-Zen! Zen merre vagy? - kiabált Shirayuki
-Shirayuki!
Odafutottak egymáshoz és szorosan megölelték egymást. Miután elengedték egymást Zen lopva körülnézett. Nem volt közelükbe senki így forrón megcsókolta szerelmét, Shirayukit. Meglepődött a lány, de viszonozta a csókot.
Amikor aznap találkoztak egyikük sem gondolta, hogy mennyire megfog változni az életük. Mint legelőször, amikor megpillantották egymást.
-Elmegyünk egyet sétálni?
-Igen - mosolyodott el Zen.
Kézen fogva sétáltak, a kastély dolgozóinak és lakóinak a figyelmét felkeltve, amikor egy hangot hallottak.
-Zen! Shirayuki! - a hang hallatán megfordultak és Mitsuhide futott feléjük.
-Mi az Mitsuhide??! - kérdezték meg az említett személyt.
-Velem.. kell.. jönnötök. Most.. a-zon-nal. - lihegve folytatta mondanivalóját -Furcsa köveket találtak az egyik falu melletti tisztáson. Vibrál körülöttük a levegő. A falusiak félnek, és nem tudnak mit csinálni. Mit tegyünk?
Zen egy kis gondolkodás után válaszolt:
-Szólj a többieknek, megnézzük a köveket!
-Zen. Lovagolhatok veled? Nem az hogy Mitsuhide vagy Obi mögött nem érezném biztonságban magam, csak érted... - nézett oldalra Shirayuki.
-Igen. - mosolyodott el Zen
Shirayuki és Zen kölcsönösen szerették egymást. Sok bonyodalmon keresztül kitartottak és ott voltak egymás mellett. A másik nélkül, elvesztek volna. Egyfajta példaképek voltak egymásnak.
Pár perc múlva megérkezett Mitsuhide, Obi és Kiki kíséretében. Elmentek a lovakért, majd el is indultak.
-Tudom, hogy hova kell mennünk, gyakran járok arra. Mutathatom az utat?
-Igen. - bólintott Zen. Így Mitsuhide ment elől, diktálva a tempót és mutatva az utat. Egy jó 30 percnyi lovaglás után lassítottak, míg végül megálltak.
-Megérkeztünk. - állította meg a csapatot Mitsuhide.
A sziklák négyszög alakban helyezkedtek el, szinte magasabbak voltak egy embernél. Körülöttük a fű le volt égve, és alatta fekete volt a talaj.
-Mi történt itt és hogy kerültek ide a kövek? - szállt le a lóról Zen segítségével Shirayuki.
-Nézzétek! - szólt Obi - Jelek vannak vésve a kövekbe!
Zen odament az egyik kőhöz, amin lánghoz hasonló jel volt. Mitsuhide is odament egyhez, az övén hullám jelek voltak. Kiki a harmadikat nézte meg. Egy kör benne egy négyzettel. Obi végül odament a negyedikhez. Csigavonalhoz hasonlító jel volt rajta, Shirayuki unta az állást ezért leült a kör közepére. A négy ember megérintette a négy jelet.
-Tűz - szólt Zen.
-Víz - szólt Mitsuhide.
-Föld - szólt Kiki.
-Levegő - szólt Obi. Hirtelen óriási nagy fényesség lett. Mind az ötüket megvakította a fény. Az egész középről indult, ahol Shirayuki ült. Belőle jött a fény. Egyre élesebb és világosabb lett, aztán hirtelen eltűnt ahogy jött. Mind a négyüknek egy-egy darab a kezében maradt a sziklából.
-Mi a franc volt ez? - kérdezte Obi.
-Nemtudom... Shirayuki!! - szalad oda Zen középre. Shirayuki amint felállt pár lépés után összeesett. Zennek sikerült elkapnia, mielőtt megüthette volna magát.
-Shirayuki! Jól vagy? Ébresztő!! - Az említett személy elájult. Zen felvette a karjába és elindult a lovak felé.
-Kiki! Obi! Mitsuhide! Gyertek, indulunk! - majd felültek a lovakra és elindultak vissza a kastélyba.
2019.12.20. Sziasztok! Nem tudom, hogy küldött e értesítést a wattpad... Egy pár dolgot változtattam a fejezeten, remélem, hogy így is tetszeni fog nektek! :3
![](https://img.wattpad.com/cover/114212779-288-k629058.jpg)
YOU ARE READING
A fény gyermeke ✔
Fanfiction"Jő egy különleges ember, ki különleges külseje miatt sok ember megakarja szerezni őt. De egy napon négy barátjával együttvéve megkapják az ősi erőt, mely ha rossz emberekhez kerül, óriási veszélyben lesznek. Ez a különleges illető a Fény gyermeke...