AZONBAN Eunha nem érte be Yoon Yuri meggyilkolásával.
Miután megtapasztalta, milyen kegyetlen erő lakozik benne, nem akarta abbahagyni az ölést.
Így vált a yandere Eunhából egy sátánista, meszállott pszichopata.
De miért épp sátánista?
Idővel már kicsit sem érdekelte az iskola, a családja, vagy mondjuk az erkölcsi morál, mert Eunha úgy érezte magát, mint egy Halálisten, akit azért kültek a Földre, hogy védelmezzen egy akár angyalnak beillő személyt: Jung Hoseokot.
Jobban mondva, a lány egy olyan Halálistennőnek képzelte magát, aki egyszerre játszott bírót és hóhért, hogy óvja Hoseokot. Úgy gondolta, hogy joga van megölni az olyan embereket, akik károsak Jung Hoseok életére nézve.
Hisz minden csak érte volt. A fiú biztonságáért, boldogságáért és természetesen a szerelméért.
Legalábbis, a lánynak ez volt a "zseniális" elmélete.
A fanatikus szerelme egy olyan veszélyes dologba csapott át, amiről Eunha azt gondolta, hogy ez az életcélja, a küldetése.
Ő ugyanis mindig úgy érezte, hogy ő nem szerencsétlen, hanem különleges
és a különleges embereknek kötelessége megszabadulni a felesleges személyektől.
A lány ezt azzal magyarázta, hogy a sors direkt keresztezte az ő útját Hoseokéval, hiszen az ő szerelmük örök és elszakíthatatlan, amit a sors könyvébe előre megírtak, így ő nem tehet mást, minthogy folytatja a determinált munkáját ott, ahol Yoon Yurival elkezdte, hiszen ez volt a kötelessége.
És ha majd sikerrel jár és végre az összes olyan embert eltüntette, amik mérges tüskék voltak csupán Hoseok életében, akkor valahára egymáséi lehetnek, ahogyan az előre elrendeltetett számukra.
És ha kell, megöl mInDeNkIt, aki hátráltatni merészeli a küldetése elvégzésében.
Elvére, bármit és bárkit képes lenne feláldozni az ő
i̵͍̲͖̝̹͗̀̀͛̒̕m̸̋̈́̈̋͐͋͌̑̕͝ͅá̶̧̮̤̯͕͎̞̰̦͈̈̏͘͠d̶̢̢̧͍̤̹̪̳̹͠ó̴̠̳͂̆t̴̠͍̰̙̣͎͈̀̽̇̂͗̏̈́̀͆t̶̡̛̮̩͉̼̼̟͎͉͛̌͌ ̵̰̜͝N̶͉͈̫̼͖͈̗̜̹͕̽̓a̴̟̥̍̈́̎̓̓̽̀̎̚p̵̢͍͍̭̥̌̃͌͋̂̈́s̶͙͔̮̲̓̎̒ǘ̴̫̼̮͆͜g̷̹̙̺̫̫͗̄̒̏̍̂̏̎͊̉ͅǎ̵̡̡̯̰͓̭̦̓̈̿̑͑́̆r̸̡̛̞͇͖̖͈͉̗̰̻̊̈́̔̓͗͂̌á̸̻̠̳̦̱͋͐̈̚é̵̩̖̗̇͑͑̍̕͝ŗ̷̹̮̜͗̎̀̓̈́̆̌̕t̴̨̡̰̭̝̻̤̫͔͍̃̿̑͋͂̓͗̕̚
YOU ARE READING
VALAMI MÁS
FanfictionChoi Eunha épp olyan volt, mint bármely más középiskolás tanuló. Mindig mindenből átlagos teljesítményt nyújtott, sosem tűnt ki semmivel és sosem produkált semmi említésre méltót. A külseje és a személyisége is teljesen hétköznapi volt. Csepp volt a...
