorította a kezem, mire halványan rámosolyogtam. A gyomrom liftezett, a szám kiszáradt, és a szívem hevesen vert.

Félicité kifizette a taxist, majd miután kiszedtük a csomagtartóból a cuccaimat az autó elhajtott.

Fizzy előrement, én meg mentem utána. Egy hatalmas ház felé mentünk. Magas kőkerítés vette körbe, és a kapujában két nagydarab őr állt.

Tehát ez lenne az a híres 1D ház.

Fizzy köszönt az őröknek, majd beütötte a kódot, és belépett a hatalmas előkertbe. Gyönyörű virágok és bokrok voltak mindenhol, és egy kövekkel kirakott út vezetett a bejárati ajtóhoz.

Hatalmas robajt hallottam, majd az előbb említett ajtó kicsapódott, és négy fiú rohant ki rajta. Pontosabban a One direction.

Louis nélkül.

-Fizzy!-kiabálták a fiúk, és néhány másodperc múlva egyszerre ölelték meg a barna lányt.

-Na, fiúk! Ne legyetek ilyen neveletlenek! Talán be kéne mutatkozni!-tolta el kis idő múlva magától a barátnőm a fiúkat.

-Liam Payne!-ugrott elém a barna hajú fiú.

-Faith. Faith Evens.-mosolyogtam rá, mire megölelt.

Kicsit furcsának tartottam, de visszaöleltem. Ezt mindd a négyőjűkkel eljátszottuk, majd Fizz szólt, hogy menjünk be.

A srácok kivették a kezemből a táskáimat, majd előrementek. Követtem őket a hatalmas házba, ahol először az előszobába léptünk be.

Én és Fizzy levettük a cipőnket, a srácok meg csak besétáltak, mert eleve nem volt rajtuk cipő. Hát jó.

Bementünk a nappaliba, és mindenki leült ott, ahol volt hely. Én Fizz mellett ültem egy kétszemélyes kanapén.

-Louis?-tettem fel halkan a kérdést, ami a fejemben motoszkált már egy ideje.

A fiúk összenéztek, végül Harry a kezembe adott egy újságot, aminek a címlapján Louis szerepelt.

Elolvastam a cikket, és felsóhajtottam.

-Ideges lett, és elment. Azt mondta, kocsmába megy, de ennek már lassan négy órája.-mondta Zayn.

Halkan bólintottam, és letettem a magazint.

-Kérhetünk tőled valamit Faith?-kérdezte ezúttal Liam.

Bizonytalanul bólintottam.

-Mindenki tudja mit érez Louis, és mit érzel te. Louis nem önmaga, mióta te nem vagy vele. Csak egyet kérünk; ne hagyd hogy ezt folytassa! Már csak rád hallgat!

Próbáltam visszatartani a könnyeimet, miközben válaszoltam.

-Mindent megpróbálok srácok, de én se vagyok varázsló-húztam halvány mosolyra a szám.

******

Sokat beszélgettünk a fiúkkal. Lelkiekben felkészültem a Louis-szal való találkozásra, mégis, amikor valamilor délután nyílt a bejárati ajtó, minden bátorságom inába szállt.

Hangokat hallottam az előszobából, majd lépteket, amik erre közeledtek.

-Louis, haver ide tudsz jönni?-kiabált ki neki Niall.

Nevetést hallottam.

-Perszeeee! Mizu?-hallottam meg azt a hangot, ami miatt minden egyes alkalommal borzongás fut végig a hátamon.

Felnéztem, pont abban a pillanatban, amikor belépett a a nappaiba.

Csak az volt a baj, hogy nem volt egyedül...