HOGY elkerüljük az esetlegesen felmerülő félreértéseket, azt fontos hozzátenni, hogy Hoseok nem tudta, sőt még csak nem is sejttette, milyen erőteljes és számottevő érzelmeket keltett Eunhában azzal, hogy oly lovagiasan és segítőkészen odaadta neki az epres tejét.
A lánnyal ellentétben a fiú ezt már aznap délután elfelejtette.
A gesztus viszont ettől kicsit sem vesztett az erkölcsi értékéből.
Tudniillik, Hoseok olyan ember volt, akinek a kedvesség zsigerből jött és nem tulajdonított neki nagy jelentőséget. Természetesen, az ösztönző erő a fiú döntéseinek hátterében mindig őszinte volt, minden hátsó szándék és mögöttes gondolat nélkül, de az is tény, hogy Hoseok egyáltalán nem verte nagy dobra, ha kisegített valakit egy kellemetlen szituációból.
Így volt ez Eunha esetében is.
Továbbá azt is fontos leszögezni, hogy a fiúnak semmiféle célja nem volt azzal, hogy odaadta a dobozos tejét a lánynak.
Egyszerűen csak kedves volt.
Ennyi.
Azt is csak a természetéből adódóan és nem azért, mert akart volna bármit is Eunhától. Kettőjük esete teljesen más lapra tartozott, mint azokban a reménytelenül romantikus filmekben, ahol a férfi főszereplő mindent megtesz annak érdekében, hogy a női főszereplő a karjaiba omoljon.
Nos, ennek tudatában talán könnyebb megérteni, miért nem vette észre a fiú Eunha epekedését és kutakodó pillantásait. Elvégre, Hoseok igen kelendő volt a diákok körében, így még ha akarta sem tudta volna számon tartani, kitől mit kapott és ki mit mondott neki.
A lány tehát semmivel sem volt különb számára, mint bármely másik diák az iskolában.
YOU ARE READING
VALAMI MÁS
FanfictionChoi Eunha épp olyan volt, mint bármely más középiskolás tanuló. Mindig mindenből átlagos teljesítményt nyújtott, sosem tűnt ki semmivel és sosem produkált semmi említésre méltót. A külseje és a személyisége is teljesen hétköznapi volt. Csepp volt a...
