EUNHA nem értette, miért nem mosolygott annyit Hoseok, mint régebben. Mert igen, a fiú egy ideje elég különösen viselkedett.
Ahogy a lány sem, mások sem tudták mire vélni a dolgot.
A mindig életvidám, pozitív és baráságos Hoseokot mintha egy csettintés alatt kicserélték volna egy bizalmatlan, magába zárkózó és kedvetlen fiúvá, aki mindenki számrára idegen és furcsa volt.
Mert mindenki csak hinni tudta, hogy nála jobban senki sem ismeri Hoseokot, mégsem volt egy olyan ember sem az ismerősei, a barátai vagy éppen a családja körében, akik éretették volna, hogy mi megy végbe a fiúban.
Mindenki csak hitte, hogy jól ismeri a fiút, de mind tévedtek.
Ebbe a hibába esett Eunha is, akinek annyira hiányzott az általa hőn imádott vigyorgó és viccelődő Hoseok, hogy inkább kitalált egy indokot, mintsem megtudja a fiú változásának valódi okát.
Mert bár Hoseok tőle félt annyira, Eunha már nem volt abban az állapotban, hogy ezt képes legyen ép ésszel felfogni és elfogadni.
Így találta meg a lány Yurit.
Yoon Yurit.
Eunha azóta gyűlölte azt az elviselhetetlen kis piócát, amióta csak megtudta, jobban mondva kifigyelte, hogy egy utcában lakik Hoseokkal és reggelente direkt megvárja azt a buszt, amivel a fiú iskolába szokott jönni, csak hogy beszélgetni tudjon Hoseokkal.
A pontot az i-re viszont nem ez, hanem az rakta fel, amikor Eunha a lánymosdóban kihallgatta Yuri a barátnői beszélgetését, amelyből megtudta, hogy az az eszement liba szerelmet vallott Hoseoknak egyik reggel a buszon és elhívta őt moziba, de sajnálatos módon még nem kapott választ a fiútól.
Eunha ebből erre következtetett: az én drága egyetlen Hoseokom túlságosan jószívű fiú ahhoz, hogy csípőből visszautasítsa azt a zavarkodó nőszemélyt és nyilván ezért olyan szomorú. Hisz nem akarja, hogy Yuri megtudja, hogy ő egyes egyedül eNgEm szeret és nem tudja, mitévő legyen...
De ne félj Napsugaram, ígérem, nem fogom hagyni, hogy az az idióta Yoon Yuri még egyszer elrontsa a kedvedet.
S̸͍̣̘̙̺͆̎̒̈́͒̒̈͋̃̕o̷̡͙͍͎̰̤̘̅̑̋́̓̃͋͊̕ḣ̸͙̬͓̬̻͚͈á̶̖̬̘̩̖̫̦̂̌ ̵̼͕̭͔̐̈̓͂̾̉̃͊̓͘ͅţ̴̬͉̙̥̊̌́́̃̀̓́̚ö̶̘̭̰͈͈̭͔͈̟̉̉̒̍̽̽́̎̑b̶̫̻̞̝͕͉͓̻͈͌̎̑͘͘͜b̵̥̣̲̬̱̩̘͕̭̀́͊̚ę̷͇̟̹͎̙́͂̊.̷̛̼̥̳̽͌̓̋́͌.̴̭̝̆͂̔̀̅̂̈́̕.̸̦͙̭͙̭̺̈́͑̐̚
YOU ARE READING
VALAMI MÁS
FanfictionChoi Eunha épp olyan volt, mint bármely más középiskolás tanuló. Mindig mindenből átlagos teljesítményt nyújtott, sosem tűnt ki semmivel és sosem produkált semmi említésre méltót. A külseje és a személyisége is teljesen hétköznapi volt. Csepp volt a...
