Az ördög emberei [18+] | ✔

Klasszikus városi legendák

1. Gyilkos a hátsó ülésen

Az első történetünk igazán népszerű volt a maga idejében. Történt egyszer, hogy egy nő késő este ment haza autóval. A barátnőivel beültek pár italra egy népszerű bárba, viszonylag későn indult haza, és egy elhagyatott autópályán haladt, amikor egy másik autó közelítette meg az övét, gyorsabban, mintha meg akarná előzni. Azonban az autó vezetője váratlanul visszatért mögé, egy pillanatra felkapcsolta a fényszórót, majd szorosan mögötte maradt. Egész úton követe. A nő egyre jobban félt, és alig bírta megállni, hogy az út helyett ne az őt üldöző autót figyelje, ami időnként felvillantotta a fényszóróit. A nő egyre jobban aggódott, hiszen a mögötte haladó folyamatosan a nyomában járt. A nő időközben hazaért, és úgy döntött, hogy berohan a házba, és hívja a rendőrséget. Azonban ahogy kiszállt, a mögötte haladó autó sofőrje rákiáltott, hogy menjen a házba, zárjon be, és hívja a rendőrséget. A rendőrök megérkezésével aztán kiderült, hogy a nőt üldöző autó sofőrje nem megölni akarta, hanem végül megmentette az életét, hiszen észrevette, hogy a hátsó ülésen váratlan utas ül, aki éppen szúrásra emelte a kését.

A történet tanulsága valószínűleg mindenki számára nyilvánvaló: mielőtt beszállsz az autódba, ellenőrizd a hátsó ülést is. Ennek a történetnek amúgy vannak különböző változatai, például, a figyelmetlen autós mintha elütne valakit, és míg kiszáll, magára hagyja a járművét, addig száll be a gyilkos.

2. A fuldokló kutya

A második történetben a család barátja állatorvos hátborzongató dolgot fedez fel. Egy házaspár egy jó hírű étteremben vacsorázott, és mikor hazaértek már éjszaka, nappalijukban a kutyájuk fogadta őket fuldokolva. A férj részeg volt, és rögtön elájult, míg a feleség hívta régi barátját, az állatorvost. A nő elvitte a haldokló állatot a rendelőbe, majd úgy döntött, hogy inkább hazamegy, és lefekteti a férjét aludni. A férj nagy nehezen magához tért, de még mindig alkoholmámorban úszott, a feleség nagy nehezen felterelgette a férjét a lépcsőn, amikor megszólalt a telefon. Először hagyni akarta, majd végül arra gondolt, hogy biztos fontos lehet, ha valaki ilyen későn hívja. A telefonba az állatorvos szólt bele rémülten és megkönnyebbülten.

Hosszú ismertségük miatt a feleség megbízott az állatorvosban, így szót fogadott, és kimenekült a házból a férjjel együtt. Később kiderült, hogy a házaspár kutyája egy emberi ujjtól fulladozott. Ez indította arra az állatorvost, hogy szóljon a házaspárnak és a rendőrségnek, akik, amikor megérkeztek egy férfit találtak a hálószobában.

3. Kés az aktatáskában

A harmadik történetben egy nő a szerencsének köszönheti, hogy életben maradt. A nő megállt egy benzinkútnál tankolni, mert autója igencsak híján volt az üzemanyagnak. Sietett, hiszen a lányáért ment, hogy felvegye az órája után. Egy jól öltözött, megnyerő modorú férfi állította meg, és beszélgetni kezdtek. A férfi panaszkodott, hogy lerobbant a bérelt autója, pedig fontos tárgyalása van ott, ami történetesen útba esett a nőnek, aki bele is egyezett abba, hogy elviszi. A férfi az aktatáskáját a hátsó ülésre tette, majd még elszaladt mosdóba. A nő megígérte, hogy megvárja, azonban, amikor ránézett az órájára, látta, hogy késésben van, így gyorsan elhajtott.

A cserbenhagyott férfi addig nem is jutott eszébe, amíg haza nem ért a lányával. Ekkor a bűntudat arra sarkallta, hogy kinyissa a férfi aktatáskáját, hátha talál benne valamilyen iratot, amiből beazonosíthatja, és értesítheti arról, hogy a táska nála maradt. A nő kinyitotta a táskát, és legnagyobb döbbenetére és ijedtségére csak egy kést és egy csomag ragasztószalagot talált benne.

A három történetben közös, hogy mindhárman arra a félelemre emlékeztetik az olvasót, hogy sosem lehet senki biztonságban. A megnyerő üzletemberről is kiderülhet, hogy sorozatgyilkos, az elszánt gonosztevő zárt ajtón és kutyán át is bejut a lakásba, illetve akkor is lehet valaki veszélyben, ha egy autó biztonságos közegében ül. Mindegyik szereplő csak az utolsó pillanatban kerül ki a veszélyhelyzetből (máskülönben ki mesélné el?) Ezek a történetek általában figyelmeztetnek valamire (függetlenül attól, hogy valósak vagy sem), tanácsot adnak, amit a terjesztő szerint érdemes az olvasónak megfogadnia. Ám szükség van valamiféle világba vetett bizalomra, hiszen így élni le az életünket – hogy minden szembejövő ember potenciális, vérünkre pályázó sorozatgyilkos – finoman szólva is túlzás.