Az ördög emberei [18+] | ✔

Az Amityville horror háttértörténete 1/4

A házban ezután egy állítólagos kriminológus érkezett, majd megfordult egy Paul Hoffman nevű író is náluk, aki végül egy cikket írt a Lutz családról, ami megjelent a Good Housekeeping magazinban – természetesen az engedélyük nélkül. Ezután a média nagy figyelmet fordított a házban történtekre. Számos parakutató kereste fel a családot, hogy megvizsgálhassák a házat, köztük volt például Ed és Lorraine Warren is, akikről több cikkünkben is olvashattatok már. A család azt hitte, az érkezők a Duke University pszichikai központjának kutatócsoportja, ám mikor szeánszokat kezdtek tartani, rájöttek, nem egy tudóscsoporttal van dolguk. A paraszakértők megállapították, bármi is lakozik a házban, sosem élt emberi formában a földön, így valószínűleg nem szellemek kínozzák a családot. Nem tudták megtisztítani a házat, ezért azt javasolták, egy anglikán vagy római katolikus pap segítségét kell kérniük, aki képes kiűzni a démont a falak közül. Úgy tűnt, a házban uralkodó erő nem egy lény köré összpontosul. Többen állították, hogy hatalmas energiák mozgását érzékelték, ám akadtak olyan kutatók is, akik semmiféle ártó jelenlétet nem érzékeltek. Egyesek szerint a démoni lény a család negatív energiájából táplálkozott, így érthetővé válik, az eleinte szelídnek mondható jelenések miért váltak egyre durvábbá a hetek leforgása alatt. Lutzék beszámoltak róla, a megmagyarázhatatlan események akkor voltak a legerősebbek, mikor vendégek voltak a háznál. Ebből arra következtettek, a házban lakó lény nagyon is szeretett a földiekkel játszani.

A Warren házaspár a mai napig az Amityville rejtélyt tartják a legemlékezetesebb ügyüknek. Lorraine beszámolt arról, a házban rejtőző entitás követte őket. Elkísérte őket a hazaútjuk során, és egy ideig az otthonukban is felfedezték, ezért nagyon veszélyesnek tartotta a házat.

A családnak elege lett a hírverésből, hiszen állandóan a figyelem középpontjában álltak. Előfordult, hogy gátlástalan médiumok, újságírók próbáltak pénzt kicsikarni a szenvedésükből. Kutatók tartottak sajtótájékoztatót a házról a család engedélye nélkül. Lutzék kerestek egy kiadót, aki hajlandó lenne kiadni a történetüket. Úgy gondolták, ha az emberek végre megtudják az igazságot, lanyhul az ügyük körüli őrület. George úgy döntött, a történettel együtt otthonuktól is megválnak, el akarták hagyni az államot. Rengeteg vita, hamis vádaskodás vezetett idáig, hiszen a család nem tudott már normális életet élni. George ettől függetlenül nem tud senkit sem hibáztatni a történtekért, megérti, hogy ekkora hírverés tört ki a történetük hallatán, ám ők maguk többé nem akartak a házzal foglalkozni. Lutzék összecsomagoltak, és Kathy édesanyjához menekültek, majd innen San Diegoba költöztek. A család összesen 28 napot töltött amityville-i otthonukban, ám George hitét gyökeresen megváltoztatták az események. Áttért a katolikus hitre, és a vallást a mindennapjai részévé tette.

A pletykák és a félreértések elkerülése végett George két weboldalt is üzemeltet a borzalmakkal kapcsolatban, itt igyekszik bemutatni, mi is történt velük abban a pokoli 28 napban. Kathyvel együtt hazugságvizsgálásnak is alávetették magukat, hogy bizonyítsák, történetük az utolsó betűig igaz. George nehezen tud nyugodt életére koncentrálni, hiszen még mindig rengeteg pletyka terjeng róluk az interneten. A probléma viszont itt nem merül ki, hiszen a családról több film is készült, amelyek óriási perekhez vezettek, hiszen a család engedélye nélkül készítették el azokat. A családfő csupán annyit tud hozzáfűzni a történtekhez, hogyha a filmek azt igyekeznek visszaadni, milyen borzalmakat okozhat egy földöntúli entitás, akkor a nézőnek még mindig fogalma sincs arról, milyen pokoli a nap 24 órájában rettegni az ismeretlen erőtől.

George és Kathy az 1980-as években elváltak, ám George a nő közelében maradt egészen 2004-ig, amíg az tüdőtágulásban meg nem halt.

Igaz vagy sem?

A rengeteg dokumentáció és mozis remekművek ellenére erősen élhet bennünk a gyanú: nem egy koholmánnyal állunk szemben? Lehetséges volna, hogy a Lutz család hírnévre, anyagi biztonságra vágyott? Több dolog is sántít a történetükben, ami a lelkes szkeptikusokat arra sarkalja, hogy vadul mutogassanak a családtagokra. Mind tudjuk, az emberi élethez elengedhetetlenek bizonyos feltételek, nem csoda hát, hogy a legnagyobb csalókat is ugyanaz a dolog mozgatta: a pénz. George maga vallotta be, hogy a ház megvétele előtt is tisztában voltak vele, nem lesz elég pénzük fenntartani a méretes építményt. Egy hónap sem telt el, máris óriási hírverést csaptak az épület körül. Lehetséges volna, hogy rájöttek, mégsem volt olyan jó vétel az egykori gyilkosságok helyszíne? Az ellentábor már biztosan rázza a fejét, hiszen akad egy bizonyíték, amit a mai napig nem sikerült megdöntenie a szkeptikusoknak. Ez nem más, mint egy fotó, amelyet Warrenék megbízásából készítettek. A képen egy kisgyermek látható, aki látszólag izzó, démoni szemekkel mered a fotómasinába. Vagy mégsem? A fényképen szereplő fiúról számtalan spekuláció született.

A szkeptikusok szerint a képen szereplő alak az éppen térdelő Paul Bartz, aki Warrenék csapatának egyik tagja volt. Lutzék szerint a házban senki sem tartózkodott a fotók elkészültekor, ám előfordulhatott, hogy Bartz besurrant valamiért a házba, a fényképezőgép pedig rögzítette őt. A bizonyíték nem egyértelmű, de a fotó ellenzői észrevettek némi hasonlóságot Bartz ingjének mintája és a fiún lévő ruhadarab között. Sajnos a korlát miatt nemigen látható az alak teste, de ha jobban megfigyeljük, a rések között kirajzolódik a testet fedő mintázat. A parahívők pontosan emiatt vetik el az ötletet, hiszen ők nem Bartz alakját vélték felfedezni a képen, hanem az egyik DeFeo kisfiút. Az arcvonásaik hasonlítanak az entitáséra, ám a démonian világító szemekre akkor sincs magyarázatunk. Közelebbről szemlélve a képet úgy tűnik, mintha egy szemüvegkeret rajzolódna ki az alak arcán, így nem kísérteties izzásról van szó, egyszerűen az üvegfelület visszatükrözte a felvillanó vaku fényét. Valljuk be, a szellemeknek még a legrosszabb horrorfilmekben sem volt szüksége szemüvegre, ezért kétségbe vonható a fotó hitelessége.

Rábizonyítani azonban sosem sikerült, hogy hamisítvány, ám az Amityville rajongók lelkesedése minden bizonnyal letörhet, mivel a történet valószínűleg egy ügyes kitaláció. A ház azóta sem áll üresen, különös módon egyik lakója sem számolt be arról, hogy különös események történtek volna velük. A ház csendes, békés, sosem láttak még benne szellemeket, akik láncaikat csörgetve reménytelenül bolyonganának az éjszaka közepén. Hogy mi az igazság? Talán sosem tudjuk meg.