Rossz fiú bevetésen

♡Ötödik♡

D E Á K  Á D Á M 
--------------------------------

Anyával beszéltünk még egy kicsit, majd felmentem a szobámba és gondolkodtam. Kamillával beszélnem kell holnap, apámat kerülnöm kell mindig és mivel én vagyok itt a családba a hím nemű, ezért még anyut és a húgom is védenem kell. Gondolatomat egy kopogás zavarta meg.

-Ki az? - kérdeztem kiordítva.

-Az anyád. - hangzott a válasz és benyitott. -Ádám, szeretném, ha a hugodnak nem mondanál semmit az apádról. Ne tudjon róla rendben? - kérdezte aggódó tekintettel.

-Rendben, nem beszélek róla! - ígértem meg.

Anya hálásan nézett rám, majd az arcomra meredt.

-Az ott pattanás? - mutatott a homlokomra.

-Mi? Hol? - pattantam fel és megnéztem a tükörben. Nem volt ott semmi. -Anya! Ezzel nem szórakozunk! - néztem rá mérgesen.

-Persze! - legyintett. - Jó éjszakát! - kapcsolta le a villanyt és kilépett a szobámból.

Kimentem a szobámból és bementem a húgom bunkerébe. Óvatosan benyitottam, mert nem tudtam, hogy alszik-e. A húgom szobája kicsit másabb, mint a többi 10 éveseké. Míg másoknak teljesen ki van díszítve és színes a szobája, neki csak egy íróasztal és egy ágy volt a szobájába. Másoknak lila és rózsaszín színű a fala, neki csak fehér. Kérdeztük, hogy nem akarja-e kifesteni vagy valami, de csak megrázta a fejét.

-Hogy, hogy fent vagy? - kérdeztem Lili-től. 

-Nem tudok aludni. Miért jöttél át? - kérdezte csillogó szemekkel.

-Jó éjszakát kívánni. - vigyorogtam rá. 

-Köszi neked is. - karolt a nyakamba és adott egy puszit. 

-Holnap elviszlek fagyizni. - kacsintottam rá.

-Miért nem megyünk pizzázni? - kérdezte.

-Múlthéten is pizza volt. - nevettem fel. -Most fagyi. 

-Ne már! - nyavalygott.

-De már! - nyújtottam ki a nyelvem. -Na, menj aludni, mert holnap korán kelsz! 

Felemeltem és be dobtam az ágyba. Lili nevetve betakarózott és megint a nyakamba csimpaszkodott. 

-Ádám? - kérdezte.

-Igen? - néztem rá kíváncsian.

-Én látom vagy tényleg szomorú vagy? 

-Nem vagyok. - mosolyogtam rá. -Nah, menj aludni. Holnap még pizzázni is kell. - kacsintottam rá.

-Te vagy a legjobb! - ölelt meg. 

-Tudom! - vigyorogtam. -Jó éjt Lili! 

-Jó éjt Ádám. - ásított egyet és elfordult.

  ♥♥♥♥♥♥♥

Reggel a szokásosan keltem. Megnéztem magam a tükörbe, megállapítottam, hogy most is helyes vagyok, majd a fürdőbe mentem, hogy még csodálatosabb legyek. Szóval miután kész voltam, elindultam a suliba. Lepacsiztam a haverokkal, majd elmentem megkeresni Kamillát. Nem volt nehéz megtalálni. Az udvaron van egy kis eldugott rész. Mindig ott szokott lenni.

-Szia. - köszöntem és leültem mellé.

-Mondd, te nem tudsz békén hagyni? - kérdezte sóhajtva.

-Hm. nem. - ráztam meg a fejem és megajándékoztam egy mosollyal.

-Miért? Miért nem mész el? Nem kell foglalkoznod velem. Én vagyok a kis nyomi.. - suttogta.

-Ahan. Miért is lennél nyomi? - néztem rá értetlenül.

-Nem tartozik rád! - dünnyögte.

-Jó, én csak kérdeztem! - tettem fel a kezem védekezésképp. 

Kamilla hirtelen felállt és elindult az ajtó felé.

-Nem jössz? - kérdezte.

-Hova? 

-Órára. - forgatta a szemét.

-Ja, de.  - keltem fel és utána indultam.

A terembe senki sem volt bent. Se tanár, se diák. Pedig 5 perce elkezdődött az óra. 

-Tuti, hogy ebben a teremben lesz óránk? - kérdeztem. 

-Tuti! Hát ide van írva! - mutatott az egyik lapra, ami a falon lógott.

Már egy ideje néztük azt a lapot, mikor egy kattanást hallottunk.

-Mi volt ez? - kérdezte ijedten Kamilla.

-Nem tudom. - oda sétáltam az ajtóhoz, hogy kinyissam, de nem nyílt ki. Elkezdtem rángatni, húzni és tolni, de semmi. -Azt hiszem beragadtunk. - mondtam ki öt perc múlva. 

-Tényleg? - kérdezte gúnyosan. -A nagy ész. - motyogta.

-Minek neveztél? - döbbentem le.

-Te tényleg hülye vagy. - legyintett. 

-Én nem vagyok hülye! Én egy csodálatos ember vagyok! - kértem ki magamnak.

-Óh, bocsánat! Remélem nem sértettelek meg! - gúnyolódott.

-Nem értelek. Miért viselkedsz így? Semmi rosszat nem tettem ellened! - ráztam meg a fejem.

-Semmi közöd hozzá! Hagyj békén! - nézett mélyen a szemembe.

-Biztos? - kérdeztem.

-Mármint mi?

-Biztos békén hagyjalak? 

-Igen! - bólintott határozottan.

-Rendben. - mondtam.

Oda mentem az ablakhoz, amit kinyitottam és kimásztam. Könnyű volt, mert a földszinen voltunk. 

Sziasztok!❤❤ Tudom, rég nem volt rész, de itt van. Remélem tetszik és nagyon sajnálom, hogy ilyen későn hoztam a részt. Szeretném kérni a véleményeteket, hogy jó ez így vagy változtassak valamit.❤ Remélem tetszik!❤
Sziasztok!❤
~Vikiii27~