Új tanár (Ereri) /Szünetel/

(1.) Elfeledett éjszaka

6:30

Kómásan nyitom ki a szememet az ébresztőre.
-Itt meg mi a franc történt?-nézek körbe a szobámban ahol minden szanaszét hever. (tisztára mintha bombát robbantottak volna.)

-És miért nincsen rajtam semmi??- kérdeztem magamtól, szerintem egy kicsit túl hangosan.

Mikor épp keltem volna fel hirtelen úgy elkezdett fájni a fejem hogy azt hiszem elkezdtem csillagokat látni. (Na szuper.)
Körübelül 2 perc után végre magamhoz tértem és elkezdtem készülni hogy még időben beérjek a suliba.
Fáj mindenem, de főképpen a fejem meg a...derekam???!
Vajon mi történt tegnap? Nem emlékszem.

Csak annyira emlékszem hogy fogadtam azzal a Lófejjel, hogy keressek egy bárat ahova 17 éveseket is beengednek és ki kell bírnom egy teljes estét ott,(persze közben piálnom is kell) és ha kibírom akkor 2 teljes hónapig ő írja a házimat.
Szerintem kibírtam. (HÁH!EZT NEKED JEAN!!)
Csak azt nem tudom mi történt abban a bárban és hogy kerültem haza? Mondjuk mivel Mikasa is velem volt, lehet hogy ő hozott haza...Vagy Arminnal voltam?? Esküszöm semmire nem emlékszem. Ez gáz.

Lassan felöltöztem, rendbe szettem magam és megreggeliztem, mind e közben pedig próbáltam vissza emlékezni a tegnap estére és arra hogyan lett ekkora szokatlanul nagy rendetlenség nálam. (Nem mintha eddig nem lett volna az eléggé kupis a szoba.)

Felvettem a cipőmet, felkaptam a táskámat és miután bezártam bejárai ajtót elindultam az iskola felé.

Óh tényleg! Még azt se tudjátok ki vagyok!

Eren Jeager vagyok 17 éves. Egy átlagos 11.-es. Semmi extra.
A szüleim kiskoromban meghaltak...(erről nem szívesen beszélnék.)
A történtek után 14 éves koromig Mikasaval és Arminnal éltem együtt, ( Mikasa az örökbefogadott testvérem, aki mióta a szüleim meghaltak, úgy viselkedik mintha az anyám lenne. Armin pedig a legjobb barátom.)
Utána viszont szétváltak az útjaink és azóta egyedül élek, ők pedig elköltöztek egy másik utcába. Majd akkor találkoztunk újra mikor egy osztályba kerültünk gimiben, és azóta sokszor együtt lógunk.

Miután átléptem az osztály terem küszöbén oda cammogtam a helyemre és leültem Armin mellé aki köszönt majd egyből a lényegre tért:

-Hogy bírtad az éjszakát abban a bárban? Ugye nem ittál túl sok alkoholt?- kérdezte aggódóan, amiből egyből meg is állapítottam hogy nem ő volt velem tegnap ott.

-Eren. Az alkohol nem tesz jót neked. Nem kéne többet innod! -jelentette ki Mikasa úgy mint egy érzelem mentes anyuka. (ilyenkor mindig kiráz a tőle hideg)

- Ne anyáskodj már! -szóltam rá. - Egyébként is csak fogadásból csináltam! Ha meg túl sokat is ittam miért nem állítottál meg ha egyszer ott voltál? -kérdeztem kissé agresszívabban.

- Én csak elkísértelek a bárig. Be már nem mentem.

"-De akkor ki volt velem bent? Mert arra emlékszem még hogy valakivel voltam a bár pultnál. De akkor ki?"-gondolkoztam

-És akkor mennyit is ittál? - ismételte meg a szőke hajú barátom a maga kis vissza fogott és óvatos stílusán.

- Nem emlékszem. Nem emlékszem semmire.

- KVIPÍVRTAD EVREN?? - ordította oda hozzánk az újjonnan megérkezett Sasha egy krumplival a szájában úgy hogy szinte érteni se lehetett mit mondott.

- SASHA BRAUS! Késik és még így sem képes viselkedik? MOST AZONNAL ÜLJÖN LE A HELYÉRE! AHOGY MINDENKI MÁS IS! - Épp Shadis tanár úr, az osztály főnökünk lépett be az osztály terembe. (Mivel már vagy 2 perce becsöngettek, de mivel a többieket jobban érdekelte az hogy én tegnap mennyire ittam le magam ezért nem vettük észre. Se ők, se én.)

Be se dugta az orrát máris ordibál. Jellemző.
De ha most matek óránk lenne. Akkor mit keres itt? És hol a helyettes tanár?

Lassan megindult a tanári asztal felé, majd megállt mellette és megszólalt;
- Ugye tudjátok hogy a régi matek tanárotoknak, Mr. Jonesnek volt egy súlyos balesete és emiatt lassan egy hónapja helyettesítő tanárotok van, és hát mivel sajnos nem fog rendesen egyhamar felépülni, ezért kapni fogtok egy új és nem helyettesítő tanárt! - jelentette ki, amire mindenki nagyon izgatott lett. 

-Osztály! Mindenki üdvözölje Mr. Ackermant!

Belépett az osztály terembe az új tanár és amint megpillantottam az arcát...

Hirtelen a szivem úgy elkezdett kalapálni hogy úgy éreztem mindjárt kiugrik a helyéről.

Köszi hogy elolvastad,
és remélem hogy eddig tetszett!😘

Tudom hogy nem nagy szám és ez még csak az első rész
de holnap igyekszem hozni a folytatást ^^